Kiderült, mekkora a munkanélküliség Magyarországon

Idén februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt – jelezte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A korábban közzétett kereseti adatok alapján decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

A 2023. december–2024. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma:

• A 15–74 évesek körében 4 millió 721 ezer fő volt, 31 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 490 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 232 ezer főre bővült.
• A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 30 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, előbbi 106 ezer, utóbbi 65 ezer főt tett ki.
• A 15–64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében gyakorlatilag változatlan maradt, 78,5 százalék volt, míg a nőknél 0,8 százalékponttal, 70,8 százalékra nőtt.

Nőtt a munkanélküliség

A 2023. december–2024. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezer fővel, 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt. 

• A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 108 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra növekedett.
• A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. február végén az egy évvel korábbihoz képest 4,0 százalékkal 235 ezer főre csökkent.

Megszólalt a Nemzetgazdasági Minisztérium

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma idén februárban 4,723 millióra bővült, vagyis 32 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. 

A munkaalapú társadalom megszilárdult, a nemzeti kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat. A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek: a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért

– fogalmazott lapunkhoz eljutatott közleményében az államtitkár. Hozzátette, hogy februárban a foglalkoztatottság és a munkanélküliek száma párhuzamosan növekedett, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton van. „Mindez azt jelenti, hogy bővül az aktivitás – a 15-74 éves korosztályban egy év alatt több mint 63 ezer fővel nőtt –, azaz olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak. Ez lehetőséget, alapot biztosít a foglalkoztatás további bővítésére” – értékelte az adatokat.  

2024-ben a kormány újraindítja a gazdasági növekedést. A kormány általános versenyképességi célkitűzése, hogy hazánk 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a GDP arányos beruházási ráta elérje a 30 százalékot, a foglalkoztatási ráta pedig a 85 százalékot

– szögezte le Czomba, aki szerint a foglalkoztatottság növelését a hazai munkaerő-tartalékok  mozgósításával kell megvalósítani. Ennek elérését úgy véli, több kormányzati program is támogatja:

• a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 460 milliárd forintot biztosítanak a foglalkoztatás növelésére.
• A forráskeretek háromnegyedét az olyan álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését támogató programok teszik ki, mint az Európai Szociális Alap Plusz társfinanszírozásával közel 200 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz Program. 

„Az áprilisban induló program a 15-29 év közötti se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok munkához, munkatapasztalathoz és piacképes tudáshoz jutását hívatott segíteni. A programban résztvevők bér-, lakhatási-, utazási-, illetve képzési támogatásban részesülhetnek, ami segítheti mielőbbi elhelyezkedésüket” – világított rá közleményében a tárca. Czomba Sándor szerint a legfontosabb, hogy ezek a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak munkaerő-piaci helyzetük javításához. A program részletei áprilistól lesznek elérhetők a kormányzat foglalkoztatási portálján – tájékoztattak a közleményben.

Érződnek a gazdasági nehézségek

A foglalkoztatottak számában megfigyelhető havi ingadozás alapvetően szezonális hatásnak tekinthető, a foglalkoztatás összességében stagnálást mutat tavaly június óta.

– világított rá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője szerint makro szinten ugyanakkor ennek nem volt munkaerőpiaci hatása, a vállalatok igyekeztek megtartani meglévő munkavállalóikat, figyelembe véve, hogy a gazdasági növekedés ismételt beindulásával és a munkaerőhiány várható fokozódásával nehezebben találhatnak majd új munkaerőt.

Kifejtette, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedése így elsősorban az aktivitás növekedésének számlájára írható. A megélhetési költségek növekedése, valamint az ukrajnai menekültek megjelenése a magyar munkaerőpiacon egyaránt az aktivitás fokozódásának irányába hat, amely a visszafogott munkaerőkereslettel együtt a munkanélküliségi ráta kismértékű emelkedését eredményezi.

Ugyanakkor a téli hónapokban mért, 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig nem kiemelkedő, sőt, hosszabb távon az aktivitás fokozódása a rendelkezésre álló munkaerőállomány bővítésével pozitív hatást gyakorolhat a növekedési kilátásokra

– jelezte Molnár, aki szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben kismértékben tovább emelkedhet. „A tavalyi év kismértékű gazdasági visszaesése ellenére sem csökkent a foglalkoztatás, míg idén a növekedés beindulásával megjelenő munkaerőkereslet támogathatja a munkaerőpiacot” – tette hozzá.

A munkanélküliségi ráta így idén 4,1 százalékot tehet ki, amely jövőre 3,8 százalékra mérséklődhet várakozásaink szerint

– mondta az elemző. Megjegyezte, hogy a foglalkoztatás bővülésének legnagyobb korlátját egyre inkább a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelenthetik, ezzel együtt is van még munkaerő-tartalék a magyar gazdaságban – a legmagasabb aktivitási rátával rendelkező uniós országok adataival összehasonlítva elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében. „Az ő aktivizálásukhoz ugyanakkor szükség van képzési programokra is, illetve az atipikus foglalkoztatási formák – például részmunkaidő – szélesebb körű elterjedésére. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett támogatási programok, mint például az Ifjúsági Garancia Plusz Program”.