Matolcsy Györgyék váratlan bejelentésétől meglódult a forint

Összességében erősödést mutatott a héten a forint árfolyama az euróval szemben, a hétfői 398-as szintről egészen 394 alá menetelt a magyar deviza. Hétfőn Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián elmondta, hogy a kormány egyeztet a jegybankkal, és tiszteletben tartja a jegybanki függetlenséget a jegybanktörvény módosításának folyamatában. Várhatóan ősszel kerülhet a parlament elé a törvénymódosítási javaslat. „Kedden a Magyar Nemzeti Bank a vártnak megfelelően 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot,

– jelezte az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. A szakértő rámutatott, hogy emiatt a korábbi 6-7 százalékos, év közepére várható kamatszintet 6,5-7 százalékra módosították. Az üzenet tovább segítette a forint erősödését.

Jó kört futott a forint

Csütörtök délelőtt a kedvező hazai kereseti és turisztikai adatok ellenére ismét a dollár–euró kurzus befolyásolta az árfolyamot. A Fed egyik kormányzója, Christopher Waller, egy interjúban azt mondta, hogy a legutóbbi csalódást keltő inflációs adat után nem sietnek a kamatcsökkentésekkel, amely a dollár erősödését váltotta ki az euróval szemben, ez pedig a forintot visszalökte a 396-os szint közelébe.

Ez azonban csak átmenetinek bizonyult. A délután folyamán, ahogy az euró visszakorrigált a dollárral szemben, úgy erősödött vissza a forint is, és csütörtök estére benézett 394 alá is az euróval szemben

– világított rá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet szenior elemzője jelezte, hogy a jövő héten több olyan gazdasági esemény is lesz, ami hatással lehet a forint árfolyamára:

• kedd reggel jelenik meg a februári termelői árindex, a januári végleges külkereskedelmi mérleg, illetve a márciusi feldolgozóipari beszerzési menedzser-index;
• csütörtök reggel a februári külkereskedelmi mérleg előzetes adatsora;
• majd péntek reggel a februári ipari termelési és a kiskereskedelmi forgalmi adat.

Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint minden adat kisebb mértékben mozgathatja meg a forint árfolyamát. Varga rámutatott, hogy az euró–forint grafikonján továbbra is a 390–400-as tartomány, míg a dollár–forint esetében a 360–370-es tartomány látszik bejárhatónak. Az euró–dollár további csökkenése esetén a dollár–forint átlépheti a 370-es ellenállást, ez esetben 375-nél lehet a következő fontosabb akadály.

Pozitívan zárt a magyar tőzsde

A csütörtöki kereskedési nap nyújtott mentőövet a BUX-nak, így az annak ellenére kisebb pluszban tudott zárni, hogy egészen az ünnepi hétvégét megelőző utolsó munkanapig kedvezőtlen volt a hangulat a budapesti tőzsdén.

– mutatott rá Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. Megjegyezte, hogy az izgalmasabb eseményeket azonban ezen a héten is a közepes kapitalizációjú vállalatok részvényeinél kell keresni.

Magasan kiemelkedik ezek közül az Alteo sztorija, a vállalat ugyanis csütörtökön közölte osztalékjavaslatát, amely 200 forint alap-, plusz 200 forint rendkívüli osztalékról szól. Ebből egy jelentős, 10 százalékot meghaladó osztalékhozam adódik, amit – ahogy az lenni szokott – a befektetők hamar beáraztak: egyetlen kereskedési nap alatt közel 17 százalékkal, összesen 490 forinttal repítve feljebb a cég részvényeinek árfolyamát

– jelezte lapunknak a szakértő, aki szerint érdekesség, hogy a vállalat papírjaival való kereskedés csütörtöki forgalma ennek ellenére nem tért el jelentősen egy átlagos nap forgalmától – ettől függetlenül az osztalékszelvény levágásáig várhatóan a jelenlegi szinteken mozog majd az árfolyam.

Szintén komoly árfolyam-emelkedés történt az Állami Nyomda részvényeinél, közel 10 százalékos mértékben. Ennek hátterében a Concorde hétfőn közölt elemzése állhat, amelyben közel 40 százalékos felértékelődési potenciált jelzett a részvényárfolyamot illetően a cég erős fundamentumai és biztató kilátásai okán. A múlt héten rekordévről hírt adó Waberer’s elkezdte behozni az MBH elemzői által kalkulált hozzávetőleg 50 százalékos felértékelődési potenciált, és a héten közel 8 százalékos árfolyam-emelkedést produkált. Tovább szárnyalt emellett a BIF, a múlt heti 20 százalékot meghaladó árfolyam-növekedést követően azonban ezen a héten „csak” feleekkora emelkedést ért el – a szakértő szerint vélhetően a részvényesek nem szomorkodnak emiatt.

Tovább drágult az olaj

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 27,30 eurón állt, ezen a héten csütörtök reggelre pedig 27,67 euróra emelkedett.

Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni, hordónkénti 85,41 dollárról e hét csütörtök délutánra 86,54 dollárra ment fel.

Van remény a belső égésű motorok számára

Az Európai Parlament 2023. februárban megszavazta azt a jogszabálytervezetet, amely 2035-től kizárólag szén-dioxid-mentes üzemanyaggal működő autók gyártását és eladását engedélyezné, amivel betenné a kaput a belső égésű motoros autóknak.

Van azonban remény a belső égésű motoros járművek számára. A 2035-ös céldátumot követően ugyanis kizárólag nulla szén-dioxidot kibocsátó autókat lehet forgalomba helyezni, ám olyan autók is az utakra kerülhetnek, amelyek szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motorral vannak felszerelve. Ezáltal olyan alternatív technológiák is zöld utat kaphatnak, mint például a szintetikus üzemanyagok vagy a plug-in hibridek.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2024. 04. 02., 08.30 – KSH, termelői árindex
• 2024. 04. 02., 08.30 – KSH, beszerzési menedzser-index
• 2024. 04. 02., 08.30 – KSH, végleges külkereskedelmi mérleg
• 2024. 04. 04., 08.30 – KSH, februári külkereskedelmi mérleg előzetes adatsora
• 2024. 04. 05., 08.30 – KSH, kiskereskedelmi forgalom
• 2024. 04. 05., 08.30 – KSH, ipari termelés

(Borítókép: Matolcsy György 2019. szeptember 5-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)