Betelt a pohár, Matolcsy Györgyék teljesen kiakadtak a megjelent állításokon

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető testületei – ideértve a felügyelőbizottságot (FB) is – elítélik azokat a téves értelmezéseket, amelyek a felügyelőbizottság szerdán megjelent Éves jelentésén (Jelentés) alapulnak” – írta közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

A jegybank szerint a megjelent hírek általánosan mutatnak be egy-egy olyan állítást a jelentésből, melyek vagy nem tükrözik a felügyelőbizottsági testület egységes álláspontját, vagy a Jelentésben szereplő pozitív megállapítások mellőzésével, a szövegkörnyezetből kiragadva tesznek olyan megállapításokat, amelyek alkalmasak az olvasók megtévesztésére.

Mutatjuk az állítást

Az Index is megírta, hogy megjelent az a részletes felügyelőbizottsági jelentés, amely a 2023. június és 2024. május közti időszakban részletezi a jegybank tevékenységét. A bizottságot Papcsák Ferenc egykori fideszes országgyűlési képviselő vezeti 2015 óta. A jelentésben számos kritikát megfogalmaztak a jegybankkal szemben. Állításuk szerint több olyan észrevételt tettek a fenti időszakban, amelyeket nem hallgattak meg az MNB vezetői.

Nehezményezték, hiába kérték Matolcsy Györgyöt, az MNB-elnök csak ritkán jelent meg üléseiken. A vizsgálatvezető taggal a kapcsolattartást a beosztottjaira ruházta, többszöri megkeresésüket is figyelmen kívül hagyta – állítják az MNB elnökéről.

A jelentésben többször szerepel, hogy a jegybanknak csökkentenie kellene működési költségeit. Ezenkívül hiába kérték a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát, az MNB jogértelmezése szerint erre a hatályos törvények alapján korlátozottan van lehetőségük, ezért jogszabály-módosítást kezdeményeztek.

Az biztos: a Magyar Nemzeti Bank 1763 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at. A rekordszintű veszteség oka az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatláb. A hatalmas veszteség miatt a jegybank saját tőkéje mínusz 1855 milliárd forint lett. 

Tételesen cáfol az MNB

A szerkesztőségünknek küldött közleményében a jegybank azt hangsúlyozta, hogy az MNB-törvény értelmében a felügyelőbizottság feladata az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzése és az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása.

Az FB a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan tájékozódik az MNB működésével kapcsolatos döntésekről és azok hátteréről, emellett módja van az ülései közötti időszakban a halaszthatatlan ügyekben azonnali felvilágosítást kérni, illetve az MNB vezetőivel kapcsolatba lépni, majd ezek megállapításairól véleményt formálni, kritikát megfogalmazni. Ugyanakkor szerintük a jelentése is kiemeli, hogy

az MNB − eleget téve a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek − negyedévente beszámolt az ügyvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről, amelynek keretében megküldte a felügyelőbizottság részére az aktuális negyedévben hozott, a felügyelőbizottság feladatkörét érintő igazgatósági határozatokat, melyek – a vonatkozó előterjesztésekkel egyetemben – a tagok rendelkezésére álltak.

A megjelent hírekkel ellentétben a jegybank elnöke számos esetben személyesen (például a legutóbbi Balatonakarattyán tartott, kihelyezett felügyelőbizottsági ülésen is) vagy az adott kérdéskörben érintett, teljes kompetenciával rendelkező helyettese révén minden esetben képviselte magát az FB ülésein – összegezték.

A jelentésnek ezen része nem az FB testületének, csupán egyetlen FB-tagnak a véleményét tükrözi. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a jegybank igazgatósága (melynek valamennyi alelnök a tagja) maga határozhatja meg a szervezeti felépítést, valamint az ehhez rendelt feladatköröket.

