Parragh László: Itt az ideje Matolcsy Györgyéknek cselekedni

Pénteken reggel kiderült, hogy januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ez pedig hatalmas meglepetést okozott, hiszen az elemzők jellemzően 4 százalék fölött várták a havi adatot. Számos elemző kifejtette, hogy mostantól a jegybank térfelén pattog a labda, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs toleranciasávja éves alapon 3 +/-1 százalék. A januári havi adat pedig elérkezett ehhez a céltartományhoz.

Továbbá az alapkamat és az infláció együttesen határozza meg a reálkamatokat – erről itt írtunk bővebben. „Ha januárra 4 százalékra ér az infláció úgy, hogy a hónap végéig 10,75 volt az alapkamat, amely így nagyon magas, közel 7 százalékos reálkamatot eredményezhetett” – összegezte a napokban Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza, aki azt is kiemelte:

Szerinte a 4 százalék körüli inflációhoz elég lenne egy 5-6 százalékos kamatszint is, ami 1-2 százalékos reálkamatot jelentene. A Monetáris Tanács a múlt héten 75 bázispontos csökkentést hajtott végre, így az alapkamat jelenlegi mértéke 10 százalék – ennek indoklása itt olvasható.

A gazdaság elvárja a kamatok erőteljesebb csökkentését

Az Index az inflációs adattal kapcsolatban megkereste Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét, aki rögtön leszögezte, hogy a kamara már 2018-ban jelezte az inflációs veszélyt, amire szerinte a Magyar Nemzeti Bank érdemben nem reagált.

Tavaly ősszel már hangosan mondtuk: megindult a defláció, lépni kellene. Ha már korábban reagáltak volna, mostanra másképp alakult volna a gazdasági környezet

– mondta Parragh László, aki szerint az infláció tartós és sikeres visszaszorítása már az előző év utolsó negyedévében érzékelhető volt, de a pozitív folyamat már a második félévben elkezdődött. Ezt követően azt is kiemelte, hogy ha a jegybank már korábban hallgatott volna a gazdaság jelzéseit felhangosító MKIK-ra, és időben elkezdte volna emelni a kamatokat, akkor kontrollálható lett volna az egész folyamat. „Most megint idejekorán, az elsők között jeleztük, hogy a gazdaság készen áll, és szükség van az alacsonyabb kamatkörnyezetre” – nyilatkozta az elnök.

Úgy véli, hogy a gazdaságpolitikának kiemelt prioritása az infláció tartós és sikeres visszaszorítása, most végre láthatjuk ennek az eredményeit, „amiben a kormány határozott fellépése tükröződik vissza”. Az MKIK által korábban javasolt intézkedések és az azt követő kormányzati lépések révén 3,8 százalékra süllyedt az infláció, amely az MKIK elnöke szerint óriási siker és mérföldkő a magyar gazdaság számára. Majd ezt követően aláhúzta:

„Ezért fontos lenne, hogy az MNB már most, ha késve is, de végre elkezdje enyhíteni a kamatokat, az általuk hangoztatott adatvezérelt módon. Az adatok már idejekorán megengedték volna a kamatok csökkentést, hogy ne csak az inflációt, hanem a reálkamatokat is megfelelő szinten tartsuk, és a gazdaságot is újból mozgásba lendítsük” – összegezte.

Parragh László szerint a korábbi intézkedések és az inflációs adatok fényében a gazdaság elvárja az MNB-től a kamatok erőteljesebb csökkentését a gazdasági növekedés támogatása és a magyar gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében. „2-3 százalékos infláció melletti 7 százalékos alapkamat lenne ideális a gazdasági felpezsdítésére.” Végezetül arra is kitért, hogy

„A gazdaság szerepelőinek alapvető érdeke, hogy a monetáris és a fiskális politika irányítói között érdemi párbeszéd és együttműködés legyen, ezért az MNB-nek a gazdaság jelzéseinek figyelembevételével, és adatvezérelt módon kell cselekednie annak érdekében, hogy ezeket az egyensúlyokat fenntartsa. Az adatok megérkeztek, ideje cselekedni” – mondta Parragh László.

Fontos arra is kitérni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a Magyar Nemzeti Bank között már régóta fennáll a gazdasági vita a kamatcsökkentés mértékéről.

(Borítókép: Parragh László. Fotó:  Balogh Zoltán / MTI)