G7: Lázár János minisztériuma nagyon elszámolt valamit
További Gazdaság cikkek
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
- Megtudtuk, mit iszik a magyar, ha igazán szomjas
- Nyolcvanéves a magyar történelem egyik legkockázatosabb vállalkozása
Még nem hirdették ki azokat a március elsejével induló tarifareformról szóló jogszabályokat hivatalosan, amelyek február végén már megjelentek a kormányzati honlapon és amely alapján már igénybe vehetik a kedvezményeket az utasok – írja a G7.
A módosítások a szociálpolitikai menetdíjkedvezményekkel, az utazási kedvezményekkel és a határon túli magyarok hazai utazási kedvezményeivel foglalkoznak. A törvényjavaslatokat február 19-én töltötték fel, és február 26-ig várták a „társadalmi egyeztetés” visszajelzéseit. A jogszabálytervezetekhez kötelező indoklást és rövid tartalmi összefoglalót csatolni, amelyet a cikk szerzője szerint igencsak rövidre vágtak. A lap kitér arra is, hogy az összegzés és a jogszabályok várható hatásai felmérésénél
Lázár Jánosék úgy saccoltak, hogy a 900 ezer, határon túli magyarnak ingyenessé tett közlekedési kedvezménynek semmilyen költségvetési hatása nem lesz.
Holott a legutóbbi népszámlás alapján 1,8 milliónyi, a szomszédos országokban élő magyar honfitársunk körülbelül fele kérte ezt az igazolványt.
- A szociálpolitikai és üzletpolitikai kedvezmények várt hatásai, vagyis a 6 és 14 év közöttiek ingyenes utazása, a 14 és 26 év közöttiek 50 százalékos utazási kedvezménye 1,7 millió főt érint majd.
- A fogyatékkal élők és tartós betegek 90 százalékos kedvezmény helyett ingyenes utazása 280 ezer embernek csökkenti a költségeit.
- Az ellátottak, így a 65 év alatti nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, állami gondozottak szintén ingyenesen utazhatnak az eddig 90 százalékos engedmény helyett, ők 300 ezren lehetnek.
Az ÉKM számításai szerint 2,3 millió ember ingyenessé vagy jelentősen olcsóbbá tett utazása évi 1 milliárd forintjába kerül csupán a költségvetésnek.
Mindez azt jelenti, hogy jogosultanként 434 forintba kerül évente a kedvezmény. Ha azt vesszük, hogy az eddigi 90 százalékos kedvezményből fennmaradó 10 százalékot kell ebből kifizetni, akkor azt jelenti, hogy évi 4340 forintnyi utazást vettek igénybe a jogosultak. Míg a fogyatékkal élők és az ellátottak esetében jogos is lehet ez a számítás, a 6–14 év közötti diákok esetében, ami körülbelül 750 ezer főt jelent, 50 százalékról nő 90 százalékra a kedvezmény.
A lap szerint Lázár János minisztériuma látványosan fals számokat közölt a kormánnyal a tarifareformról és az ígért 1 milliárdos többlet többszöröse lesz a költségvetés többletkiadása a jegykedvezményekből eredően.
Nagyban emeli a kormányzati kiadásokat a 65 év felettiek ingyenes utazása is a cikk szerzője szerint, az ingyenes utazások után ugyanis úgy kompenzálja az állam a helyközi szolgáltatókat, hogy a teljes bruttó menetdíjbevételük egy meghatározott százalékát adja át nekik.
- A buszos közlekedésnél az eddig teljes bevétel 20 százalékáról 53,5 százalékra nő,
- a vonatos közlekedésnél az eddig teljes bevétel 30 százalékáról 53,5 százalékra nő az állami kompenzáció mértéke.
Az új szabályok szerint a MÁV-Start és a Volánbusz becsülhető helyközi forgalmi bevétele majdnem a felére csökken.
Jelentős többletköltséget jelent majd a tarifareform a kormánynak évente
A fogyatékkal élők és ellátottak ingyenes utazási kedvezménye miatt az ÉKM tervei szerint megközelítőleg 30 milliárd forinttal több támogatást utalhat a kormány éves szinten. Az állami vasúttársaságnál várhatóan kiesik 6,9 milliárd jegy- és bérletbevétel az új ingyenesség miatt és elveszik az ezek után eddig megkapott 14,3 milliárd szocpoltámogatás is, amely helyett emelt ingyenesség utáni szocpol jár, de ezzel együtt is 2,6 milliárd forinttal csökken a bevétele a MÁV-Startnak. Az állami szocpol kiadásai pedig 3,7 milliárd forinttal nőnek évente.
Nagyságrendileg a Volánbusz és a többi helyközi szolgáltató együttesen hasonló bevétellel rendelkezik, így az állami többletkiadás legalább 7 milliárd forint ezen a tételen. A szolgáltatóknál keletkező legalább 5 milliárdos hiányt is végső soron a költségvetésnek kell majd előbb-utóbb állnia – írják.
Az új tarifareform kiterjesztett ingyenes kedvezményei becslésünk szerint 10-13 milliárd forint többletköltséget jelentenek majd a kormányzat számára évente.
Ennek körülbelül fele többlet-szocpoltámogatást jelent, a másik fele a szolgáltatók bevételkiesése.
Reagált a vádakra a minisztérium
Az Építési és Közlekedési Minisztérium számai stimmelnek, az újságíró számai viszont tévesek, vagy ami rosszabb, szándékosan megtévesztők – írta a szerkesztőségünknek megküldött válaszában a minisztérium.
Az ÉKM szerint a G7 cikke kizárólag a közelgő választási kampány fényében értelmezhető. Szerintük ugyanis a szerző egy olyan állítást ismétel meg hosszabban és bonyolultabban, amely már tavaly, a vármegye- és országbérletek bevezetésekor is elhangzott, és amelyet az élet azóta többszörösen cáfolt.
A gyakran politikai ambícióval is rendelkező közlekedési szakértők ugyanis tavaly májusban is több tízmilliárdos veszteséget jeleztek előre a kedvező új bérletek bevezetése miatt, a gyakorlat azonban cáfolta őket: az eredmény nem 30-40 milliárdos veszteség, hanem mintegy 6 milliárdos többletbevétel lett. Az olcsóbb bérletekből több fogyott, mint a korábbiakból, eddig a pillanatig mintegy 5,5 millió darab
– írták.
A minisztérium úgy látja, hogy a G7 újságírója „virtuális számokkal, téves adatokkal dolgozik”, szemben a minisztériummal és a MÁV-VOLÁN-csoport szakembereivel, akik a valós utazási szokásokon alapuló adatokkal. Válaszukban kiemelik, hogy számításainkat a Pénzügyminisztérium szakembereinek bevonásával végezték.
Hangsúlyozták, hogy az új tarifarendszer 3,5-4 millió ember számára teszi olcsóbbá a közösségi közlekedést, elsősorban a helyközi közlekedésben, de egyes esetekben – például Budapesten – a helyi közlekedésben is. Az ÉKM azzal számol, hogy ennek a társadalmi haszna sokszorosan meghaladja az állam költségeit.