Döntött a kormány, napokon belül megszűnik a kötelező akciózás
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
A kötelező akciózás rendszerét a kormány 2023. június 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára vezette be.
A tárca emlékeztetett, tavaly augusztusban – az 1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó – kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört.
A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10 százalékról legalább 15-re emelkedett.
A kötelező akciózás kiterjesztésre került a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni.
Az online árfigyelő marad
Az intézkedés következtében olyan alapvető élelmiszer-kategóriák termékeit lehetett olcsóbban megvásárolni, mint például a baromfihús; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs; friss gyümölcs; friss zöldség.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy a kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az inflációt, majd azt alacsony, 4 százalék körüli szintre szorítsa vissza. Majd aláhúzták,
a kötelező akciózás és az online árfigyelő mindemellett kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben.
Így szerintük ennek eredményeképpen az élelmiszer-infláció éves alapon az elmúlt hónapokban 1 százalékra esett vissza, sőt májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára.
Végezetül kiemelték, az infláció visszaszorítása következtében tavaly szeptember óta újra emelkednek a reálbérek, így a kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedésrendszert vizsgálva megállapította, a kötelező akciózás elérte célját,
de a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani, mert az a családok érdekeit szolgálja.
Ezért a kormány mindezekből következően arról döntött, hogy 2024. július 1-jétől kivezeti a kötelező akciózást, míg a verseny támogatása érdekében folytatja az online árfigyelő rendszer működtetését.