Itt a hét legfontosabb bejelentése, ez mindenkit érint

A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. Pont egy éve, tavaly májusban kezdte meg az egynapos betéti gyorstender 18 százalékos kamatának csökkentését a jegybank – emlékeztetett erre hétfőn az Economx.

Érdemes azt is felidézni, hogy akárcsak most, az előző kamatdöntő ülésen is 50 bázisponttal csökkentettek. A mérséklődő alapkamat a hitelkamatok csökkenését hozza magával. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a lapnak pedig kiemelte:

A kamatváltozásokra jóval érzékenyebb, rövidebb futamidejű személyi hitelek átlagos kamata tavaly 19 százalék körül volt, jelenleg már 13 százalék közelében van.

A mostani döntés előtt az elemzők szinte egyhangúan 50 bázispontos csökkentést vártak, így nem történt meglepetés. Ugyanakkor a jegybank döntését most elsősorban a külső környezet határozza meg – emelte ki Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője. „Ami nagyobb óvatosságra intheti az MNB-t, az a Fed kamatpolitikája. Az USA inflációja továbbra sem hajlandó érdemben közeledni a 2 százalékos jegybanki célhoz, így a tavaly decemberben még idén márciusra árazott első kamatcsökkentést a piacok most már leginkább szeptemberre várják.”

A kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás jegybanki alelnök részletezte a döntés mögött húzódó tényezőket. Ebből az derült ki, hogy a helyzet most jobb, mint egy hónappal korábban, az előző kamatdöntés idején volt.

• Az ország kockázati megítélése javult,
• a magyar hozamfelárak csökkentek,
• a második negyedévben folytatódott a gazdasági élénkülés,
• a folyó fizetési mérleg többlete márciusban még nagyobb volt, mint februárban.

Az MNB alelnöke kockázatokat és problémákat is feltárt a háttérbeszélgetésen:

• a piaci szolgáltatások 10 százalék körül drágulnak, amely nagyon magas szint, (a visszatekintő árazások gyakorlatát kifejezetten károsnak nevezte Virág.) 
• az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentési ciklusa egyre távolabb tolódik a várakozások szerint.

A Fed és az Európai Központi Bank monetáris politikája közti széttartás, illetve a kamatszintjeik közti differencia a feltörekvő piacokon, mint Magyarország nagyobb árfolyam- és hozamingadozásokat (volatilitást) okozhat, amely a cégek és így a gazdaság számára bizonytalanságot okoz.

A tanács kiemelt figyelmet fordít majd az inflációra – az év közepén várhatóan emelkedik, a szolgáltatások inflációja és bázishatások miatt. Korábban megírtuk, hogy a dezinflációs trendnek mostanra vége szakadt, most az infláció mérsékelt növekedése jön. Virág Barnabás kiemelte, hogy az országkockázati megítélés szempontjából kiemelten fontos a költségvetési hiánycélok fenntartható elérése.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)