Döntött a jegybank, meglódult a forint

További Gazdaság cikkek

Kedden 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ami fékezésnek számít az elmúlt hónapok fél százalékpontos kamatvágási tempójához képest. A bejelentés után a 396-os szintről hirtelen 395 alá erősödött a forint az euróval szemben.

A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. Korábban az Indexnek nyilatkozó szakértők jelezték, hogy a döntés hatással lehet a forint árfolyamára is.

Kedden 25 bázisponttal csökkentette a jegybank az alapkamatot, ezzel behúzta a féket a korábbi hónapok 50 bázispontos kamatvágásai után.

Az alapkamat csökkenése egyre kisebb támaszt jelent a devizánk számára, így a forint gyengülésén is érezhette a lakosság az alacsonyabb kamatokat. Emlékezzünk, hogy tavaly májusban, a kamatcsökkentések megkezdése előtt 370 körül járt az euró–forint árfolyam, amely most 390 felett jár.

Meglódult a forint a kamatdöntés után

A lapunknak korábban nyilatkozó Makronóm Intézet és MBH tartósan nem számol azzal, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szinten vagy e fölött maradjon az euróval szemben.

Péntek este még a 398-as szintnél járt a forint az euróval szemben, majd hétfőn korrekció indult, kedden már a 396-os szint alatt várta a magyar deviza a jegybanki kamatdöntést.

A kamatdöntés után meglódult a magyar deviza, a 396-os szintről 395 alá erősödött az euróval szemben.

A forintárfolyam szempontjából talán a kamatdöntésnél is fontosabb, hogy mit mond a háttérben megbújó tényezőkről és a kamatpálya jövőjéről Virág Barnabás, a jegybank alelnöke 16 órakor.

Virág Barnabás elmondta, miért vették vissza a tempót

A szokásostól eltérően 15 óra helyett 16 órakor kezdődött a kamatdöntést követő és magyarázó háttérbeszélgetés. Virág Barnabás jegybanki alelnök azt a magyarázatot adta erre, hogy „minden nemzet életében vannak kivételes történelmi pillanatok, ilyen az, amikor a tudósaink Nobel-díjat kapnak”. Magyarország az elmúlt időszakban 2 friss Nobel-díjassal gazdagodott, Krausz Ferenccel és Karikó Katalinnal. Ennek alkalmából a két Nobel-díjasunkról is emlékérmével emlékezett meg az MNB egy ünnepélyes esemény keretében.

Ezután ismertette a monetáris politika legfőbb üzeneteit, és hogy mi állt a 25 bázispontos kamatcsökkentés mögött:

A külső környezetünkben erősek a kockázatok, ami szűkíti a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét.
Júniustól új szakasz következik a monetáris politikában. Ebben az időszakban a jegybank számára érdemben szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére.
A Tanács előretekintő iránymutatása megváltozott: folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. Továbbra is adatvezérelten döntenek.
Felhívta a figyelmet, hogy nem dőlhetünk hátra: a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is az óvatos, türelmes megközelítést teszik szükségessé.

Annak érdekében, hogy az óvatossági motívum tovább oldódjon, és a hazai megtakarítások fogyasztást bővítő hatása markánsabban jelenjen meg, kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása.

Így alakulhat a hazai gazdaság

Virág Barnabás szerint a fogyasztóiár-index várhatóan a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul majd. A maginfláció csökkenése a második negyedévben megáll, és az év végére 5 százalék közeli szintre emelkedik.

2024-ben a belső kereslet erősödése támogatja a hazai GDP fokozatos bővülését.

Arra számít, hogy az óvatossági motívum oldódása mellett az erőleteljes reálbér-növekedés fogyasztást bővítő hatása az év hátralevő részében egyre markánsabban jelenik meg. Hozzátette, hogy a foglalkoztatás szintje magas, de a munkaerőpiac feszessége enyhült az elmúlt negyedévekben. „Áprilisban a folyó fizetési mérleg többlete újabb historikus csúcsot ért el. A következő években a jegybank korábbi várakozásánál is nagyobb lehet a mérleg aktívuma”.

Kockázatokra is felhívta a figyelmet a jegybank alelnöke:

A piaci várakozások alapján az amerikai kamatkondíciók elhúzódóan magasabbak lehetnek, csökkentve a monetáris politikai mozgásteret a feltörekvő piacokon.
A globális pénzügyi piacokon jelentős turbulencia mellett romlott a hangulat, míg az európai piacokon az európai parlamenti választásokat követően megemelkedett a volatilitás.

Utóbbi új elemként jelent meg a kockázatok között. A dollár erősödött, az euró gyengült ebben az időszakban, miközben a hozamfelárak a német-francia relációban jó néhány éve nem látott szintre emelkedtek, hozzávetőleg 80 bázispontra az Euópai Uniós parlamenti választásokat követően. Ez egy olyan új közeg, amire kiemelten és óvatosan kell figyelni a következő időszakban.

Hatalmas bérnövekedés, múló óvatosság

Rámutatott, hogy az infláció nőtt májusban éves alapon a tavaszi megelőző hónapokhoz képest, részben bázishatások, részben a piaci szolgáltatói szektor visszatekintő árazása miatt. Ugyanakkor az előretekintő inflációs kilátások a márciusi prognózisokhoz képest fél százalékponttal javultak. Az idei évre 3-4,5 százalék közé teszik a hazai inflációt.

Az év egészét tekintve a nominális bérdinamika 11,5 százalék körül alakulhat, amely 4 százalékos inflációval számolva 7 százalék feletti reálbérnövekedést jelentene.

A sajtótájékoztató végéhez közeledve hangsúlyozta, hogy júniustól új szakasz következik a monetáris politikában. „A beérkező adatok alapján hónapra hónapra döntünk az alapkamat mértékéről” – mondta Virág Barnabás.

Tehát kikerült a korábbi szövegben megszokott alapkamat „mérséklés”, és átvette a helyét, hogy az alapkamat további „mértékéről” döntenek. Ez a korábbinál szigorúbb kommunikációt jelent. Az év második felében tehát arra számíthatunk, hogy szűk lesz a monetáris politikai mozgástér, a Fed várható kamatdöntéseit kiemelt figyelemmel kísérik.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Rényi Ádám
Erika néni és további felnőttmesék

3817 Ft

Murakami Haruki
Mesterségem a regényírás

4242 Ft