Egymilliós fizetés is hazavihető, de több ezren hiányoznak a szakmából

GettyImages-1208732590
2024.07.16. 13:32
Egy korábban népszerű és elismert szakma nimbuszának visszaállításáért folytatnak küzdelmet a járműipar szereplői. Az autószerelés és -karbantartás nemcsak hogy a jövőben is elengedhetetlen, de biztos karrierlehetőséget és kiemelt kereseti lehetőséget is biztosíthat. A szakma ugyanakkor elöregedőben van, az iparági szereplők a megfelelő létszámú és minőségű utánpótlás után kutatnak.

Sikeresen lezajlott az Autós Nagykoalíció (ANK) és az Autószerelők Országos Egyesülete (AOE) által minden tanévben megrendezett Autós Szakmák Tanulmányi Versenye (ASZTV), amelynek célja a járműjavítói hivatás népszerűsítése, illetve fontosságára való figyelemfelhívás.

A verseny országos lefedettségét jól szemlélteti, hogy 23 szakképző intézményből 132 darab kétfős csapat jelentkezett. Több mint 250 tanuló mérte össze tudását a megmérettetésen autószerelő, autószerelő technikus, autóelektronikai műszerész, gépjármű-mechatronikus, gépjármű-mechatronikai technikus, valamint alternatív járműhajtási technikus kategóriában. Az idei döntőt május 31-én a győri Széchenyi István Egyetemen rendezték, amely egyben támogatója is a versenynek.

Nemcsak az iskolaválasztás, felvételi időszakában, hanem egész évben is arra biztatjuk a fiatalokat, hogy válasszák az autószerelő szakmát, mert általa egy szép, valamint az elkövetkező évtizedek viszonylatában biztos, jó kereseti lehetőségekkel kecsegtető karrierlehetőséget kapnak

– mondta Knezsik István, az Autós Nagykoalíció, valamint a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke, aki szerint fontos, hogy Magyarországon legyenek Európa legjobb járműipari egyetemei, ennek egyike lehetne a győri.

„A szakmai verseny célja egy méltatlanul háttérbe sorolt szakma népszerűsítése, a járművekkel kapcsolatos tudás megbecsülése és a fiatalok körében újra tiszteletre méltó eszközzé emelni az autókat. A járműfenntartásban dolgozók célja és érdeke, hogy minél több jó kézügyességgel megáldott fiatal szeresse meg az autót és a járműipart, a rollertől egészen a nehéz-teherautókig” – fogalmazott.

A sok tudás sok pénzt érhet

Ez a szeretet pedig akár havi nettó egymillió forintot is jelenthet egy járműjavító számára. De nem csak emiatt lehet vonzó a pálya egy fiatalnak. A technológiai változásoknak köszönhetően kihívást, ugyanakkor biztos jövőt is jelentő szakmává avanzsálódott az autószerelés. Elég, ha csak azt vesszük számításba, hogy jelenleg 12-féle hajtáslánc létezik, ezek javítása és karbantartása pedig más-más tudást, felkészültséget jelent.

Bőven akad tehát tanulási lehetőség. Az autószerelői szakma – vagy ahogy már a felturbózott szakképzési rendszerben hívják: gépjármű-mechatronikai technikusok – képzése 40 oktatási központban is elérhető.

Egyre több készség elsajátítására van szükség, hiszen ma már nem egy autószerelő tevékenykedik egy kocsin, hanem mindjárt három szakember.

  • Egy kvázi „lakatos”, aki a mechatronikai javításokat végzi például a futóműnél.
  • A hibridek, tisztán elektromos autók világában ma már szükség van erősáramú villanyszerelőre.
  • Továbbá egy komplex informatikai tudással felvértezett technikus is elengedhetetlen, aki a diagnosztika területén jártas, hiszen korunk négykerekűi már rendkívül bonyolult rendszerrel gurulnak le a futószalagról.

