Kártyavárként dőlhet össze a német ingatlanpiac, ha a kormány nem lép valamit
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
Németország nem tudta teljesíteni azt a célt, hogy évente 400 ezer új lakást építsen, miközben milliók áramlanak az országba a háborúk elől menekülve és munkát keresve – jelezte Santo Martin. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), amely a lakhatást támogató politikáért kampányolt, esélyes arra, hogy még az idén megnyerje a tartományi választásokat, mivel Olaf Scholz német kancellár hármas koalíciójának a népszerűsége a 2025-ös szövetségi szavazás előtt csúszik lefelé a lejtőn.
Miután több tíz milliárdot költött az energiaválság kezelésére és a védelmi kiadások növelésére, Németországnak alig maradt pénze az ingatlanválságra – világított rá elemzésében Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Olaf Scholz kabinetje Hamburgban december 6-ára politikai, minisztériumi és ágazati képviselők találkozóját tűzte ki.
A találkozón szó lesz a legnépesebb európai országban tapasztalható lakáshiányról, amelyet súlyosbított a nagy fejlesztők csődje, valamint a beruházások és a finanszírozás összeomlása, az ingatlanárak zuhanása
– ismertette a Reuters. Tim-Oliver Müller, a Német Építőipari Szövetség vezetője a Reutersnek sajnálkozott, hogy a korábban tárgyaltakból gyakorlatilag nem igazán lett semmi. „Konkrét lépésekre és valódi cselekvésre van szükségünk.”
Súlyos problémák a német ingatlanszektorban
Tavaly szeptemberben a legutóbbi ilyen jellegű találkozó számos kormányzati javaslatot, de kevés konkrét intézkedést hozott – mutatott rá Santo. A találkozó óta a rossz hírek sorozata folytatódott:
- A Németországban jelentős befolyással bíró René Benko Signa nevű ingatlanbirodalom összeomlása az egyik legjelentősebb kudarc.
- Egyes hitelintézetek is stresszhelyzetbe kerültek, míg a német központi banknak és a Deka vagyonkezelőnek otthont adó frankfurti felhőkarcoló fizetésképtelenséget jelentett.
Az iparág vezetői olyan változtatásokat sürgetnek, mint például a németországi ingatlanforgalmi adó csökkentése, amely a lakásár 6 százalékát is elérheti, valamint az építkezések olcsóbbá tételét célzó szabályok enyhítése.
Németország 730 milliárd eurós ingatlanipara az ország termelésének egyötödét adja, és ezzel még az autóipari ágazatot is háttérbe szorítja.
Ezért is kulcsfontosságú a lakásválság enyhítése és az ingatlanszektor felpörgetése. A német kormány nem reagált a Reuters megkeresésére. A lakásügyi minisztérium azonban közölte, hogy az ágazat támogatásán dolgozik, például az építési engedélyezési folyamat felgyorsításával.
Korábbi elemzésünkben rámutattunk, hogy a német gazdaság gyengélkedését Magyarország is erősen megérzi, mivel Németország a fő kereskedelmi partnerünk.
Az ingatlanválság Scholz székébe kerülhet
Santo Martin szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), amely a lakhatást támogató politikáért kampányolt, esélyes arra, hogy még az idén megnyerje a tartományi választásokat, mivel Scholz hármas koalíciójának a népszerűsége a 2025-ös szövetségi szavazás előtt csúszik lefelé a lejtőn.
Németország nem tudta teljesíteni azt a célt, hogy évente 400 ezer új lakást építsen, miközben milliók áramlanak az országba a háborúk elől menekülve és munkát keresve
– világított rá az elemző, megjegyezve, hogy miután több tíz milliárdot költött az energiaválság kezelésére és a védelmi kiadások növelésére, Németországnak alig maradt pénze az ingatlanválságra.
Két éve ért véget a német ingatlanboom
Az alacsony kamatlábak és az erős gazdaság éveken át táplálta a német ingatlanboomot, amely 2022-ben ért véget, amikor a féktelen infláció arra kényszerítette az Európai Központi Bankot, hogy gyorsan megemelje a hitelköltségeket – fejtette ki a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Az ezt követő pangás az ügyletek lassulásához, a projektek elakadásához és a vezető fejlesztők csődjéhez vezetett. A legfrissebb adatok még mindig azt mutatják, hogy a lakásépítési engedélyek száma egyre gyorsabban csökken, és az év első felében az új építkezések megkezdése is visszaesett
– magyarázta a szakértő. „Bár az EKB júniusi kamatcsökkentése felcsillantotta az élénkülés reményét, a vezetők továbbra is óvatosak” – véli Santo.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
