Magyarországon is érezzük a közel-keleti konfliktus következményeit

A hetet a forint a 392-es szinten kezdte az euróval szemben, azonban az árfolyam már hétfő délelőttől gyengülni kezdett.

A forint gyengülésében a közel-keleti konfliktus nyomán kialakuló kedvezőtlen nemzetközi hangulat játszhatott szerepet, amely jellemzően a feltörekvő piacokat sújtja, tekintve, hogy a lengyel zloty is veszített értékéből az euró ellenében

– jelezte az Indexnek Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy kedden tovább gyengült a forint árfolyama az euróval szemben, a 395-ös szintre.

Több mint fél éve nem láttunk ilyet

Az árfolyamot nem segítette, hogy az euró továbbra sem tud erősödni a dollárral szemben, a Fed egyre későbbre tolódó monetáris lazítása nyomán, így pedig

Molnár rávilágított, hogy szerdán délelőtt a jegybank szóbeli intervenciója hozott átmeneti változást. Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza egy interjúban kiemelte, hogy a forint árfolyamának szerepe felértékelődött a jegybank számára a pénzügyi piacok stabilitása szempontjából, bár árfolyamcélja továbbra sincs a monetáris politikának, illetve ismét hangsúlyozta, hogy az áprilisi ülésen lassíthat a jegybank a kamatcsökkentések ütemén. 

A szakértő érdekességként emelte ki, hogy múlt hét pénteken Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja a Bloombergnek adott interjújában ugyanezeket az üzeneteket fogalmazta meg, akkor azonban ez a kedvezőtlen nemzetközi hangulatban nem eredményezett forinterősödést.

A felértékelődés most is átmenetinek bizonyult: csütörtök estére ismét 394, majd péntekre nagyobb kilengések – 394 és 396 között ingadozott – mellett 395 fölé került a jegyzés

– mondta Molnár, aki szerint itt megint a nemzetközi tényezőket kell kiemelni:

• az izraeli konfliktust,
• valamint a változatlanul erős amerikai munkaerőpiacot,

amelynek nyomán november eleje óta nem látott szintre erősödött a dollár az euró ellenében. Péntek estig némiképp korrigált a jegyzés 395 alá.

Így mozoghat a forint a jövő héten

A KSH a jövő héten több olyan statisztikát is közöl, amely hatással lehet a forint árfolyamára: szerdán a keresetek februári alakulását, míg pénteken a foglalkoztatottság és munkanélküliség márciusi számait ismerhetjük meg.

Ugyanakkor a befektetők elsősorban az MNB-re figyelnek majd idehaza: kedden tartja ugyanis kamatdöntő ülését a jegybank

– hangsúlyozta Molnár Dániel. A Makronóm Intézet az elmúlt időszak kommunikációja alapján 50 bázispontos kamatvágásra számít. Az infláció ugyan lehetővé tenne ennél nagyobb lépést is, azonban a nemzetközi pénzpiaci környezet, a későbbre tolódó Fed-kamatcsökkentés beszűkíti a jegybank mozgásterét.

Az árfolyamra gyakorolt hatás attól függ, hogy akár a lépés mértékével, akár a kommunikációval meg tudja-e lepni a piacokat a jegybank

– véli a szakértő, aki szerint ki kell emelni további két amerikai adatközlést is. Csütörtökön publikálják az USA első negyedéves gazdasági adatait, míg pénteken a PCE inflációs mutatót. Előbbi a gazdaság aktuális helyzete nyomán lehet kihatással a dollár és áttételesen a forint árfolyamára.

Ha márciusban a személyi kiadások árindexe ismét negatív meglepetést okoz, az még inkább késleltetheti a jegybanki kamatcsökkentést, így pedig erősítheti a dollárt az euróval szemben, amely a forint esetében gyengülést okozna.

A sort most az S&P kezdi a nagy hitelminősítők közül, ahol jelenleg a befektetésre ajánlott BBB- kategóriában van a magyar államadósság besorolása, stabil kilátással. A szakértő szerint nem kerül sor a besorolás módosítására pénteken, és a kilátás sem változik. Ugyanakkor a hitelminősítő pozitív vagy negatív üzenetei befolyással lehetnek az árfolyamra a hét végén. A gazdaságkutató intézet várakozásai szerint a forint az elkövetkező időszakban is 390 és 400 között mozoghat az euróval szemben.

