- Gazdaság
- gdp
- ksh
- kormány
- ígéret
- nagy márton
- orbán viktor
- ngm
- nemzetgazdasági minisztérium
- molnár dániel
- makronóm intézet
Nagy ígéretet tett az Orbán-kormány, így sikerült az első lépés
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Tavaly csalódást okozott a gazdaság teljesítménye, az egész évet nézve 0,8 százalékos GDP-visszaesést szenvedtünk el. Az idei első negyedévben azonban már a fordulat, az élénkülés jeleit láthatjuk.
Magyarország bruttó hazai terméke 2024 első negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket
– írja első becslésében a KSH. Hozzátették, hogy az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült. A keddi első becslésre várva az Economxnak nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy éves alapon szinte borítékolható volt az 1 százalék feletti növekedés az első negyedévben.
Nagy ígéretet tett a kormány, teljesíthető?
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idei januári véleménycikkében 4 százalék körülre gyorsuló GDP-növekedést vetített előre az év egészére, majd áprilisban már kisebb, 2,5 százalékos gazdasági bővülést jósolt. A kilátások romlásában jelentős szerepet játszott, hogy a legfontosabb felvevőpiacunk, a német gazdaság már hosszabb ideje gyengélkedik. Az idei első negyedévben azonban már jelentősebb növekedés történt a KSH első becslése szerint.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint az év eleji gazdasági adatok óvatos optimizmusra adnak okot az első negyedéves GDP-adat kapcsán. Ezeket fel is sorolta a szakértő az első becslés publikálását megelőző napon:
- Az építőipar teljesítménye a januári 10 százalékos bővülés után ugyan februárban korrigált, azonban az ágazat még ezzel együtt is érdemben felülmúlhatta tavalyi negyedik negyedéves teljesítményét, így pedig felfelé húzhatta a GDP-t.
- Az ipar esetében a januári visszaesést februárban meglepetésre havi alapon jelentős, 3,5 százalékos bővülés követte. Az első negyedéves GDP-adat kapcsán ezen ágazatnál van a legnagyobb bizonytalanság, hogy a második havi kedvezőbb adat csak kiugrás volt vagy a kilábalás első jele.
- Vegyes a kép a kiskereskedelmet illetően is: januárban havi alapon stagnált a forgalom volumene, miközben februárban visszaesett, ugyanakkor a tavaly november–decemberi jelentősebb bővülés áthúzódó hatásaként negyedéves alapon itt érdemi, 1 százalék közeli növekedés következhetett be.
- A turizmusban úgy a belföldi, mint a külföldi vendégforgalom kedvezően alakult az év elején.
Az elemző rámutatott, hogy a döntő részben exportra termelő hazai ipar egyik legnagyobb problémája, hogy legfontosabb felvevőpiacunk, a német gazdaság már hosszabb ideje gyengélkedik a magas energiaárak, valamint a túlszabályozottság nyomán, amelynek hatása a magyar gazdaságba is begyűrűzött az utóbbi időszakban. Ugyan az év elején a német ipar is életjeleket mutatott, illetve a német hangulatindexek is lassú javulásról számolnak be, azonban a kilátásokról még biztosat nem lehet mondani. A szakértő szerint nemcsak teljesíthető a kormány vállalása, de kicsivel jobb eredmény is elérhető: az év egészét tekintve 2,8 százalékos növekedést vár, amelyet jövőre 4,2 százalékos követhet.
Nagy Márton: idén újraindul a gazdaság!
„A kormány célja, hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést. Ez a szándék határozta meg a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit és ez tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is” – írja keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca szerint kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. „Éves alapon – az eddig megjelent adatok alapján – a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés.”
Kifejtették, hogy a gazdasági adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása.
1) A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák két számjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.
2) A beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak: ezt jelzi, hogy kirobbanóan kezdte az idei évet az építőipar, az első két hónapban 9,5 százalékos növekedést érve el, ami negyedéves és éves alapon is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
3) A munkaerő-tartalék aktivizálódik, egyre több korábban inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon: a 15–64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktívak száma közel 60 ezer fővel bővült, ennek köszönhetően az aktivitási arány egy év alatt 77,5 százalékról 78,4 százalékra emelkedett.
4) A hitelezés élénkülésére utal, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott új hitelek szerződéses összege is két számjegyű bővülést mutatott 2024 első két hónapjában.
Nagy Márton mindezeken túlmutatóan megállapította, hogy a magasabb növekedési fokozat eléréséhez ötödik tényezőként a magyar export magas dinamikáját fenn kell tartani. Ezt azonban hátráltatja a háború és a külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. „Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni” – mondta a nemzetgazdasági miniszter a közlemény szerint.
A KSH a GDP-adatok mellett közölte a márciusi ipari termelői árakat is, amelyek átlagosan 3,0 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbihoz képest. „A belföldi értékesítés árai 5,2, az exportértékesítéséi 1,9 százalékkal estek. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,3 százalékkal csökkentek, az exportértékesítési árak 0,3 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében szinte változatlanok maradtak (+0,1%)” – írja tájékoztatójában a hivatal.
(Borítókép: Orbán Viktor és Nagy Márton. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
