Románia nemhogy nem előz minket, de fejlett nyugati országokat hagyunk le

Az európai statisztikai hivatal (Eurostat) tavaly októberben ismertette az adatokat, amelyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében.

Aztán decemberben érkezett a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó fogyasztás kimutatása, amelyben Magyarország az utolsó előtti volt az unióban Bulgária után. Ekkor olyan szalagcímek jelentek meg, hogy „már csak egy szegényebb ország van Magyarországnál az EU-ban, de az is gyorsan közelít”. Február elején készített interjúnkban megkérdeztük erről az ország egyik legmeghatározóbb elemzőjét, Suppan Gergelyt, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdászát is.

Tényleg beelőzött Románia?

„A médiában iszonyatosan tévesen vonták le azt a következtetést, hogy már Románia is megelőzött minket életszínvonalban, arra alapozva, hogy a román egy főre jutó fogyasztás vásárlóerő-paritáson közelebb van az uniós átlaghoz, mint a magyar. A háttérben az bújik meg, hogy a magyar lakosság sokkal többet takarékoskodik” – világított rá interjúnkban a közgazdász.

– tette hozzá Suppan, hozzáfűzve, hogy Romániában ráadásul az egyenlőtlenség sokkal nagyobb, mint Magyarországon. „Persze nálunk is tapasztalható egyenlőtlenség, de Magyarországon nem olyan szélsőséges, mint például Romániában vagy Latin-Amerikában, vagy akár az Egyesült Államokban. Nálunk azért van egy érezhető felzárkózás, gondoljunk csak arra, hogy mennyivel nőtt a foglalkoztatás, aki akar és tud, annak van lehetősége dolgozni. Tény, hogy van felzárkózás, aminek a tempójáról persze lehet vitatkozni, hogy gyors vagy lassú. Az pedig, hogy kik előznek meg, sokszor módszertani kérdés” – magyarázta a szakértő.

Politikailag motivált versus tényszerű mutatók

Suppan érvélése szerint tehát nem érdemes úgy ítéletet mondani egy ország lakosainak életszínvonaláról, hogy azt kiragadott mutatók, és nem átfogó elemzés alapján tesszük.

Az egyes mutatók – főleg a GDP – hiányosságait már régen felfedezték, korlátairól számos elemzés született, és válaszul megjelentek a komplexebb, az országok jólétét, jövőképességét és fenntarthatóságát is mérő indexek. Hazai példákról is tudunk, ilyen például a jegybank által is elismert Harmonikus Növekedési Index (HNI), amelyet a Makronóm Intézet fejlesztett ki.  

A HNI több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok, vagy a környezeti vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és 6 pilléren nyugszik: 

• gazdasági,
• pénzügyi, 
• környezeti 
• és társadalmi fenntarthatóság, 
• a munka- és tudásalapúság, 
• valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is. 

A 6 pillér mellett 32 objektív indikátort tartalmaz a mutató, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. Szubjektív mutató például a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe, amely szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa, és olyan államokkal áll egy szinten, mint Kuba, Bahrein és Moldova. 

Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke a Transparency indexével kapcsolatban elmondta, hogy az politikailag motivált, és percepciókon, azaz a megkérdezettek érzületén alapul, tehát tényszerű megállapításokra nem alkalmas. 

Az országok gazdasági teljesítményét értékelő mutatók gyakran politikailag motiváltak. Így fordulhatott elő például, hogy a sajtó egy része szerint Románia már leelőzte Magyarországot. Ezért bő egy évvel ezelőtt egy olyan objektív index megalkotását tűztük ki célul, amely mindennapi tapasztalatainkhoz közelebb álló képet alkot

– hívta fel a figyelmet Törcsi Péter. Ezért is tartja fontosnak az olyan, nagyrészt objektív indikátorokon alapuló indexeket, mint az Oeco-Index, mert ezekkel pontosabb képet kaphatunk az egyes országok helyzetéről. 

Bemutatkozik a komplex mutató, az Oeco-Index

Szerdai sajtóeseményen az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány lerántotta a leplet a saját fejlesztésű mutatójáról, az Oeco-Indexről. Törcsi Péter leszögezte, hogy az index más mutatókkal szemben nem politikailag motivált, ami abban is megmutatkozik, hogy Magyarország nincs benne a top 10-ben. Az index szerint szégyenkezni nincs okunk, mert így is az előkelő 34. helyet foglaljuk el 164 ország közül. Ugyanakkor hazánk 2017-hez képest az EU-ban négy (14-ről 18-ra), globálisan pedig öt (29-ről 34-re) helyet csúszott vissza.

Az Oeco-Index megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban.

– erre Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója világított rá. A rangsorra tekintve – amit itt tanulmányozhat – látható, hogy a globális rangsorban Magyarország beelőzi Szlovákiát, de Kínát és Oroszországot is. 

Az index alapján pedig Románia nemhogy nem előzi meg Magyarországot, de az unióban az utolsó pozíciót, globálisan pedig a 74. helyezést érte el a rangsorban. Vukovich Gabriella, a KSH korábbi elnöke, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatási igazgató rávilágított, hogy a statisztikai hivatalok tisztában vannak azzal, ha egy-egy ország politikai szempontból torzítja az eredményeket. 

– világított rá. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetője pedig azt emelte ki, egy tudós minden bizonnyal gyanakodna, hogy elrontott valamit, ha arra az eredményre jutna, hogy Magyarországot megelőzi Brunei, és átgondolná a számításait.

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet, szakmai igazgatója megjegyezte, hogy a percepciókon alapuló kutatásokat sokszor minimális mintákon, szubjektív benyomások alapján készítik, és a hitelesség álcájával mutatják be. Fontosnak tartja, hogy többféle szempontból vizsgáljuk a fejlettséget. Ezen a koncepción alapul a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe is, amellyel adatalapú méréseket végeznek, és a fenntarthatóság minden pillérét szemügyre veszik több mint 80 országot vizsgálva. 

Pásztor hangsúlyozta, nem azt a feladatot tűzték ki célul, hogy Magyarország minél előkelőbb helyen szerepeljen a listán, hanem nagyrészt a Világbank közlésein alapuló gazdasági, társadalmi és politikai adatokból építkeznek.

A komplex mutató segítségével lehetőség nyílik az egyes országok és régiók összehasonlítására, illetve az időbeli változás figyelemmel kísérésére. Az elsődleges cél minden esetben a fejlettség szintjének és alakulásának egzaktabb megértése: az országok fejlettségének vizsgálatakor ne egyetlen mutató kedvező vagy éppen kedvezőtlen alakulása alapján vonjunk le következtetéseket, hanem több mutató együttes változását nyomon követve

– magyarázta Pásztor. „Ez egy olyan kompozit mutató, amely a mai kihívásokkal teli időszakban segít eligazodni az ország reális helyzetét illetően. A minősítés sokkal többet elmond egy ország gazdaságáról, versenyképességéről, mint a megszokott bruttó hazai termék (GDP) mutatója” – méltatta a mérőszám megalkotását Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. A kerekasztal-beszélgetést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, Bendarzsevszkij Anton moderálta.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)