Újabb bank hozott fájdalmas döntést, ez már az alacsonyabb jövedelműeket is érinti
További Gazdaság cikkek
- A nagy ingatlanpiaci dilemma: megzabolázhatók-e az elszabadult árak?
- Havi egymillió forintos fizetéssel csábítanának dolgozókat a budapesti karácsonyi vásárra
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, melyek most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, azt lehet tapasztalni, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is – írta elemzésében a Bank360, amelyben kiemelték, az OTP már július elején lépett, és július 11-től pedig egy másik nagybank, a K&H is csatlakozott hozzá.
Ennek hatására több esetben már a 7,3 százalékos plafon fölötti THM-mel kínálja a lakáscélú jelzálogkölcsöneit.
A K&H módosításai az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érintik hátrányosabban, számukra jobban nőttek a kamatok, ahogyan azoknak is, akik a futamidő alatt végig fix kamatot szeretnének fizetni.
A CIB Bank májustól már visszaemelte a kamatait a januári szintjükre, és rajta kívül is volt már ekkor is olyan nagybank, amelynek a kínálatában voltak kamatplafon feletti lakáshitelek. Majd július elején következett az OTP, amely a többi pénzintézethez hasonlóan eltérő mértékben emelte meg a kamatait.
A kölcsönök drágulásának a Bank360.hu szakértői szerint az a legfőbb oka, hogy hiába csökkenti folyamatosan a jegybank az alapkamatot, a sokéves vagy akár több évtizedes futamidejű jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok év eleje óta még nőttek is, és tartósan 6 százalék fölötti szintén rekedtek.
„A kamatokat többek között befolyásoló BIRS szintje például még úgy is magasabban van, mint 2024 elején, hogy az elmúlt hetekben valamelyest csökkenni tudtak az értékei. Az 5 éves BIRS július 12-én 5,97 százalékon, a 10 éves 6,23 százalékon, a 20 éves BIRS pedig 6,30 százalékon állt” – összegezték.
A nagybankok lépései ellenére lehet még találni 7 százalék alatti THM-mel is ajánlatokat, ugyanakkor egyre kevesebbet, főleg akkor, ha alacsony a jövedelmük.
Ráadásul finoman szólva sem zárta túl jól a 2023-as évet az ingatlanpiac. Bár reálértéken számítva csökkentek az árak, és nominálisan is inkább a stagnálás volt jellemző – enyhe növekedés mellett –, a hitelpiac teljes mértékben a földbe állt, ami a tranzakciók számában is hűen visszaköszönt. Első féléves ingatlanpiaci összegző elemzésünket itt olvashatják.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)