Döntött a Kúria: szürkezónában vannak, kiszolgáltatottak a futárok

Tavaly decemberi jogerős ítéletében nem minősítette munkaviszonnyá az ételfutárkodást a Kúria. A legfelsőbb bírósági fórum szerint ugyanis a munkaviszonyhoz szükséges széles körű utasítási és ellenőrzési jog nem áll fenn, hiszen például a bíróság elé vitt esetben a futár visszautasíthatta az adott munkát, valamint nem volt hierarchikus kapcsolat és egymástól való függőség sem.

„Azért különösen fontos az ügyben hozott döntés, mert a magyar munkaügyi bíróságok ilyen jellemzők alapján tudták korábban a rejtett munkaviszonyt átminősíteni, a Kúria állásfoglalása után azonban hasonló tényállás esetén a jövőben erre nem kerülhet sor” – mutatott rá Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője.

A szakember szerint a platformmunkavégzés új terület, amelyben keveredik a munkajogi és a vállalkozásalapú foglalkoztatás. Az ételfutárok például egy applikáción keresztül vállalják a feladatot, a foglalkoztató által meghatározott arculati elemeket használva azonban már „önálló” vállalkozói minőségben dolgoznak. A szakértő ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy

az ételfutárok és a hozzájuk hasonló munkát végzők sok esetben jelentős mértékben függnek munkaadójuktól, mégsem élveznek védelmet velük szemben. Ez a foglalkoztatási forma a szakirodalomban az egyik elterjedt nézet szerint lényegében munkaviszony megkerülésével létrejött foglalkoztatásnak minősül: egyes rendszerek kihasználják, hogy sokan saját akaratukból, például a kollégákkal való verseny miatt rendszeres munkát végeznek, valójában akár magasabb óraszámban is, mint amennyit a munkajogi szabályok megengednének.

Ennek ellenére úgy véli, hogy még abban az esetben sem szükségszerű valamennyi foglalkoztatási formát kivonni a megbízási/vállalkozási jellegű jogviszonyok ernyője alól, ha annak akár csak kisebb része is hasonlít a munkaviszonyra, mivel az a foglalkoztatottak választási lehetőségét is csökkentené.

Inkább egy olyan védelmi háló kialakítására lenne szükség, ami kezeli az erőfölényben lévő nagyvállalatok és az egyéni vállalkozók közötti egyenlőtlenséget. Ilyen lehet például a meghatározott minimumóradíj is, vagy egy »köztes« kategória létrehozása, amely értékeli a felek egymással szembeni erőfölényét. Kevesen vitatják ugyanis, hogy ilyen esetben az önfoglalkoztatottnak nincs reális alkupozíciója a nagyvállalati megbízóval szemben, például nem tudja a szolgáltatás árát megemelni. Ráadásul kollektív igényérvényesítésre sincs mód, miután szakszervezetet csak a munkavállalók alapíthatnak – hiába dolgoznak tömegesen az adott megbízónak, lényegében ugyanolyan konstrukcióban.

Mi áll a Kúria döntésének hátterében?

A Kúria A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényre (továbbiakban: Mt.) hivatkozva hozta meg döntését. Az ügy kapcsán azt kellett vizsgálnia, hogy fennállt-e a munkavégzés helyére, idejére, módjára is kiterjedő széles körű utasítási, illetve ellenőrzési jog, ami a munkavállaló és a munkáltató között az alá- és fölérendeltségi viszonyt igazolná – emlékeztet rá Somlóvári Zsófia. A Kúria azonban úgy találta, hogy a jelen esetben értékelt körülmények együttesen sem minősülnek olyan minősítő jegyeknek, ami alapján megállapítható lehetne a munkajogviszony:

• Az Mt. szerint nem minősül széles körű munkáltatói utasításnak az a körülmény, hogy a foglalkoztató bizonyos körben felügyeli, meghatározza a futárok feladatainak teljesítési módját (például arculati elem viselése), valamint hogy 75 másodpercen belül fuvarelfogadást vár el tőlük, hiszen ha a futár nem vállalja a feladatot, nem kötelező a munkát elvégeznie.
• Bár a megbízó nincs megfosztva az utasítás jogosultságától még vállalkozási szerződés esetén sem, jelen esetben az utasítás nem terjedt ki a munkavégzés minden fázisára, elemére. A futár egy applikáción keresztül kapta meg a feladatokat, ami önmagában nem igazolja az alá-fölé rendeltséget. Emellett a futár maga döntötte el, hogy vállal-e és mennyi aktív időtartamot, maga osztotta be idejét, amikor feladatokat vállalt, és ezt senki nem ellenőrizte és nem kérte számon. Somlóvári Zsófia szerint egyébként a magyar munkajog nem ismer olyan munkaviszonytípust, amelynél a foglalkoztatás óraszáma kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodna, vagyis nincs egy – akár munkaidőkeretben – teljesítendő fix munkaidő (rugalmas munkaidő esetén sem).
• A Kúria álláspontja szerint tartozásigazolásként a kiszállítás megtörténtének ellenőrzése szolgált.
• A munkajogviszony ellen további ellenérv, hogy hiányzott a szervezetben történő munkavégzési elem, nem volt hierarchikus kapcsolat vagy egymástól való függőség, ami a munkaviszony minősítő eleme lehetne.
• A megbízó a teljesítések alapján kéthetente számolt el a futárral, a díjazás pedig részben az elvállalt és teljesített feladatokért járó díjat, részben óradíjat is tartalmazott, ugyanakkor a díjazás a felek által nem volt sem fixált, sem maximalizált. A Kúria ezt a rendszeres díjazást sem minősítette olyan jegynek, amely alapján a munkajogviszony megállapítható lenne, hiszen a tartós megbízási jellegű jogviszonyokban is gyakori a rendszeres díjazás. Ilyen például a folyamatosan teljesítendő számlákra és a szolgáltatásért cserébe megfizetett, minden hónapban esedékes fix díjazás is.

