Meglepő vége lehet a fillérekért árult sütő körüli botránynak

A szerkesztőségünkbe csütörtökön befutott olvasói levélből értesültünk arról, hogy óriási bakit követett el az Electrolux: szerda délután 1800 forintért árult a weboldalán egy 160 ezres beépített sütőt, amit 1300-an meg is rendeltek. A hibát gyorsan javította a cég, bocsánatot kért a vásárlóktól, és mindenkinek adott egy levásárolható húszszázalékos kupont. 

Fellegi Nándort, a Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjét kérdeztük arról, hogy mennyire járt el jól a cég, és vajon számíthat-e bírságra a Gazdasági Versenyhivataltól. 

Az Electrolux felkészült az ilyen esetekre

A szakértő, aki egyben versenyjogi szakjogász is, első kérdésünk után rögtön egy tanáccsal látta el olvasóinkat: a vevőknek a webshopon történő vásárlás esetén mindenképpen javasolt áttekinteniük a webshop üzemeltetőjének szerződési feltételeit (pl. ÁSZF-ét). 

Nem ritkaság az, hogy ezek az ÁSZF-ek – az Electrolux szabályozásával azonos módon – kifejezetten rögzítik, hogy a megrendelés automatikus visszaigazolása nem minősül eladói »elfogadásnak«. Ehelyett a megrendelés elfogadásához a visszaigazolást követő konkrét eladói elfogadás vagy »megerősítés« szükséges, amellyel a szerződés létrejön 

– világított rá az ügyvéd. A jelen ügyben tehát az Electrolux jelentősen csökkentette a jogi kockázatait azáltal, hogy a szerződési feltételei között a szerződés létrejöttét egy további feltételhez (eladói elfogadáshoz) kötötte, amely végül nem következett be.

– szögezte le Fellegi Nándor, megjegyezve, hogy kivételt jelenthetett volna, ha például az Electrolux tudja igazolni, hogy a megrendelés elfogadása tévedésből történt, és ezt a tévedését előzetesen – kellő gondosság mellett – nem ismerhette fel.

Megtévesztő vagy nyilvánvaló volt?

A fogyasztói árak hibás feltüntetését érintő hasonló ügyekben a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerződésszegéssel kapcsolatos előírásai, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény (Fttv.) rendelkezései tűnnek leginkább relevánsnak.

Ha a webshopot üzemeltető vállalkozás elfogadja a megrendelést – létrejön a szerződés –, azonban nem teljesíti az abban foglaltakat, úgy a vevő követelheti a szerződés teljesítését, vagy akár kártérítési igénnyel is felléphet az üzemeltetővel szemben

– mondta lapunknak az ügyvéd, hozzátéve, hogy ha a webshop üzemeltetője nem fogadja el a megrendelést, úgy a vevőnek továbbra is vannak polgári jogi lehetőségei, azonban lényegesen szűkebb körben. „Megjegyzem, hogy egy esetleges kártérítési perben a bíróság nagy eséllyel értékelné azt a körülményt, hogy a vevő eleget tett-e a kármegelőzési kötelezettségének. Ha ezt a kötelezettségét felróhatóan megszegte, akkor a webshop üzemeltetője az emiatt keletkezett kárt nem köteles megtéríteni” – fűzte hozzá Fellegi.

A fenti, polgári jogi lehetőségeken túlmenően felmerülhet annak az értékelése is, hogy a webshop üzemeltetőjének magatartása (hibás árfeltüntetése) a fogyasztókkal szembeni megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül-e. Ennek keretében szempont például az, hogy a „csökkentett” ár a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztette-e, amelyet egyébként nem hozott volna meg. 

Lényeges, hogy a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el

– magyarázta a versenyjogi szakjogász, aki szerint ennek megfelelően a „hiba nyilvánvalósága” itt is vizsgálandó: ha az nyilvánvalónak tűnik, akkor a megtévesztésre való alkalmassága is erősen kérdéses.

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja esetén a fogyasztóvédelmi hatóság vagy – a gazdasági verseny érdemi érintettsége esetén – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogosult eljárni. Jogszabályi kötelezettség ugyan nincsen rá, azonban a GVH megtévesztő kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos eljárásai az utóbbi években számos alkalommal azzal zárultak, hogy az eljárás alá vont vállalkozások – a bírság elengedése vagy csökkentése érdekében – fogyasztói jóvátételt vállaltak. Ennek keretében a károsult fogyasztók például kuponkedvezményben (eMAG, Alza), kompenzációban (Yettel) vagy kreditjóváírásban (Wish) részesültek.  

A vásárlónak illene jelezni a hibát, ha nyilvánvaló

„A polgári jog elvárása, hogy a felek minden esetben a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően járjanak el. Ennek keretében, úgy gondolom, ha egy vevő egy nyilvánvaló elírásra előzékenyen felhívja a vállalkozás figyelmét, úgy azzal nagy segítséget nyújt a vállalkozásnak, amit valamilyen formában akár honorálhat is a cég” – világított rá Fellegi.  

A konkrét ügyben továbbra sem lehet kizárni annak az esélyét, hogy bíróság előtti polgári peres eljárásokra vagy a fogyasztóvédelmi hatóság és a GVH eljárásának megindítására kerüljön sor például, ha bárki kevesli a kuponok százalékos mértékét

– mutatott rá az ügyvéd. „Az Electrolux által felajánlott kuponkedvezmény ugyanakkor egy gyors és elkötelezett vállalásnak tűnik, amely egyrészt illeszkedik a GVH fogyasztói jóvátételekkel kapcsolatos politikájába, másrészt – némiképp szokatlan módon, de – akár az Electrolux brandet is erősítheti.” 

(Borítókép: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images Hungary)