Luftot rúgtak a szabályzók: az adóemeléssel csak a feketepiacnak ágyaztak meg

Az európaiak széles körben elfogadják, hogy az olyan füstmentes alternatívák, mint például az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek megfelelő alternatívái a cigarettának, és hogy az EU-nak gondosan mérlegelnie kell az ezekre alkalmazott adópolitikát – derül ki a Povaddo nemzetközi közvélemény-kutató legfrissebb, idén februárban végzett felméréséből. Az Európában megkérdezett felnőttek kétharmada (66 százalék) úgy véli, hogy a dohányosokat a tudományosan megalapozott alternatívákra történő áttérésre lehet ösztönözni helyes adópolitikával. Vagyis azzal, ha ezeket a termékeket a cigarettánál kisebb mértékben, de még mindig elég magasan adóztatják ahhoz, hogy a fiatalok vagy a nem cigarettázók ne használják.

A Povaddo független közvélemény-kutató cég 13 EU-tagállamban és Ukrajnában több mint 14 ezer felnőtt megkérdezésével készült felmérése azt mutatja, az európaiaknak határozott véleményük van arról, hogy a kormányoknak hogyan kellene kezelniük a füstmentes termékeket nemzeti és uniós szinten egyaránt:

• A felnőtt dohányosoknak tudományosan megalapozott tájékoztatást kell adni arról, hogy a cigaretta füstmentes alternatívái kevésbé kockázatosak, mint a cigarettázás folytatása, még akkor is, ha ezek az alternatívák sem kockázatmentesek (69 százalék).
• A kormányok hozzájárulhatnak a közegészségügy javításához olyan politikák támogatásával, amelyek arra ösztönzik azokat a felnőtt dohányosokat, akik nem szoknak le teljesen, hogy térjenek át az innovatív füstmentes alternatívákra. Utóbbiak potenciálisan kevésbé károsak, mint a cigarettázás folytatása (67 százalék).
• Az EU-nak időt és erőforrást kellene fordítania a cigarettázás felszámolására azáltal, hogy minden dohányost arra ösztönöz, hogy vagy teljesen leszokjon a dohányzásról, vagy térjen át egy tudományosan megalapozott, kevésbé kockázatos alternatívára (67 százalék).

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a dohánypolitika terén a döntéshozók és az általuk képviselt polgárok között szakadék van. Úgy tűnik, hogy az EU politikai megközelítése inkább egy irreális célkitűzésre, a nikotinhasználat teljes felszámolására összpontosít, miközben a lakosság többsége fogékony az ártalomcsökkentés pragmatikus koncepciójára és arra, hogy a cigarettázókat a kevésbé káros nikotintartalmú termékek használatára ösztönözzék” – mondta William Stewart, a Povaddo elnöke.

A felmérésből az is kiderül: tízből hatan (60 százalék) úgy vélik, hogy országukban „probléma” van a tiltott dohány- és nikotintartalmú termékekkel, bár a 13 tagállam válaszadóinak csupán 6 százaléka állapította meg helyesen, hogy

A megkérdezettek az illegális dohánytermékek és nikotintartalmú termékek hatásait nagymértékben elismerik és megértik, még akkor is, ha a probléma méretét alábecsülik:

• 74 százalék egyetért azzal, hogy bizonyos dohány- és nikotintartalmú termékek betiltása nem vezet a fogyasztás csökkenéséhez, ehelyett a fogyasztókat inkább a feketepiac felé terelik.
• 65 százalék egyetért azzal, hogy a dohány- és nikotintartalmú termékek illegális kereskedelme aláássa a dohányzás arányának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
• 73 százalék egyetért azzal, hogy a dohány- és nikotintartalmú termékek illegális kereskedelme súlyos negatív következményekkel járhat a biztonságra és a közegészségügyre nézve az adott országban.

„Jól látható, hogy a dohány- és nikotintermékek illegális kereskedelmét Európa-szerte problémának tekintik, és az emberek tisztában vannak az ebből eredő negatív következményekkel. A közvélemény egyértelműen arra vonatkozóan foglal állást, hogy a kormányoknak figyelembe kell venniük az illegális kereskedelmet, amikor arról döntenek, hogyan szabályozzák és adóztatják ezeket a termékeket. Sokan érzik úgy, hogy ez a mérlegelés ma még hiányzik” – tette hozzá a kutató.

