Nagy lépésre készül az OTP, ilyen még nem volt a bank történetében

A hetet a forint az euróval szemben a 394-es szint felett kezdte. A forint kedd délelőtt kezdett el erősödni az euróval szemben, amely irányon a délutáni kamatdöntés sem változtatott. A jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát, emellett viszonylag szigorú hangnemet ütött meg a további kamatcsökkentéseket illetően.

A forint eztután egészen a 393-as szintig erősödött az euróval szemben. Szerdán ugyanakkor a kurzus ismét 394 közelében alakult, majd csütörtök délelőtt próbálkozott ismét erősödéssel az árfolyam. A jegyzés szerda dél körül már 393 alatt is járt, azonban az Egyesült Államok első negyedéves GDP-adata délután fordulatot hozott – jelezte az Indexnek Molnár Dániel. 

Az amerikai hírekre reagáltak a devizapiacok

A Makronóm Intézet szenior elemzője rámutatott, hogy az amerikai gazdaság a várt 2,5 százalék helyett csupán 1,6 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az évesített negyedéves adatok alapján.

A magas kamatszintek a vártnál jobban terhelik a gazdaságot, amely alapvetően a Fed kamatvágás-előrehozását kellene hogy eredményezze.

Molnár szerint azonban ennél fontosabb, hogy a fogyasztói árak, a Fed által kiemelten figyelt PCE-árindex a vártnál gyorsabban emelkedett, ami tovább fűti azon piaci várakozásokat, hogy csak az év végén léphet az amerikai jegybank. A dollár így ismét erősödni kezdett az euróval szemben, ami az euró-forint kurzust is a 394-es szint fölé lökte. A piaci reakciók ugyanakkor csak átmenetinek bizonyultak, az euró rövid időn belül visszakorrigált a dollárral szemben, és a forint is visszaerősödött a 393-as szint alá, innen

Tehát a héten erősödött a forint az euróval szemben, igaz, kisebb mértékben, mint a dollárral szemben. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője rávilágított, hogy bár az MNB kamatdöntése volt a legfontosabb hazai gazdasági esemény a héten, a döntésre nem mozdult nagyobb mértékben a forint. Ezt követően elsősorban az amerikai makroadatok hatottak a devizapiaci árfolyamokra.

Így mozoghat a forint a jövő héten

Több fontos adat, esemény is lesz a jövő héten, amit Varga Zoltánnal vettünk végig:

• Kedden reggel teszi közzé a KSH az első negyedéves GDP-adatokat, illetve a termelői árindex márciusi alakulását.
• Szerdán munkaszüneti nap lesz, de az Egyesült Államokban nem pihennek, este tart kamatdöntő ülést a Fed.

A szakértő szerint biztosan kijelenthető, hogy nem lesz kamatvágás, a jegybanki kommunikációban pedig azt kell figyelni, hogy a döntéshozók hogyan reagálnak az elmúlt időszakban beérkezett gyengébb növekedési és magasabb inflációs adatokra. A piaci szereplők már csak szeptemberre árazzák az első amerikai kamatvágás időpontját.

Amennyiben szigorú hangvételt üt meg a Fed, és a magas kamatszint tartós fenntartását hangsúlyozzák, erősödhet a dollár, ez pedig gyengítheti a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot

– jelezte Varga. A két szakértő szerint az euró-forint árfolyam a 390–400-as, míg a dollár-forint jegyzése szélesebb tartományban, 360 és 375 között mozoghat a következő időszakban.

Nagy bejelentést tett Csányi Sándor

A múlt heti esést követően összekapták magukat a tőzsdék az izraeli–iráni konfliktus eszkalálódásának elkerülését szem előtt tartva.

