Kiderült, mekkora a tényleges munkanélküliség Magyarországon

Idén az első negyedévben a foglalkoztatottak létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 725 ezer fő volt, 29 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, 2 millió 480 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 41 ezerrel, 2 millió 245 ezer főre bővült. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint

A külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, előbbi 109 ezer, utóbbi 63 ezer főt tett ki. A 15–64 évesek körében a 74,7 százalékos foglalkoztatási arány lényegében megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A ráta a férfiak esetében gyakorlatilag változatlan maradt, 78,2 százalék volt, míg a nőknél 1,1 százalékponttal, 71,1 százalékra nőtt.

Nőtt a munkanélküliek száma

A KSH publikálta a munkanélküliségi adatokat is: az első negyedévben a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezer fővel, 229 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. 

• A férfiaknál a munkanélküliek száma 126 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 4,8 százalékra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 103 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal 4,4 százalékra növekedett.

A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást. A nyilvántartott álláskeresők létszáma március végén az egy évvel korábbihoz képest 3,2 százalékkal, 236 ezer főre csökkent.

A héten derült ki, hogy februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó 340 700 forintot ért el.

Kormány: Ez kifejezetten előnyös

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte: a munkaalapú társadalom megszilárdult, a kormány sikerrel védte meg a magyar munkahelyeket és a családokat. „A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek, a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, ráadásul átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az államtitkár hozzátette, hogy a márciusi adatok szerint a foglalkoztatottság és a munkanélküliek száma egyaránt növekedett, miközben a regisztrált álláskeresők száma továbbra is mélyponton van. Czomba Sándor kifejtette, hogy a munkanélküliség jelenlegi emelkedése egyrészt átmeneti, másrészt azt jelzi, hogy egyre több, korábban inaktív személy lép be a munkaerőpiacra és válik aktívvá.

Ez a gazdaság számára kifejezetten előnyös, a kormány céljaival összhangban mobilizálódik a hazai munkaerőpiaci tartalék, amely érdemben segítheti a magyar gazdaság munkaerőigényének kiszolgálását.

A kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, 2025-ben pedig tovább emelje a gazdasági növekedés ütemét. Cél, hogy Magyarország 2030-ra elérje az uniós fejlettségi 90 százalékát, amely érdekében az szükséges, hogy a GDP arányos beruházási ráta elérje a 30 százalékot, a foglalkoztatási ráta pedig 85 százalékra növekedjen.