„Sokan úgy szocializálódtak, hogy egy autószervizbe, egy szerelőhöz hordják autójukat karbantartásra, javításra, aki majd mindent megold. Ám olyan mértékben specializálódott az autójavító szakma, hogy egy szervizen belül 4-6 ember összetett tudása szükséges egy jármű problémájának diagnosztizálásához, javításához. Ez pedig sok idővel és pénzzel jár” – mondta az ANK elnöke.

Elöregedő szakma, nincs elég utánpótlás

Sajnos azonban nincs elég szakember, és az utánpótlás sem áll túl fényesen. Bár egyre több autószerelői szakmai képesítést szerző fiatal marad a területen, de még mindig nem elég. Egy tanévben országos szinten megközelítőleg ezer diák kezdi meg tanulmányait valamely járműjavítói, -karbantartói szakon, ám közülük mindössze 120-150 fő szeretne a szakmában maradni. Ma Magyarországon 32 ezer fő tevékenykedik a járműjavító, -karbantartó területen alkalmazottként, illetve vállalkozóként. Évente 120-150 fővel nem lehet pótolni az ennél jóval nagyobb létszámban távozókat, főként a nyugdíjba vonulókat, ehhez évi 700-ra kellene felduzzasztani az utánpótlás-létszámot – mutatott rá Knezsik István.

A járműipar sokrétű terület. Ugyanúgy szükség van diplomás mérnökökre, mint ahogy a technikumból kikerülő minőségi járműjavító, -karbantartó szakemberekre.

Nem beszélünk eleget arról, miről is szól valójában a járműkarbantartás. Míg 50 évvel ezelőtt szelepbeállítási javaslatokat is tartalmazott az autó használati útmutatója, addig ma olyan információkat tartalmaz, hogy „ne engedje el a kormányt”. Emellett azt is írja, miként őrizhetjük meg a garanciát, illetve milyen időközönként kell kötelező szervizbe hordani a járművet. „Utóbbi a kulcs a karbantartáshoz, mert bár bekövetkezhetnek nem várt hibák, ám a legtöbb esetben egy időben szerelőhöz vitt, jól karbantartott jármű meghálálja a törődést. Ahogy a garancia lejártát követően is rendelkezésre állnak azok a karbantartási javaslatok, amiket érdemes elvégezni egy autón ahhoz, hogy a járműbiztonság fennmaradjon. Aki ezeket betartja, kevesebbet lesz az út szélén” – szögezte le Knezsik István.

Múlt, jelen, jövő

„A járműjavítás területén összeér a múlt, a jelen és a jövő. Ez a múlt és a jelen autóinak karbantartását, javítását, illetve a jövő technológiáinak megismerését jelenti. A jövőről pedig reális képet kell kapniuk a fiataloknak, mert annak tükrében fognak szakmát, foglalkozást választani” – hangsúlyozta Knezsik István, aki szerint az előttünk álló idő kifürkészhetetlen a járműipar szempontjából. „Ma még lehetetlen megmondani, hogy 20 év múlva milyen technológiát részesít előnyben a társadalom a járművek tekintetében, melyek lesznek azok, amelyeknél rendelkezésre állnak majd a szükséges fizikai lehetőségek, szükségletek. Ez is azt mutatja, hogy a modern kori autójavító szakma élethosszig tartó tanulást jelent” – tette hozzá.

A technológiai változásokkal, illetve a 12-féle hajtáslánccal kapcsolatban Knezsik István korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: könnyen zsákutca lehet, hogy az Európai Unió kizárólag az elektromos hajtású járművekre tett fel mindent. Ezt a vélekedést kormányzati oldalról is megerősítették, felhívva a figyelmet, hogy az elektromos autók egyoldalú erőltetése tönkre is teheti az európai autóipart. „A jövő színes és sokféle lesz, a vevők döntik majd el, hogy a rendelkezésre álló alternatívák közül melyiket választják. Arra biztatok mindenkit, hogy az élethelyzetének megfelelő mobilitást részesítse előnyben” – mondta.

(Borítókép: Fabian Sommer / picture alliance / Getty Images)