Magyar vállalkozó, aki kimondja az igazságot a kötelező visszaváltásról

Szerencsére túl vagyunk már azon, hogy a fenntarthatóság csak egy kötelező slide legyen az unalmas prezentációk végén, a hulladék kezelése, feldolgozása, újrahasznosítása, a körforgásos gazdaság olyan kérdéssé vált, amiről már nem csak beszélnek a felelős döntéshozók, hanem remélhetőleg mindinkább tesznek is érte.

Közös felelősség az újrahasznosítás

Több tényezőre vezethető vissza a problémahalmaz, a hozzá kapcsolódó feladatok megoldásában pedig a maguk szintjén ugyanúgy megvan a felelősségük a fogyasztóknak, a termelő-gyártó vállalatoknak, mint a hulladékgazdálkodási iparnak, együttműködésben a kormányokkal és szabályozó hatóságokkal – de a globális gazdasági és társadalmi tényezőkről sem feledkezhetünk meg.

• Egy biztos, azok a cégek, amelyek különböző termékeket gyártanak és forgalmaznak, nagymértékben befolyásolják a keletkező hulladék mennyiségét és típusát.
• A nem fenntartható csomagolási megoldások, az egyszer használatos műanyagok és az eldobható termékek gyártása mind hozzájárulnak a hulladék problémájához.

Az FMCG-szektoron belül is leginkább a multinacionális cégek hallatják a hangjukat, éppen ezért ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mit lát, mit tapasztal egy magyar vállalkozás. Az R-Waternél, amely egy akasztói szódásüzemből az egyik legismertebb magyar sport- és vitaminital-gyártóvá fejlődött, a témában Nagy Ervin cégvezető, tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy „a klímaszorongás miatt egyre többen elfordulhatnak a ready-to-drink termékektől. Előfordulhat, hogy négy-öt éven belül a konditermekből eltűnhetnek az előre csomagolt műanyag palackos italtermékek”.

A vállalkozó szerint emiatt nekik is készülniük kell arra, hogy mivel tudják kiszolgálni az új fogyasztói igényeket. Az edzőteremben például jó megoldás lehet, ha a termékeiket sűrítmény, esetleg por formájában teszik elérhetővé, amit vízzel engednek fel, és úgy fogyasztják. „Az ilyen típusú fejlesztés kérdésével régóta foglalkozunk, izgalmas megoldás lenne, ha egy erre szolgáló gépbe csak a töltőanyagot kellene beletenni, majd az ember az adagoló alá teszi a kulacsot, és gombnyomásra adagolja magának a megfelelő összetételű italalapot, amit helyben fel lehet engedni vízzel” – avatott be a részletekbe Nagy Ervin.

Félig üres a DRS pohara

Ami a big picture-t illeti, köztudott, hogy a féléves átmeneti időszak leteltével július 1-jén éles rajtot vett a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) Magyarországon. Az R-Water igyekszik figyelni a környezetre, csomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Korábban piaci cégek foglalkoztak azzal, hogy elszállítsák a hozzájuk hasonló gyártók hulladékát, ám a hulladékkezelést Magyarországon ma már a Mol leányvállalata, a Mohu végzi, megszabva a DRS feltételeit. A rendszer működése ugyanakkor Nagy Ervin szerint egyelőre nem éppen makulátlan.

A környezetre káros anyagok újrahasznosításával teljesen egyetértünk. A megvalósítás a fővárosban és vonzáskörzetében célszerűen működik, a mi környékünkön viszont távolról sem tökéletes. Tőlünk korábban erre szakosodott cégek vitték el a gyártásból származó fém-, papír-, műanyaghulladékot, most viszont csak a Mohuval szerződött partnereknek van erre lehetősége. Ilyen cégből egyelőre vidéken nagyon kevés van, nem sokan tudtak megállapodni a Mohuval

– mondta az akasztói vállalkozó. Kifejtette, hogy tőlük például csak nagyon messze működnek ilyen vállalkozások, úgyhogy „most interregnum állapot van”, remélik, ez idővel rendeződik. „Mi egyelőre óriási gyűjtőkben próbáljuk tárolni a gyártási szemetünket” – tette hozzá Nagy Ervin, aki további problémának látja, hogy az Európai Unió ugyan sokat próbál tenni az újrahasznosítható csomagolások begyűjtéséért és az újrahasználatért, de a szétszabdalt nemzeti szabályozási keretek nagy buktatókat hordoznak magukban.

Egységesíteni kellene az EU-ban a visszaváltást

Az R-Water tulajdonosa szerint egységes európai visszagyűjtési és újrahasználati rendszert kell kidolgozni. Kitért arra, hogy két éve a szlovákok bevezették a saját rendszerüket, idén mi jöttünk ki a románokkal, 2025. január 1-től pedig az osztrákok a csehekkel – mindenki egyedi részszabályozással.