Nem jött be az adóemelés

A kutatás arra is rávilágít, hogy leginkább az Egyesült Királyságban nőtt a cigaretta ára (jelenleg 13 font körül mozog, ami 15 eurót jelent), ezzel egyidejűleg náluk csökkent legnagyobb mértékben a legálisan cigarettát vásárlók száma, a feketepiac azonban valószínűsíthetően nőtt.

Magyarország indult a legmagasabb szintről. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált országokat figyelembe véve nálunk volt a legmagasabb a cigarettázók száma, miközben az elmúlt évek drágulási hulláma ellenére még mindig nálunk kell a legkevesebbet fizetni egy doboz cigarettáért (2024-re a spanyol ár hangyányira a magyar alá kúszott). Ugyanakkor jól látható, hogy a franciák immár minket is kifüstölnek, ahogy az is, hogy az elmúlt 16 évben csökkent idehaza a cigizők száma.

Az országok eltérő szabályozási, illetve adópolitikát folytatnak a dohányzás visszaszorítása érdekében. A minél magasabb adókulcs azonban nem minden esetben célravezető, sőt akár egyenesen kontraproduktív lehet. Pozitív példaként Svédországot említhetjük. Ahogy az Index is beszámolt stockholmi utunk alapján, az északi ország válhat a világ első füstmentes államává – ami azt jelenti, hogy a lakosság kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos cigarettát. Ahogy szintén beszámoltunk róla, hogy mindezt a snüsszel, egy olyan ártalomcsökkentett – ám az egészségre szintén ártalmas – termékkel érték el, ami a cigarettázásnál kevésbé káros.

Anders Milton, a Svéd Snüsszbizottság elnöke rámutatott, hogy a snüssz társadalmi beágyazottsága nem célzott kormányzati program mentén valósult meg, alulról jövő kezdeményezésről van szó. Az adópolitika azonban már „odafigyel” arra, hogy a lakosság füstölés helyett a kevésbé ártalmas snüsszt rágja. Ennek jele, hogy idén a snüsszre kivetett adómérték 20 százalékkal csökkent, míg a cigarettát terhelő adóteher 9 százalékkal kúszott feljebb.

Ezzel szemben a franciák az adóemelés mellett tették le voksukat. Ahogy Olivier Babeau, az Institut Sapiens francia agytröszt elnöke rávilágított: „a franciáknál bevett szokás az adóemelés egy olyan termék vagy szolgáltatás esetében, amelynek fogyasztása, használata kevésbé kívánatos”. A cigaretta esetében azonban bakot lőttek. A hagyományos dohányterméket fogyasztók száma ugyanis nem csökkent, pusztán a forgalom terelődött át a feketepiacra. Az Európai Unióban azonban Franciaország fedi le az illegális dohányfogyasztás 50 százalékát.

Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az adóemelés sok esetben kontraproduktív. Illúzióval, hogy ha adót emelünk, akkor több folyik be az államkasszába. Ehelyett a feketepiac virágzik

– hívta fel a figyelmet Babeau. Hozzátette: Franciaországban nem örvendenek túl nagy népszerűségnek az alternatív, ártalomcsökkentett dohánytermékek, továbbra is a hagyományos cigaretta dominálja a piacot.

William Stewart elmondása alapján a globális dohánypiac tekintetében az elmúlt két évben nem történt érdemi előrelépés az illegális piac visszaszorításában.

Így feketézik Magyarország

A feketepiac tehát továbbra is óriási probléma a dohányiparban. Magyarország tekintetében halvány megtorpanást követően a háború ellenére dübörög az Ukrajnán keresztül érkező csempészcigaretta – ami annak fényében talán nem meglepő, hogy szomszédunkban 400 forint körül mozog egy doboz ára, míg nálunk mindez már eléri a 2 ezer forintot.

Ahogy a „fehér”, úgy a feketepiac is a közgazdaságtan általános alapelvei szerint működik, vagyis a kereslet feltűnése kínálatot generál. Az elmúlt évek gazdasági folyamatai (infláció, reálbércsökkenés, adóemelések) oly mértékben növelték a magyarországi dohánytermékek árát, hogy mind a cigaretták, mind a hevített termékek esetében erősödött a feketepiac.

