Ezért rossz ötlet, ha a telefonunk nyomkodásával kezdjük a napot

„Azt, hogy milyen lesz a jövőd, te teremted meg a tetteiddel. Ez az, amit ténylegesen befolyásolni tudsz” – kezdte előadását Frederik G. Pferdt. A Stanford vendégkutatója szerint több százezer ember gondolatait engedjük be reggelente a hálószobánkba, amikor reggel ébredés után a telefont nyomkodjuk, ezzel pedig több probléma is van: 

Kicsit félni és szorongani kezdünk, és legszívesebben visszabújnánk az ágyunkba. Inkább azzal kezdd a reggelt, hogy belenézel a tükörbe, és azt mondod: valami nagyszerűt teszek magamért, a családomért, a közösségemért

– tanácsolja a Google első és egykori innovációs evangelistája. Szerinte ha a tükör előtt nem is mondjuk el ezeket a mondatokat, de már azzal is jobban indul a napunk, ha felhívunk egy barátot, vagy elmegyünk sétálni.

Milyen jövőt teremtünk magunknak?

Az előadás középpontjában az az elképzelés állt, hogy a jövőt nem passzívan kell várnunk, hanem aktívan alakítanunk, és kíváncsiságot és nyitottságot követel tőlünk. Pferdt világossá tette, hogy

A jövő bizonytalan, különösen hosszú távon – akár 10-20-30 évre előre gondolva –, de a bizonytalanság nem jelenti azt, hogy nem tudjuk befolyásolni. A mai választásaink határozzák meg, milyen életünk lesz később.

A „jövőbeli én” projekt

Pferdt elmondta, a Stanfordon készítettek egy „jövőbeli én” elnevezésű projektet. A húszas éveikben járó diákokat kértek meg, hogy képzeljék el magukat 10 év múlva – azt válaszolták, hogy jobb autójuk és munkájuk lesz. Ezután megkérték őket, hogy képzeljék el magukat 20 év múlva – azt mondták, hogy jól kereső munkahelyük vagy saját vállalkozásuk lesz, és akkorra már megtalálják életük párját.

Utána megkérték őket, hogy képzeljék el magukat 30-40 év múlva, de akkor már VR headsetet tettek rájuk, és kivetítették eléjük, hogyan néznek ki 30-40 év múlva. Ennek hatására kétszer annyi erőfeszítést fordítottak az egészségükre, és megduplázták a nyugdíjra félretett pénzt is. 

Azt javaslom, holnap reggel képzeld el magadat, milyen leszel évek múlva, és vedd észre, ez hogyan változtatja meg a viselkedésedet. 

Senki sem képzeli magát rosszabb körülmények közé, hanem pozitívabb jövőképet képzel el. És igen, a tetteink most határozzák meg a jövőnket” – mondta Pferdt. A kutatás tehát megállapította, hogy a hosszú távú jövőkép segíthet a jelenbeli döntéseink formálásában, különösen, ha vizualizáljuk magunkat idősebb korunkban.

Radikális optimizmus: a jövőt mi alakítjuk

Az előadás egyik kulcsgondolata a radikális optimizmus fontossága volt. Pferdt elmondta, sokan pesszimistán közelítik meg a jövőt, különösen a technológia által okozott bizonytalanság miatt. Az optimizmus azonban nem passzív hozzáállás – egy döntés, amely megváltoztathatja, hogyan látjuk a világot. 

A radikális optimizmus nem arról szól, hogy félig telinek látjuk a poharat, hanem arról, hogy hiszünk abban, meg tudjuk tölteni a poharat a tetteinkkel

– magyarázta a szakember. Szerinte a világot nem úgy látjuk, amilyen valójában, hanem olyannak, amilyenek mi vagyunk. Lényegében a jelenlegi perspektívánk vagy tudatállapotunk határozza meg, hogyan éljük meg a jelen pillanatot, és ez közvetlenül kihat a jövőnkre is. Szombaton megjelent interjúnkban Pferdt bővebben kifejtette, hogy mi is az a jövőkész tudatállapot, és hogyan érhetjük el, milyen előnyöket remélhetünk tőle. A cikket ide kattintva tudja elolvasni.

(Borítókép: Frederik G. Pferdt. Fotó: Nagy Tamás / Economx)