A kedvező nemzetközi befektetői hangulat a budapesti parkettre is átragadt, a BUX-index a pénteki zárásra 67 ezer pont fölé emelkedett, ezzel visszahozva az előző heti esésének tetemes részét

– jelezte lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A Magyar Telekom az osztalékszelvény levágásának okán összeszedett a heti csúcsáról az egy részvényre jutó osztalékkal lényegében megegyező esést, így végül még a 900-as szint alatt is zárt pénteken. Ettől függetlenül alapvetően a blue chipek adták ezen a héten a budapesti börze húzóerejét:

A Richter esetében a hét folyamán növekvő trendet figyelhettünk meg a részvényárfolyam tekintetében. A szakértő szerint említésre méltó, hogy a csütörtökre összehívott közgyűlésen megszavazásra került a 423 forintos osztalékfizetési javaslat, valamint hogy elfogadásra került egy, a saját részvények visszavásárlására feljogosító határozat. Ez utóbbi a társaság javadalmazási politikájának, illetőleg esetleges jövőbeni felvásárlási ügyleteinek részvényszükségletét hivatott biztosítani.

Az OTP részvényárfolyama a pénteki közgyűlésen elhangzottakra reagálva lőtt ki jelentős forgalom mellett,

– a céltársaság kilétét illetően azonban még csak találgatni lehet, annyi bizonyos, hogy uniós bankról van szó. A midcapek körében figyelemre méltó esemény a Waberer’s esetében történt, a Mol ugyanis a csütörtöki kereskedési nap során megvásárolta a logisztikai cég részvényeinek 15 százalékát, teljesítve ezáltal a két társaság között tavaly év végén köttetett megállapodás erre vonatkozó részét. A Waberer’s-részvények árfolyama a héten 2,5 százalékkal került feljebb.

Megerősítették Magyarország adósságbesorolását

A Standard and Poor’s pénteki jelentése stabil kilátással továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azt jelenti, hogy a magyar gazdaság biztos alapokon áll. „Magyarország iránt erős a bizalom a jelentős hitelminősítők mindegyikénél, így a Standard and Poor’s mellett a Moody’s és a Fitch Ratings szerint is befektetésre ajánlott kategóriába tartozik hazánk” – fogalmaz közleményében a tárca.

Mint írják, Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, az erős befektetői és piaci bizalmat a sikeres kötvényaukciók és a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása is alátámasztja:

• Hazánkban ruháznak be többek közt a legnagyobb német autógyártó cégek, ráadásul a kínai BYD elektromos autógyártó az unióban elsőként Magyarországon kezdi meg elektromos autóinak gyártását.
• A magyar állampírok népszerűsége mind a nemzetközi piacon, mind a magyar lakosság körében töretlen, ezt bizonyítja az is, hogy a lakossági állampapírok állománya március végén új rekordon, több mint 10 760 milliárd forinton zárt.
• Az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, a kormány elkötelezett a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése mellett, az ikerdeficit megszűnt, hazánk külkereskedelmi mérlege pedig folyamatosan javul.
• A magyar gazdaság stabil alapokon áll, 2010-hez képest 1 millió új munkahely jött létre, így a foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 4,7 millió főt, míg a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van.

„Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz” – ígéri a tárca. Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal növekedik majd – vetíti előre az NGM.

Csökkent a gáz ára, az olaj drágult

Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, májusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 31 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 29 euróra csökkent.

Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 87,26 dollárról e hét péntek délutánra emelkedett – 89,25 dollárra.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentést tett az üzemanyagárakkal kapcsolatban. A tárcavezető közölte: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőknek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak. Végezetül fontos összegezni is az eseményeket: az üzemanyagárakról már régóta vita folyik a közéletben.

A jövő hét főbb gazdasági eseményei:

• 2024. 04. 30., 08.30 – KSH, GDP,
• 2024. 04. 30., 08.30 – KSH, termelői árindex,
• 2024. 05. 01., 20.00 – Fed, kamatdöntés.

(Borítókép: Csányi Sándor 2019. március 29-én. Fotó: Huszti István / Index)