A nem trafikban vásárolt termékek egyik forrása a GfK legfrissebb, 2023. szeptemberi felmérése szerint az olcsóbb szomszédos országok (Szlovákia, Szerbia), illetve a hamis termékek (legalább 18-féle hamis Marlboro termék volt „forgalomban”).

A felmérés szerint a lakosság által fogyasztott cigaretták 13,2 százaléka nem adózott Magyarországon, ami az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ennél is rosszabb, hogy ebből 5,4 százalék hamis termék (az előző évi négyszerese, az 5 évvel ezelőtti érték hússzorosa. A hamis termékek az úgynevezett illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékek rovására nőttek, amelyek aránya ezáltal csökkent.

A hevített termékek ellenállónak bizonyultak a hamisítással szemben. A kutatás nem talált hamis terméket. A szomszédos országok alacsonyabb adóterhelése (és ára) ugyanakkor meglátszik a forgalmon, a fogyasztás 4,7 százaléka nem adózott Magyarországon, a külföldi termékek 40 százaléka szlovák eredetű.

A NAV reagált a feketepiac erősödésére: illegális dohány elleni munkacsoportot hozott létre, és az iparág szereplőivel közösen hadüzenetet küldött az illegális termékek gyártóinak és forgalmazóinak. A hatósági aktivitás egy következetes adópolitikával támogatva a várakozások szerint már rövid távon is látható eredményeket hozhat.

Így néz ki a magyarországi adózás

Iparági forrásunk segítségével körbejártuk, hogy Magyarország milyen adópolitikát, adónemeket alkalmaz a különböző dohánytermékek tekintetében.

A dohánytermékekre, legalábbis azok egy részére (cigaretta, cigaretta és pipadohány) vonatkozóan létezik közösségi szabályozás (EU-irányelv), amit a tagállamok egyhangú döntéssel fogadtak el. Ez csak a jövedéki adóra vonatkozóan ír elő minimumot.

Az irányelv ugyanakkor nem veszi figyelembe, hogy az adott országban milyen a vásárlóerő és milyen egyéb adó terheli a cigarettát: e tekintetben Magyarországon a cigit terhelő adó kiemelkedően magas nemcsak a rekordmagas áfakulcs, hanem az alacsonyabb vásárlóerő miatt is. Éppen ezért félrevezetők a jövedékiadó-terhelést mutató statisztikák – mutatott rá forrásunk.

Ez mindaddig nem is okoz szembetűnő problémát, amíg a feketepiaccal nem számolunk, és feltételezzük – látva a »hivatalos« értékesítési adatokat –, hogy a fogyasztó a túladóztatott termékek esetén leszokik. Valójában azonban a feketepiacra, a szomszéd (már Ausztriába is) országokba tér át vásárolni. Ez rendkívül káros a költségvetési bevételekre és a fiatalkorúak védelmére, valamint az ellenőrzött piacra nézve is.

A csökkentett kockázatú termékekre az irányelv nem vonatkozik: amikor a szabályozást készítették, még nem voltak ilyen termékek. Ennek megfelelően minden ország saját belátása szerint eldöntheti, hogy adóztatja-e, és ha igen, milyen módon és mértékben.

Magyarország azon kevés ország közé tartozik (ha nem az egyetlen), ahol minden új típusú termék adózik: nikotinpárna, hevített vagy gyógynövényalapú termékek is. A sokak által fogyasztott hevített (égés és így füst belélegzése nélkül fogyasztható) termékek – amelyek sok országban egyáltalán nem adóznak – adója az e-cigarettáknál jóval magasabb, a cigarettához képest némileg alacsonyabb.

Arányaiban – más országokkal összehasonlítva – viszonylag magas (dobogós az EU-ban) a hevítéses termékek adóterhe a cigarettához képes (2022. júliusi adat szerint 130 százalék (!) adóemelés után).

Az adómértékek a jövedéki törvény 145. §-a szerint:

• a cigarettára 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,
• a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 25 960 forint/kilogramm,
• töltőfolyadékra 33 forint/milliliter,
• a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre (ez a nikotinpárna) 25 960 forint/kilogramm,
• a hevített termékre 35 forint darabonként (szálanként).