Majd kiemelték: „az MNB munkaszervezete folyamatosan fejlődő, a jogszabályi változásokhoz igazodóan módosuló struktúra, amelyben a – jellemzően funkciók szerinti – munkamegosztás a szervezet tagolásának alapja. Valamennyi alelnök felelősségi körébe tartozik a jegybanktörvény szerint alapvető feladatokat ellátó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt terület, mindamellett, hogy az alelnökök az Igazgatóság, a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szervének, a Monetáris Tanácsnak is a tagjai.”

„A magyar gazdaság legkiemelkedőbb szakembergárdája”

A jegybank szerint a működési költségekre vonatkozó kritikákkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a világ szinte valamennyi jegybankja rendkívüli közegben működik 2020 óta, hiszen először a világjárvány kezeléséhez, majd a világpiaci és geopolitikai feszültségek nyomán kialakult inflációs helyzetre kellett hatékony megoldásokat találniuk.

A jegybank büszke arra, hogy a magyar gazdaság legkiemelkedőbb szakembergárdájának köszönhetően olyan gyors és hatékony programokat dolgozott ki, melyek segítségével a magyar gazdaság – európai viszonylatban is – kivételesen gyors helyreállását sikerült elérni.

Majd arra is kitértek, hogy szerintük felesleges és szándékos torzítás a jegybank bértömeg-gazdálkodásával kapcsolatos adatok értelmezése is, hiszen a tavalyi évet leszámítva nemcsak a jegybankban, hanem mind a teljes nemzetgazdaságban, mind pedig azon belül az MNB munkaerőpiaci versenykörnyezetének tekinthető pénzügyi szektorban is az inflációt olykor messze meghaladó bérnövekedés volt jellemző.

„Ezzel kapcsolatban számos sajtóorgánum csak az FB jelentésének töredékét mutatta be, nem téve említést a 2023 decemberében bemutatott megtakarítási terv FB által is elismert eredményeiről” – fogalmazott az MNB, majd azzal folytatódott a közlemény, hogy a véleményük szerint az az állítás is félrevezető, hogy a felügyelőbizottság hiába kérte a jegybank kizárólagos és többségi tulajdonában álló leányvállalatok közvetlen ellenőrzési jogát.

A jegybank szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a felügyelőbizottság hatáskörének az MNB leányvállalatai közvetlen ellenőrzésére vonatkozó, hivatkozott korlátja nem az MNB jogértelmezésén alapul. „A tulajdonos Magyar Államot képviselő miniszter vezette Pénzügyminisztérium – az Európai Központi Bank véleményének figyelembevételével – maga készített tervezetet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény ilyen irányú módosítására, azonban ennek elfogadásának hiányában egyelőre nincs rá jogi lehetőség.”

Szerintük az MNB Balatonakarattyai Oktatási és Konferenciaközpontjának „vártnál nagyobb kihasználtságával” kapcsolatos kritika sem helytálló. Mint fogalmaztak, az MNB mindig egyértelművé tette, hogy a saját dolgozóinak továbbképzési helyszínéül, illetve a jegybank szakmai rendezvényeinek otthonául szolgáló területnek eleve teljes körű kihasználására törekedett.

A jegybank azzal a céllal kezdte meg az addig üresen álló terület rehabilitálását, hogy az oktatási központként, a hazai és nemzetközi, pénzügyi, gazdasági és tudományos konferenciák, valamint a jegybank munkavállalóinak szóló workshopok, képzések és kihelyezett tárgyalások helyszíneként éledjen újjá. A komplexum ezt a feladatát maximálisan el is látja.

Az MNB mindig teljes mértékben eleget tett a törvényi előírások szerinti tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek, és továbbra is híve a teljes transzparenciának, ezért ahogy eddig is, ezután is minden, az MNB felügyelőbizottságától érkező észrevétellel, javaslattal érdemben foglalkozik, és mérlegel a működésével kapcsolatos döntései meghozatalakor.

Szerintük ezt támasztja alá az a tény is, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az FB ellenszavazat nélkül fogadta el az MNB 2023-as évre vonatkozó beszámolóit, és egyértelmű megállapítást tett: „a jegybank 2023-ban törvényesen és szabályosan végezte tevékenységét”.