A németeknél például speciális tintával készítik a vonalkódot, amit egyedül az ottani automaták tudnak kezelni, így mi oda csak akkor tudunk szállítani, ha Lengyelországban gyártatunk címkét

– hozott egy gyakorlati példát a vállalkozó. „Mindez az összes gyártóra visszaüt, aki külföldre is szállít, hiszen minden nemzeti jogszabály más követelményt támaszt” – húzta alá. A gyártóknál a régi csomagolású termékekből keletkezik nagy adag hulladék, hiszen fél év türelmi idő esetenként nem elegendő a régi készlet kiárusítására. Óriási pluszköltség az új csomagolás, ráadásul minden célországba más címkét kell gyártatni. „A regisztrációs költségek miatt lesz olyan partner, aki bizonyos termékekből nem rendel többé, mert nem éri meg neki, ez pedig a gyártó bevételét csökkenti – ami további költségnövekedést generál” – magyarázta Nagy Ervin.

Az R-Water tulajdonosa biztosra veszi, hogy az 50 forintos hazai termékdíj bevezetésével – ennyit kell pluszban fizetnünk a visszaváltható csomagolásokért a boltban – az emberek már nem nagyon dobálják el a palackokat, gondosabbá válhat a visszagyűjtés. Rávilágított, hogy a tapasztalatok szerint az új rendszerben az első évben a keletkező hulladék nagyjából 65-75 százalékát váltja vissza a lakosság, s ez évről évre emelkedik, míg el nem éri 90-95 százalékot. Kérdés még szerinte, hogy mit kezd majd a keletkező hulladékkal a vendéglátószektor. A gyártók költségeit alaposan növelik a rendszer-csatlakozási és rendszer-üzemeltetési díjak, amelyeket a visszaváltási infrastruktúra kiépítésére szed be a Mohu.

Új köntösben a termékcsalád

A hulladékkörforgásban szintén fontos szempont, hogy milyen hosszú a csomagolások életciklusa, hiszen az minden újrahasznosítási kör alkalmával csökken. A ma ismert műanyagok és újragyártási eljárások véges ciklust engednek. Az alumínium-csomagolások elvben végtelenszer újrahasznosíthatók, ott viszont a termék külső-belső festésének eltávolíthatósága a kérdés az újrahasználat esetében.

Tehát a fő csapásirány nagyon is üdvözlendő, de az a cél, hogy italcsomagolásból italcsomagolás készüljön, ma még nem elérhető. Majd az lesz, mert a szakemberek dolgoznak rajta gőzerővel, de addig is a rendeleteket kell a fizikai törvényszerűségekhez igazítani, fordítva ez nem működik

– mondta Nagy Ervin, majd rákanyarodott arra, hogy a DRS-rendszernek való megfeleléssel egyidejűleg elérkezettnek látták a pillanatot arra, hogy idén nyáron új köntösbe öltöztessék az Absolute Live névre hallgató termékcsaládot. A tervezési folyamat nagyjából másfél évvel ezelőtt indult, módszeres munkára volt szükség, hogy 2024-re a polcokra kerüljenek az újraálmodott termékek.

„Több oka is van, hogy nekiláttunk az új dizájn kialakításának. A korábbi csomagolás eléggé old school volt, ráadásul új versenytársak is megjelentek a piacon, akiktől szerettük volna megkülönböztetni magunkat.” Az Absolute Live brandként még kevésbé épült be a köztudatba – a régi jegyeket meg akarták tartani, ugyanakkor frissíteni a megjelenést, ezért egy fiatalosabb, dinamikusabb dizájnt dolgoztak ki.

A cégtulajdonos bevallása szerint a termékkategóriák alapos átszabásával és a teljesen új küllemmel nagy rizikót vállalt az R-Water. Jelenleg a teljes palackot befedik az informatív címkék, amiben a leváltott csomagolás színei jelentik az átmenetet és remélhetőleg a felismerhetőséget. „Nagy kérdés, hogy a régi fogyasztók össze tudják-e kapcsolni a fejükben a kifutó és az új csomagolást. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy annyira attraktív az új dizájn, hogy könnyebb lesz a külpiacok felé terjeszkedni, miután a magyar piac véges” – bocsátotta előre Nagy Ervin.

Minden pályán otthon vannak

Az R-Water teljesen átalakította az Absolute Live-palackok formáját is. A nagyobb kiszerelés esetében 0,9 literes lett a végső űrtartalom, de a szegmensben végbement drágulási hullám – többek között az új visszaváltási rendszer – miatt a vállalkozás fontosnak tartotta, hogy a fogyasztók több hatóanyag-tartalmat kapjanak.

„Az L-karnitinos italainkba több koffeint tettünk, a Mega-Amino italokban pedig 8 ezerről 10 ezer milligrammra nőtt a hatóanyag-tartalom (L-karnitin, aminosav, taurin, L-arginin stb.) Ezekhez a termékekhez L-citrulint is hozzáadtunk, valamint többféle aminosav és többféle vitamin került a palackokba” – sorolta lapunknak a cégvezető.

Nagy Ervin is csapata hosszabb ideje foglalkozik azzal, hogy a sport- és vitaminos italok mellett mozgáshoz, izomépítéshez, zsírégetéshez segítséget jelentő termékeket vezessen be a piacra. Próbálkoztak már fehérjetartalmú csokoládéval, aminosavakkal dúsított rágótablettával, shottal. Jelenleg a poralapú termék van célkeresztben.

(Borítókép: Patcharamai Vutipapornkul / Getty Images)