Ismét belenéztek a magyarok pénztárcájába, ezt találták benne

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400 forint volt 2024 márciusában, ami 13,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. 

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 400 forintra becsülhető, 14,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 598 900, a költségvetésben 588 800, a nonprofit szektorban 620 200 forintot tett ki, 13,3, 19,6, illetve 18,8 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 437 800, a kedvezményeket figyelembe véve 452 700 forintot ért el, 13,9, illetve 13,7 százalékkal volt magasabb, mint 2023. márciusban.

A bruttó és a nettó átlagkeresetek is nőttek havi viszonylatban. Februárban a bruttó 605 400 forint volt, míg a kedvezményekkel számolt nettó 417 100, míg a kedvezmények nélküli 402 600 forint volt.

A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,6 százalékos növekedése mellett. Ez szinte megegyezik az előző havi adattal: februárban szintén 9,9 százalékos reálbér-emelkedést mértek 3,7 százalékos infláció mellett.

A bruttó mediánkereset 510 000 forint volt, 15,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított 354 500 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

Negyedéves összevetésben

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 000 forint volt 2024. január–márciusban.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 414 300, a kedvezményeket figyelembe véve 428 800 forintot ért el az első negyedévben.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az idei első három hónapban az előző év azonos időszakához képest.

Mégsem olyan zöld a fű

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által számolt átlagbért jócskán torzítja a társadalom felső 1 százalékának fizetései. Az átlagbér úgy jön ki, hogy a dolgozók bérét összeadják, majd elosztják a létszámukkal. Ebben az esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, miközben a dolgozók többsége nem ennyit keres – tehát lényegében egy „torzabb” képet kapunk a fizetési szintről.

Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A medián bérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.

A fentebb sorolt adatok szerint márciusban a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt, míg a szintén kedvezmények figyelembevételével megállapított nettó mediánkereset 354 500 forintot tett ki. Jól látható, hogy a kettő között közel 100 ezer forint eltérés mutatkozik.