Megjelent a júliusi Big Mac-index, nőtt a forint alulértékeltsége

Megjelent a The Economist nem hivatalos, pénznemek közötti vásárlóerő-paritást mérő júliusi Big Mac-indexe. A mutatószám a McDonald's éttermekben árult hamburger relatív árát hasonlítja össze világszerte, vizsgálva, hogy a különböző országokban a piaci árfolyamok hogyan járulnak hozzá ugyanazon áru ellenértékének változásához.

A mutatót 1986 óta teszi közzé a brit médium, kiszámításához a szendvics egy külföldi ország pénznemében kifejezett árát elosztják egy bázisország valutájában megjelenített árával, a bázisország szerepét rendszerint az Egyesült Államok tölti be. A vásárlóerő-paritás elméletével összhangban a mérőszám egy módszert is kínál egy pénznem alul-/túlértékeltségének elemzésére egy alapvalutával szemben.

A júliusi index szerint Svájc, Uruguay, Norvégia, Argentína, az euróövezet és az Egyesült Királyság gyorséttermeiben többet kell fizetni egy Big Mac szendvicsért, mint az Egyesült Államokban. A módszer következtetése szerint az érintett országok valutái tehát túlértékeltek a dollárhoz képest.

Az implikált és a tényleges árfolyam közötti különbség azt mutatja, hogy a magyar forint 31,5 százalékkal alulértékelt az USA pénznemével szemben. A januárban közzétett mérési eredmények annyiban tértek el, hogy akkor a hamburger árát 1400 forintra taksálták, az amerikai – akkor is 5,69 dollárra becsült – ellenértéket figyelembe véve akkor a magyar forint 30,1 százalékkal volt alulértékelt,

A mérés szerint a Big Macért az Egyesült Államokban elkért árhoz képest legkevesebbet Tajvanon, Indonéziában, Egyiptomban és Indiában kellett fizetni. Ukrajnában januárban 110 hrivnyáért – átszámolva körülbelül 965 forintért – lehetett élvezni a gyorsétterem ikonikus termékének ízét, ez júliusra 118 hrivnyára – 1035 forintra – nőtt, ezzel a háborúban álló ország pénznemét 49,5 százalékkal értékelik alul a mutatószámok szerint, mindössze 1,1 százalékpontot rontva év elejéhez képest.

Inkább a helyi piac adottságait tükrözi, mint a nemzetközi versenyképességet 

Bár a közgazdászok széles körben hivatkoznak a mutatóra, mint a vásárlóerő-paritás észszerű valós mérésére, a módszernek megvannak a maga korlátai. Egy ország gazdaságának helyzetéről már csak azért is nehezen tud valós képet adni, mert nem számol a helyi adókkal, vámokkal, az étteremlánc országonként eltérő kereskedelmi stratégiáival, a helyi termelési és szállítási költségekkel és reklámköltségekkel sem, elsősorban inkább a helyi piac árát tükrözi.

A térségek szendvicsei között is vannak azonban olyan különbségek, amelyek problémát jelentenek az összehasonlításban, például a McDonald's szinte összes szendvicse országonként eltérő tápértékekkel, súlyokkal és még névleges méretkülönbségekkel is rendelkezik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!