Végezetül a futár saját eszközeivel végezte a tevékenységet, a feladatok ellátásához feltétlenül szükséges erőforrásokat döntően nem a megbízó biztosította.

Regulációt szorgalmaz az ismert vállalat

Több, ételfutárokat foglalkoztató vállalatot is megkerestünk, miként kommentálják a Kúria döntését, illetve hogy ennek hatására változik-e a cég alkalmazási gyakorlata?

A Wolt Indexnek küldött válaszában kiemelte: még elemzik a Kúria megállapításait, azonban úgy látják, hogy az ítélet alapján nem lesz szükség alapjaiban átalakítani futár partnereikkel fennálló kapcsolatukat.

Üdvözöljük, hogy a Kúria egyértelműen állást foglalt olyan témakörök kapcsán, amelyek eddig bizonytalanságot eredményeztek a futárokkal történő együttműködés során.

„A Wolt páratlan rugalmasságot kínál futár partnereinek, akik olyan kiszállítást fogadhatnak el, amilyet csak szeretnének, akkor, amikor csak szeretnék. Nincs szükség előzetes időpontfoglalásra, ha van egy szabad órájuk, minden probléma nélkül teljesíthetnek kiszállításokat” – jelezte a vállalat.

Jelenleg több mint 8 ezer havi szinten aktív Wolt-futár partner tevékenykedik Magyarországon. „A vállalat rendszeresen végez felméréseket körükben, és minden alkalommal kiderül, hogy ez a fokú flexibilitás a legfontosabb számukra. Nemrégiben a platformmunkára vonatkozó globális felmérésünket 10 ezer futár partner töltötte ki, amiben a válaszadók közel 90 százaléka mondta azt, hogy nem szeretne munkavállaló lenni, éppen a flexibilitásról való szükségszerű lemondás miatt” – mondták.

Hozzátették: a jelenleg is zajló platformmunka-direktíváról szóló uniós egyeztetések kapcsán is elmondhatjuk, hogy a Wolt egyértelmű regulációkat szorgalmaz, amelyek remélhetőleg a folyamat előrehaladtával meg is valósulnak.

Átalakítja Európa munkaerőpiacát

A Foodora értékelése szerint a Kúria döntése megerősítette a vizsgált eset jogszerűségét, azaz semmiben nem változik az úgynevezett platformmunkát végző egyéni vállalkozók helyzete.

„A Delivery Hero Hungary Kft. (a Foodora anyavállalata) a futármodell 2018-as bevezetésekor, illetve azt követően is folyamatosan és rendkívül fokozottan figyeli, hogy a futárokkal való együttműködés megfeleljen a futárok érdekeinek, mindemellett illeszkedjen a mindenkor fennálló jogszabályi környezetbe. Ezen törekvéseinket a Kúria a döntésében visszaigazolta” – hangsúlyozták.

Ugyanakkor fontos felismerni, hogy a platformmunka – vagy még tágabban értelmezve a szabadúszás – bár nem pár éves jelenség, elsöprő népszerűségének köszönhetően jelentősen alakítja át Európa, így Magyarország munkaerőpiacát is, amelyről jelenleg is értékes viták folynak szakmai körökben.

A Foodora a jövőben egy olyan keretrendszer kialakítását pártolja az egyre népszerűbb platformmunkával kapcsolatban, amely még inkább figyelembe veszi a futárok, fuvarozók, fordítók, fotósok és vállalkozásaik védelmét, ugyanakkor biztosítja a felek közötti flexibilitást.

A Foodora szintén a rugalmasságot nevezte meg mint a futárkodás legvonzóbb aspektusa. „A velünk szerződött futár partnerekkel megbízásos alapon működünk együtt, egyéni vállalkozóként partnerünk egyénileg dönt az idejéről, a tevékenység mennyiségét és idejét is maga határozhatja meg. Ahány ember, annyiféle egyéni motiváció szerint dönt arról, hogyan szeretne futárkodni” – mutattak rá.

A vállalat egyre nagyobb igényt tapasztal az ilyen típusú munkavégzésre, amit egy Európa-szerte 16 ezer futár megkérdezésével végzett felmérés eredménye is igazol: a válaszadók döntő többsége a rugalmasságot értékelte leginkább a hagyományos – például 9–17 óráig tartó – munkavállalói szereppel szemben.

A munkavállalói szerepnek valóban vannak fontos munkajogi aspektusai, ám a platformmunka is élethez igazítható és azt megkönnyítő pozitívumokkal jár, amelyeket mindenki egyéni szinten kell hogy mérlegeljen. Bármilyen modell is születik meg a jövőben, ahhoz a Foodora adaptálódni fog – hasonlóan a jelenlegi helyzethez, amelynek jogszerűségét a Kúria megerősítette.

(Borítókép: Csomor Ádám / Index)