Szijjártó Péter: Egész Európa üzletel az oroszokkal

„A Fidesz soha ennyi szavazatot nem kapott még uniós választáson, mint idén nyáron” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MCC Feszten.

A tárcavezető elsőként azt emelte ki: kétségtelen, idén nyáron az uniós parlamenti választások jól mutatják az európai szintű jobbra tolódást. Szerinte a Patrióták Európáért pártszövetség sikere tökéletesen alkalmas arra, hogy bemutassa az európai, liberális mainstream nagyképűségét.

Létrejött az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója, és szerinte amikor a liberálisok szembesültek ezzel,

„Amikor az Európai Parlament pozícióit osztották el, akkor a Patriótáknak nem jutott semmi. Ez az európai demokrácia arcon köpése” – fogalmazott Szijjártó Péter, majd emlékeztetett arra, hogy a magyar parlamentben ennek az ellentéte figyelhető meg, az ellenzéket is figyelembe veszik a pozíciók kiosztásánál. Pedig „az európai képviselők lennének az elsők, akik kikérnék, ha nem így járnánk el”. Ez szerinte a kettős mérce tipikus esete.

Marine Le Pen győzött?

Szijjártó Péter szerint a magyar és az európai mainstream média is tele volt azzal, hogy Marine Le Pen elvesztette a választást, ám a külügyminiszter szerint ez nem igaz, mert valójában megnyerte, ugyanis „1 millióval több szavazatot kapott, mint a második párt”. Mint fogalmazott, az egy másik kérdés, hogy ez hogyan csapódik le a francia parlament tényleges összetételén.

„Amikor azt elemezzük, hogy a választópolgárok akarata hogyan néz ki, akkor érdemes a tényeket is megnézni, nem csak a liberális sajtó tudósításából tájékozódni. A legtöbb francia ember Marine Le Penre szavazott” – jelentette ki Szijjártó Péter, aki szerint elképzelhető, hogy a jövőben lesz egy teljes jobboldali összefogás az Európai Parlamentben, mivel „hosszú még ez az 5 éves ciklus”.

Ezután arról beszélt, hogy átrajzolódott Brüsszelben a parlamenti paletta, a Néppárt folyamatosan a szocialistákkal irányította a parlamentet, aztán ahogy a mainstream pártok befolyása csökkeni kezdett, szükségük lett másokra is.

A Néppártot megette ez az együttműködés, baloldal felé tendáló pártcsalád lett

– tette hozzá Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy most enyhülni vagy fokozódni fog-e a nyomás Brüsszelből a kormányra, Szijjártó Péter azt mondta: indokolt, hogy a minket körülvevő vélemények a transzatlanti buborékban születnek meg, de úgy véli, érdemes ezen túl is kitekinteni. Így pedig az látható szerinte, ha

A tárcavezető kifejtette, hogy 2022 februárja előtt az európai mainstream mindig a béke mellett szólalt fel, azonban az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ennek az ellenkezője történt. „És ezt a világban máshol nem értik, azt kérdezik tőlem: mi történik Európában? Erre csak a saját álláspontunkat tudom mondani: ennek a háborúnak az árát a magyar nemzet nagyon durván megfizette” – jegyezte meg a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a kezdetektől következetesen a béke pártján áll.

„Minél többen nyitják újra a diplomáciai kapcsolatokat, annál jobb és közelebbi sansz van a békére. Amióta a békemissziónkat megindítottuk, az amerikai–orosz külügyminiszter már beszélt egymással” – mondta Szijjártó Péter, majd további példaként hozta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetését Donald Trumppal. Szerinte nem történt semmi a frontvonalon az európai fegyverszállítások következtében, ami megfordította volna a csatatéri folyamatokat, és „nem tudnak arra válaszolni a háborúpárti vezetők, hogy mennyi fegyver kell ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon a csatatéren”.

Mi történt a lengyelekkel?

Szijjártó Péter elárulta, nem hatja meg, hogy nem Budapesten lesz az uniós külügyminiszterek találkozója, bár nem érti, hogyan született meg ez a döntés az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrel asztalán. Kitért arra is, hogy Magyarországon a német és kínai vállalatok a lehető legszorosabban működnek együtt. „Minket nem érdekel az, hogy egy vállalat milyen tulajdonosi struktúrával rendelkezik. Tartsák tiszteletben a szabályokat” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Álláspontja szerint a lengyel–magyar kapcsolatok mélyponton vannak, ahogy arra Orbán Viktor is rávilágított Tusványoson. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kiemelte: „Mi a lengyel nemzetet testvéri nemzetnek tekintjük, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a jelenlegi lengyel kormány az egyik legképmutatóbb kormány Európában.”

A tárcavezető úgy látja, a lengyelek a legnagyobb szószólói annak, hogy Európa nem vehet orosz energiahordozókat, és ezért minket a leghangosabban bírálnak.

Ennek ellenére a lengyelek továbbra is kereskednek az oroszokkal, és ezzel nincs baj, de azzal már igen, hogy képmutatóak

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki felsorolta, hogy többek között az amerikaiak és a franciák is üzletelnek az oroszokkal, miközben Indián és más országokon keresztül vásárolnak európai országok – köztük Lengyelország is – orosz olajat. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy „egész Európa bizniszel az oroszokkal”, csak szerinte a liberális, mainstream média erre nem hívja fel soha a figyelmet.

A Lukoillal szembeni szankciókat Brüsszelből irányították, Szijjártó Péter szerint azért, mert őszintén és nyíltan kiállunk a béke mellett. Mint fogalmazott, „az Európai Unió egyszerűen nem lehet olyan gyenge, hogy két tagország energiaellátását veszélyeztesse egy tagságra váró ország”. Szijjártó Péter kiemelte, amíg Ukrajna a magyar energiaellátást veszélyezeti, addig szó sem lehet arról, hogy a kormány jóváhagyja az uniós békekeretet.

Szerinte Donald Trump pragmatikus, és két lábbal áll a földön. Fontos dilemákat oldott meg az elnöksége alatt. Emellett gyakorlatias politikusnak jellemezte, aki segíthet a kölcsönös tiszteleten alapuló kínai–amerikai kapcsolatok létrehozásában.

(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)