Elromlott a hangulat, lefordult a magyar tőzsde

Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője lapunknak jelezte, hogy maga alá gyűrte a borús nemzetközi hangulat a budapesti tőzsdét is. Irán múlt hétvégi megtorló támadása Izrael ellen még különösebben nem rázta meg a befektetőket, a hétfői kereskedési nap normális mederben zajlott.

Azonban Izrael bejelentése, miszerint válaszcsapást mérnek Iránra, már nyugtalanná tette a befektetőket, így kedden a tőzsdék – köztük a hazai is – lefelé fordultak, tartva a közel-keleti konfliktus eszkalálódásától

– világított rá a szakértő. Kifejtette, hogy a nemzetközi befektetői hangulatra különösen érzékeny blue chipek közül egyedül a Magyar Telekom tudott árfolyam-emelkedést felmutatni, míg az OTP, a MOL és a Richter egyaránt jelentős mínuszokat szedett össze a hét folyamán, magával rántva a BUX-indexet is.

Pozitív fejlemények is érkeztek

A pozitív fejleményeket tekintve a midcapek körében mindenképpen említésre méltó a PannErgy-részvények árfolyamának 6 százalékot meghaladó emelkedése a hét során.

Ebben szerepe volt a geotermikus energiát hasznosító társaság által a héten közzétett termelési jelentésnek, amely átlag feletti hőértékesítést jelzett az első negyedévben

– jelezte Horváth. Kedvezően hatott még a vállalat részvényárfolyamának alakulására az OTP szakértői által pénteken publikált elemzés is, amelyben 40 százalék feletti felértékelődési potenciált jelző célárat határoztak meg.

A PannErgy hosszabb távú kilátásaira pozitívan hathat az Energiaügyi Minisztérium által csütörtökön társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégia, amelyből kiderül, hogy az állam 165 milliárd forint keretösszegű beruházástámogatási programot tervez elindítani a geotermikus energia kutatásának és hasznosításának támogatására

– magyarázta a szakértő. Kiemelhető még a közepes kapitalizációjú vállalatok közül a csütörtöki éves rendes közgyűlésén a már korábban előterjesztett 33 forintos osztalékjavaslatot jóváhagyó CIG Pannónia is, amelynek részvényesei 2 százalékot közelítő plusznak örülhettek a héten.

Csökkent az olaj ára, a gáz kismértékben drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre előző hét péntek reggel megawattóránként 30,69 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 31 euróra emelkedett.

Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 91,00 dollárról e hét péntek délutánra csökkent – 87,26 dollárra. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az év eleje óta a Brent ára 15 százalékkal ment feljebb.

Az izraeli válaszcsapás az egekbe lőheti az üzemanyagárakat

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek az árváltozásokkal kapcsolatban elmondta, az olajárakon nem érezhető az iráni dróntámadás, hiszen a piac azt korábban beárazta. Szerinte a jelenlegi üzemanyagárak változása mögött szezonális hatások húzódnak meg. Természetesen ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy esetleges izraeli válaszcsapás az egekbe lőheti az olajárfolyamot.

Egyáltalán nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy további lépések történnek, amelyek lehetnek akár háborúsak, akár olyan gazdasági lépések, amelyek az olaj kereskedelmét érintik

– fogalmazott Grád Ottó. Már októberben megírtuk, bár Izrael nem olajkitermelő ország, a világ fontosabb tranzitútvonalai azon a környéken – a közel-keleti térségben – haladnak át. Az egyik fő útvonalat Irán ellenőrzi, és rendre kihasználja ezt a lehetőséget. A Hormuzi-szoros esetleges lezárása az olajárakat már rövid távon is 20 százalékkal, 2-4 hónap alatt pedig akár 60-80 százalékkal is emelné – vélekedtek korábban erről az Indexnek a szakértők. Azonban jelen pillanatban a tény az, hogy a héten végig 90 dollár környékén kereskedtek az olajjal.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2024. 04. 23., 14.00 – MNB, kamatdöntés,
• 2024. 04. 24., 08.30 – KSH, keresetek,
• 2024. 04. 26., 08.30 - KSH, munkanélküliségi ráta.

(Borítókép: Egy palesztin lányt látnak a lerombolt épületek romjai között, miután Izrael kivonult a gázai Deir Al Balah északi részén lévő Nasirat táborból 2024. április 18-án. Fotó: Ali Jadallah / Anadolu / Getty Images)