Elképesztő meglepetés érkezett, itt vannak az inflációs adatok

A tavalyi év második felétől már jelentős dezinfláció tapasztalható a gazdaságban. Emlékezetes, hogy már októberben egy számjegyű tartományba került az infláció. Decemberben pedig már 5,5 százalékkal nőttek az árak az előző évi adatokhoz képest. Az elemzők januárra már 4 százalék körüli adatot prognosztizáltak. Azonban fontos azt is leszögezni: a bázishatás a legjobban az idei év első hónapjában érvényesül, hiszen pontosan tavaly januárban tetőzött a háború és az energiaválság következtében kialakult inflációs hullám, 25,7 százalékon.

Az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül

• leginkább a cukoré (38,2 százalék),
• az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6 százalék),
• a csokoládéé és a kakaóé (14,1 százalék),
• a büféáruké (12,7 százalék),
• valamint a sertéshúsé (10 százalék).
• A termékcsoporton belül a liszt ára 19, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vajé és a vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 20, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszeré, gyógyáruké 8, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás és -karbantartás 1,8 százalékkal drágult. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent.

A jegybank térfelén pattog a labda

„Még a saját, az elemzői konszenzusnál alacsonyabb várakozásunkat (4 százalék) is alulmúlta a januári inflációs adat, amivel egyúttal a jegybanki célsávon belülre került. A januári üzemanyagáremelkedés ellenére a vártnál nagyobb csökkenés újból beindíthatja a kamatvágási várakozásokat, melyeket a jegybank a múlt heti döntésével még igyekezett hűteni” – értékelte az adatokat Kiss Péter.

Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója kiemelte:

Szerinte a jelenleg „hatályos” iránymutatás alapján azt már tudjuk, hogy hova akar eljutni: az alapkamatot az év közepére 6 százalék körüli szintre akarja csökkenteni. Az, hogy milyen úton jut majd el erre a szintre, a forint stabilitásától függ.

„Ilyen magas reálkamatra nincs szükség”

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs toleranciasávja éves alapon 3 +/−1 százalék. A januári havi adat elérkezett ehhez a céltartományhoz. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban így értékelte az Indexnek a gazdasági helyzetet: „ha a jegybank az inflációs adatok miatt sem csökkenti gyorsabb ütemben az alapkamatot – ráadásul ezzel képes lenne a növekedést is támogatni – akkor nem értem, hogy a jegybank mi alapján működik”. Utalva arra, hogy a Monetáris Tanács a múlt héten csak 75 bázispontos csökkentést hajtott végre.

Az alapkamat és az infláció együttesen pedig meghatározza a reálkamatokat – erről itt írtunk bővebben. „Ha januárra 4 százalékra ér az infláció úgy, hogy a hónap végéig 10,75 volt az alapkamat, amely így nagyon magas, közel 7 százalékos reálkamatot eredményezhetett” – összegezte a napokban Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza, aki azt is kiemelte, hogy „ilyen magas reálkamatra nincs szükség”. A négy százalék körüli inflációhoz elég lenne egy 5-6 százalékos kamatszint is, ami 1-2 százalékos reálkamatot jelentene.

Fontos a nemzetgazdasági miniszter azon kijelentése is, hogy szerinte amikor egy kormányzati szereplő nyilatkozik a kamatpolitikáról,

„Egyszerűen csak arról van szó, hogy a gazdaságpolitika nem értelmezhető a monetáris politika nélkül. Ez kultúraváltást is jelent, hiszen a monetáris politika értelmezése nélkül magát az egész gazdasági környezetet, gazdaságpolitikát nem lehet értelmezni. A jegybank határozza meg a hitelek árait és az állam finanszírozási költségét is. Anélkül, hogy véleményt mondanánk a kamatpolitikáról, nem lehet megalkotni a teljes gazdaságpolitikai kontextust, de ez nem azt jelenti, hogy a függetlenségét nem kell óvni” – összegezte.

Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója az Indexnek a reálkamatokkal kapcsolatban pedig egy pluszészrevételt is tett, emlékeztetett, hogy bár mindenki a visszatekintő reálkamatokat ecseteli, valójában ennél fontosabb az előretekintő kamat. Ugyanis jellemzően úgy számolják a reálkamatot, hogy megnézik az aktuális kamatokat, amiből kivonják az aktuális inflációs adatot. Ám ez a lényegre nem világít rá: a kamatokat a jövőben kell megfizetni, így az inflációs adat ebben az esetben a múltra vonatkozik.

Ha így nézzük a magyarországi reálkamatot, akkor az már 2022-ben pozitív volt, 2023-ban pedig rekordmagas szinten állt. Az EXIM vezérigazgatója azt is hozzátette: „Ez historikusan és a régiós szinten is magas, 2022 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) túlszigorította a monetáris kondíciókat. Ha már korábban elkezdte volna emelni a kamatokat, akkor meggondoltabban és alacsonyabb szinten állhatott volna meg.”

Külső kockázatokból nincs hiány

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője rávilágított, hogy az infláció szempontjából a legnagyobb kockázatot egyrészről a világpiaci olajárak és azon keresztül az üzemanyagárak jelentik. A közel-keleti konfliktus eszkalációja jelentős kockázatot rejt a világgazdaságra nézve, amely a szállítási költségeken keresztül is begyűrűzhet az inflációba. Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza ugyanakkor az Indexnek adott interjúban leszögezte, hogy

Molnár Dániel szerint kockázatként megjelenik még a forint árfolyamának alakulása, valamint a vállalatok árazási politikája, hogy a reálbérek érdemi emelkedése miatt felpattanó keresletre hogyan reagálnak. Ár-bér spirál megjelenésére ugyanakkor nem számít.

Figyelembe véve a termelői árak, valamint az energia árának alakulását, a vállalatok a kétszámjegyű béremeléseket várhatóan az árak emelése nélkül is ki tudják majd gazdálkodni

– véli a szakértő, aki szerint a következő hónapokban, ha az év eleji átárazások mértéke nem haladja meg a várakozásokat, tovább lassulhat az infláció, amely az év egészét tekintve 5 százalék alatt alakulhat.

(Borítókép: Index)