Több évtizedes adósságot törlesztenek: hivatalosan is zajlik a KRESZ átalakítása

Tavaly júliusban jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az Árpád hídon történő gyorshajtásból fakadó halálos baleset hatására megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ a megváltozott közlekedési viszonyokra. A miniszter akkor úgy fogalmazott, szerinte a magyarok vezetői képessége is hagy némi kívánnivalót maga után, ezért a jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét is újragondolják.

Hasonló húrokat pendített meg a KRESZ-professzorként ismert Pető Attila, aki elmondta: bár a hatályos magyar közlekedési szabályozás megalkotása óta átesett némi ráncfelvarráson, gyakorlatilag 50 éve változatlan.

Azóta csend honolt az ügyben, egészen idáig. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) ugyanis egy sajtó számára tartott háttérbeszélgetésen felfedte, milyen alapelvek mentén gondolják újra az elavult szabályokat.

Elavult rendszert öltöztetnek modern köntösbe

A közúti közlekedési szabályrendszer egy olyan jogszabálycsomag, amely a társadalom legtöbb szereplőjét érinti, legyen szó gépjárművezetőről, utasról, vagy épp lakosról, szinte mindenki használója a jogszabálynak. Több évtizedes szabályokról van szó, amiket aktualizálni kell, hiszen rengeteget változott a világ, valamint a technológiai újításokat (például automata váltó, vezetéstámogató rendszerek) is le kell követni, ahogy a generációs különbségekben gyökerező eltérő hozzáállást is. Ezért szükséges a közlekedési szabályrendszer átfogó átvizsgálása

– mondta Kerékgyártó János, közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Ahogy a jogkövetés elmaradását eredményező szankcionálási rendszernek is ráncfelvarráson kell átesnie. „A szabályozási keretrendszer felülvizsgálata elképzelhetetlen a szankciórendszer újrafogalmazása nélkül” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Elengedhetetlen az utóbbi évtizedekben, továbbá a közelmúltban felmerülő változások, közlekedési elemek jogszabályba történő beépítése. „A közlekedési jogszabályrendszer komplex felülvizsgálatára van szükség, ami leköveti a KRESZ logikai keretrendszerét” – hangsúlyozta Kerékgyártó János.

Elhangzott, hogy a szabályok felülvizsgálatán több – humán, infrastruktúra-, KRESZ-, szankciós – munkacsoport dolgozik közösen egy kohéziós szabályrendszer megalkotása érdekében, széles szakmai és társadalmi konszenzus elérése mellett.

„A kiindulópont az alapelvek rendbetétele, egy olyan konszenzus mentén, amihez hozzá lehet rendelni a normatív szabályokat. Értelmezhető keretek között, átlátható blokkokban szükséges végigmenni a szabályozás megalkotásában” – mondta a helyettes államtitkár.

Értelmezhető, gyakorlatias KRESZ megalkotása a cél

Olyan végtermék megszületése a cél egy új KRESZ-szabályozás képében, ami a felhasználók számára tanulható, értelmezhető és végrehajtható keretezést biztosít. Az érthetőség javítása az egyik fő szempont. A jelenleg hatályos KRESZ a maga idejében átfogó és jó szabályrendszernek bizonyult, azonban elengedhetetlen a mai kor szellemiségéhez igazítani

– mondta Kovács Kornél az ÉKM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási főosztályvezetője, a munkacsoportok szakmai irányítója.

A munkacsoportnak 2025. március 31-ig kell egy olyan anyagot leraknia a kormány asztalára, ami benyújtható az Országgyűlés számára. A hatálybalépés ezt követően fél-egy év.

A részletszabályozás tehát még nem ismert, zajlik a kidolgozás folyamata, az érkező javaslatok becsatornázása. „Egy érthetőbb, tömörebb, tanulhatóbb KRESZ megalkotása a cél. A végeredmény azonban mégis egy jogszabályhalmaz, aminek értelmezése komoly nehézségekbe ütközik jogi ismeretek nélkül, ezért a rendelkezésekről közérthető kommentárok is készülnek” – jelentette ki Berta Tamás, a KTI közlekedésbiztonsági igazgatóhelyettese.

