Leadobta a kormány a csodafegyverét, most óriási lökéshullám jöhet

Július 1-jén indult el az Otthonfelújítási program, ami az 1991 előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai felújítására szolgál. A pályázatban egy ingatlanra 7 millió forint számolható el, amelynek maximális kihasználásához 1 millió forint önerő szükséges és 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint az építőipari cégeknek nagyjából 200 milliárd forint értékű forgalmat generálhat a program. Az MBH Bank a Monitor Blogjában most azt jelezte, a pályázati lehetőségből várhatóan 20 ezer épület korszerűsítése valósulhat meg, ami elsősorban a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára biztosít majd megrendelést.

Nem növekednek majd az árak

Ezek a cégek teszik ki az építőiparban működő vállalatok több mint 70 százalékát. Azt is kiemelték, hogy az építőipar túl van a Covid előtti feszes helyzetén, így a lakásfelújítási támogatásból eredő munkákat is könnyen ki tudja elégíteni az ágazat, sőt a program megadhatja azt a lökést, amivel a termelése pozitív tartományba kerülhet.

A felújítások anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, illetve az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat. A program ezért nemcsak az építőiparra, hanem az egész gazdaságra élénkítő hatást gyakorolhat.

Az MBH Bank elemzése szerint az építési költségek idén stagnáltak, az anyagköltség növekedett kis mértékben, ezt jellemzően az útdíj emelkedése okozta. Idén az ÉVOSZ legfeljebb 5–10 százalékos áremelkedéssel számol, mivel nincs áruhiány és keresleti nyomás, még az otthonfelújítási program sem terheli majd az ágazatot, ezért nem is számítanak arra, hogy jelentős árfelhajtó hatása lesz.

Tehát a gyártóknak elegendő kapacitásuk van, és az éles verseny miatt a kivitelezői kapacitás is rendelkezésre áll. Az előzetes adatok alapján a nyílászárócsere és a homlokzati hőszigetelés lesz a legnépszerűbb felújítási forma, emellett az is várható, hogy a megpályázott korszerűsítéseket gyakran kísérik más felújítási munkák is, amelyek nem kapcsolódnak a támogatáshoz.

130 milliárd forintos beruházási volument generálhat

A kormány már minden részletet bejelentett az Otthonfelújítási programról, és számos módosítást eszközöltek a társadalmi egyeztetés után. Az új intézkedést a szektor összességében pozitívan fogadta, és jól látható, hogy a lakosság érdeklődését is felkeltette.

Azt szeretné a kormány, hogy a konjunktúraérzékelés a társadalom széles rétegeiben megjelenjen, az otthonfelújítási program ebben hasznos szerepet játszhat, de pont az igazán leszakadt csoportokon és térségeken nem segít, pedig a házak energiahatékonyságával itt van a legtöbb probléma.

Az Otthonfelújítási programhoz európai uniós forrás biztosít fedezetet, a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, a REPowerEU. A 108 milliárd forintos keretösszegből a kormány becslése szerint 20 ezer lakóépületen valósulhatnak meg fejlesztések. Összesen 130 milliárd forintos beruházási volument generálhat, jelenleg a 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka épült 1990 előtt.

A társadalmi és szakmai egyeztetés után a kormány több ponton változtatott. A 7 millió forintos beruházási keret továbbra is önerőből, kölcsönrészből és vissza nem térítendő támogatásból áll, aminek lehetséges összegei így festenek: a teljes összeg 2,5–6 millió forint között lehet, a hitel és a támogatás külön-külön 2,5, 3 vagy 3,5 millió forint, lakhelytől és jövedelmi helyzettől függően.

Egy felújítási projektre 7 millió forint költség számolható el, és 14,3 százalék saját forrást kell biztosítani hozzá, amit igazolni kell – az önerőbe beszámítható a lakás-takarékpénztári megtakarítás. Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést kell elérni. A futamidő a korábban tervezett 8 évről a kölcsönszerződés megkötésétől számított legfeljebb 12 évre emelkedett.