De vajon uniós szinten hol helyezkedik el a magyar adómérték? Az EU időszakonként összehasonlítja az adókat: ebből az látszik, hogy a 2022. és 2023. évi nagy adóemelések előtt is az átlagos árú cigaretta adóterhe százalékosan a középmezőnyben volt. Euróban kifejezve – az adóemelések előtt – a magyar adók a sereghajtók között voltak csupán a jövedéki adót (az áfát nem) tekintve. Azonban – hívta fel a figyelmet forrásunk – érdemes odafigyelni, hogy az abszolút mértékek alapján nem lehet összehasonlítani az országokat. Erre az EU is rájött, amikor pár éve olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy a vásárlóerőt is figyelembe vennék az egyes országoknak előírt minimumadók meghatározásakor. „Itt arra kell gondolni, hogy egy 5 eurós cigaretta Magyarországon drágább, mint egy 8 eurós Németországban, mert ott máshogy keresnek az emberek.”

Kérdés, hogy az említett honi adóterhek mennyire terelik a felhasználókat a feketepiac felé, ahogy történik az Franciaországban. Az iparág rendszeresen méri a nem Magyarországon adózott termékek arányát, és az őszi felmérés azt mutatta, hogy a cigaretták több mint 13 százaléka nem Magyarországon adózott, de egyes településeken a szlovák határ közelében a magyar adózású termékek aránya a 80 százalékot sem éri el! Ez ugyanakkor nem jelenti teljes egészében, hogy ez a mennyiség a feketepiacról származik, hiszen a kutatás azt mutatta, hogy jelentős a beáramlás Szlovákiából, ahonnan alkalmanként minden felnőtt hozhat 40 doboz cigarettát vagy hevített terméket. Az iparág idei első mérése folyamatban van, de az értékesítési adatok alapján feltételezhető, hogy tovább növekszik a más országok költségvetését gyarapító cigarettafogyasztás aránya. A mért eredmények szerint

„Persze a hivatalos (legális kereskedelmet mérő) statisztikák alapján levonható a következtetés, hogy az emberek leszoktak. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy nem a cigarettázásról szoktak le, csak a trafikba járásról: legalábbis a nem hazai adózású termékek arányának gyors növekedése ezt mutatja” – mondta forrásunk.

Hozzátette:

jelenleg nincs szó a dohánytermékek adóemeléséről, és ha tényleg nem kell tovább emelni a hazai árakat, a reálbérek várt növekedésével és a NAV elmúlt időszakban fokozottabb tevékenységével a növekedés üteme lassulhat, majd 1-1,5 éven belül megállhat.

Az igazság elmondásával lépnie kell a szakmának

A szakemberek hangsúlyozták: a dohányzás visszaszorításáért vívott harcban nem csak fiskális, illetve adópolitikai eszközökhöz kell nyúlni, a kommunikációs és marketingeszközök szintén kulcsszereplők lehetnek. A legfontosabb azonban, hogy az egészségügyi szervezetek, például a WHO, illetve az orvosok egyértelműen és egységesen állást foglaljanak az új hullámos, ártalomcsökkentett termékek mellett, és ne keringjenek olyan tévhitek még szakmai berkeken belül is, hogy a nikotin a felelős a dohányzás miatt kialakult rákos megbetegedésekért. A svéd szakember szerint a dohányzással kapcsolatos álhírekkel szemben épp a társadalom bizalmát élvező tudománynak kellene legerőteljesebben fellépnie.

„Egyszerű a helyzet; el kell mondani az embereknek az igazságot a dohányzásról, Kevés az az információátadás, hogy ne dohányozz, hogy káros az egészségre” – summázta Milton, aki a svéd receptre visszatérve felidézte: Svédországban tízből heten snüsszt használnak, és ehhez médiakampányra sem volt szükség. Mintegy 355 ezer férfi életét mentette volna meg uniószerte, ha cigi helyett snüsszölnek.

A szakértők szerint nehezíti helyzetüket a dohánypiac polarizációja: túl sok a gyártó, és a piac szabályozása is rendkívül sokrétű. A cigarettahasználat, valamint a fekete dohánypiac elleni harchoz pedig egységes választ kell adni, ami a szabályozások minél nagyobb mértékű összefésülésével kezdődhetne.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)