Elképesztően drágult a telefon- és internetszolgáltatás
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody’s
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A tavalyi év második felében már tartós dezinflációt láttunk Magyarországon, amely az idei évben is folytatódott. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, majd februárban újabb kismértékű csökkenés következett, 3,7 százalékra zsugorodott a pénzromlás üteme.
Márciusban minimálisan, 3,6 százalékra lépett vissza az infláció éves bázison. Az infláció további csökkenésére már az Economxnek nyilatkozó szakértők is rámutattak, így az adat nem okozott meglepetést.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője előre jelezte, hogy nagyobb szerepe lehetett az áremelkedésben a telekommunikációs cégek két számjegyű, ámbár a tavalyi éves inflációtól kismértékben elmaradó áremelésének. Ez a tétel szignifikánsan, 10,8 százalékkal drágult a KSH kimutatása alapján.
Áprilisban az üzemanyagárak dobhatják meg az inflációt
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója az Economxnek jelezte, hogy már márciusban elkezdődött az üzemanyagárak jelentős emelkedése, amely április elején is folytatódott.
Mivel az üzemanyagok és az egyéb cikkek súlya a fogyasztói kosárban 20,2 százalék feletti, ezért a növekvő áraknak biztosan érdemi hatása van és lesz a havi és az éves inflációs adatra is
– jelezte a szakértő. Márciusban a járműüzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak. Az élelmiszerek közül leginkább a cukor drágult (30,9 százalék).
- Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül
- a csokoládé és kakaóé (11,6 százalék),
- a büféáruké (10,4 százalék),
- a sertéshúsé (9,1 százalék),
- valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5 százalék).
A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13,0, a tejé 11,0, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 3,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 6,9, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül
- a lakbér 14,1,
- az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,7,
- a járműjavítás és -karbantartás 10,5,
- a sport- és múzeumi belépők 8,7,
- az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább,
- az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4, a gyógyszer, gyógyáruké 6,8, a testápolási cikkeké 4,6 százalékkal növekedett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,0, a szobabútoroké 3,0, az új személygépkocsiké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9 százalékkal nőtt.
Nagy Márton: az infláció összeomlott és lent is maradt
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében rámutatott, hogy trendszerűen csökken éves bázison az infláció, nem volt ez máshogy márciusban sem. „A kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció, hiszen tavalyhoz képest az a hetedére rogyott össze” – fogalmaznak a kommünikében. Az áremelkedésről elmondták, hogy „az előző hónaphoz viszonyított alakulása gyakorlatilag az év eleje óta stagnál, a januári és februári 0,7 százalékos mértéket követően márciusban 0,8 százalékot tett ki”.
A tárca szerint infláció további csökkenésében a bázishatások mellett az is szerepet játszott, hogy a termelői árak zuhanásának következtében az elmúlt évekhez képest jóval enyhébbek voltak az év eleji átárazások.
Az infláció folyamatos mérséklődésének köszönhetően tavaly szeptember óta ismét nőnek a reálbérek
– világított rá Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter hozzáfűzte, hogy „ennek következtében megkezdődött a fogyasztói bizalom helyreállása, amely az óvatossági motívum fokozatos oldódása mellett azt eredményezi, hogy a fogyasztás, azaz a kiskereskedelmi forgalom is egyre inkább visszarendeződik”.
A miniszter várakozási szerint mindez segíti a belgazdasági termelés növekedését. „A kormány célja, hogy az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024-ben újraindítsa, majd jövőre tovább emelje a gazdasági növekedést” – jelezte Nagy Márton, aki szerint ezt a hitelezés helyreállása, a beruházási aktivitás növekedése, az exportteljesítmény fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett tehát, a bővülő fogyasztás is jelentős mértékben támogatni fogja.
(Borítókép: Ian Gavan / Getty Images / Deutsche Telekom)