Az alapelvek között lesznek újszerű elemek, ám továbbra is alapvetés marad, hogy a közlekedés nem a felesleges erőfitogtatásról szól – jelezte Major Róbert rendőr ezredes, rendőrségi tanácsos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Közbiztonsági Tanszékének vezetője. Az oktató felhívta a figyelmet, hogy bár az alapelv rendelkezik olyan esetekkel, amikor el lehet térni a közlekedési szabályozástól, a fő üzenet az, hogy „nem lehet eltérni”.

Nagyon ritka esetekben azonban a szabályok kivételt tesznek. Abban az esetben, ha a szabályok betartása jelentősen sértené a továbbhaladáshoz fűződő érdeket. Ilyen például egy buszsávban üzemzavar, műszaki hiba, vagy épp szabálysértés miatt veszteglő jármű kikerülése. Major Róbert felhívta a figyelmet, hogy a közlekedési táblák utasítása felülírja a jogszabályi rendelkezést. Példaként hozta fel, hogy bár 50 km/h a lakott területen belül megengedett maximális sebesség, ám azt egy kihelyezett 30 km/h-s tábla felülbírálja.

Az Index konkrétumok után érdeklődött, ehhez – például a gyorshajtás szigorításának részleteit illetően – azonban türelmet kérnek. A munkacsoport célja a beérkező vélemények, külföldi példák vizsgálatát követően a lehető legjobb, legérthetőbb, legalkalmazhatóbb szabályrendszer megalkotása, az értelmetlen, betarthatatlan szabályok elhagyásával, kiküszöbölésével. A gyorshajtási szankciórendszert is újragondolják, hogy az minél inkább a sebességkorlátozás betartására ösztönözze a közlekedőket anélkül, hogy a hatóságok bevételszerzési lehetőségként tekintsenek a büntetésekre.

A szakemberek nyitva hagyták azt a kérdéskört is, hogy hozzányúlnak-e a jelenleg alkalmazott sebességkorlátozásokhoz. Több száz javaslat érkezett hozzájuk a témában, konkrétumokat azonban ezúttal is későbbre ígértek.

Nem kell újravizsgázni, a tájékozódás azonban elvárás

Az új szabályok céljai között a jogalkalmazók feladatának megkönnyítése is szerepel – mondta Fülöp Ágnes, nyugalmazott közlekedési büntetőjogi bíró, a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című könyv társszerzője. A kulcs annak a sokszor gumiszabályként alkalmazott alapelvnek a megreformálása, miszerint a személy- és vagyonbiztonságot nem sértve, illetve nem veszélyeztetve kell közlekedni.

Példaként hangzott el, hogy téves vélekedés, hogy egy kerékpáros csak biciklijét tolva haladhat át egy gyalogosátjárón. A KRESZ nem mond ki ilyen szabályt, pusztán azt, hogy a zebrán kerékpáron áthaladva nincs elsőbbsége az úton közlekedő autóval szemben, ez csak a gyalogos számára adott. A gépjárművezetőnek ebben az esetben azonban követnie kell a felvázolt alapelvet, vagyis el kell hárítania a veszélyt azáltal, hogy átengedi a biciklist annak ellenére is, hogy nem neki van elsőbbsége.

Az Index azon kérdésére, hogy a kerékpárosok, illetve az olyan alternatív eszközzel közlekedők számára, mint a roller, kötelezően előírják-e a KRESZ ismeretének szükségességét, a szakemberek úgy válaszoltak:

Ennek része a középiskolások számára választható formában elérhető KRESZ-, illetve egészségügyi ismeretek oktatása, amit – mint azt kérdésünkre válaszolva elmondták – nem terveznek kötelező tantárggyá tenni. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a közlekedési szabályok minél fiatalabb, már óvodáskortól történő oktatására, amihez rendelkezésre állnak különböző programok.

Azt is elmondták, hogy a már vezetői engedéllyel rendelkezők számára nem írják elő a közlekedési szabályokból való újravizsgázást. Ehelyett kormányzati kommunikációs kampányban hívják fel a figyelmet a szabályváltoztatásokra. „Elvárás a magyar állampolgárok részéről, hogy tájékozódjanak a változásokról, amihez megkapják a segítséget, hiszen nem elvárható, hogy mindenki a Magyar Közlönyt bújja a szabályváltozások követése érdekében” – hangzott el.

(Borítókép Németh Emília / Index)