Hankó Balázs: Megkongattuk a vészharangot, fordulatra van szükség

Hankó Balázs elmondta, hogy 8 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben az Európai Unió tudományos eredményessége, és a közösség lemaradt Kínához és az Egyesült Államokhoz képest.

Mindemellett azt is látjuk, hogy az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van az Európai Unióban, és a kockázati tőke aránya is 5 százalékos

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez az arány az Egyesült Államokban 50 százalék, és a versenyképességi fordulathoz csökkenteni kell a kutatási hálózatok széttöredezettségét.

Szólt arról is, hogy miközben az unió lakosságának 24 százaléka él Közép-Európában, a kutatási forrásoknak csupán a 8 százaléka jut el ebbe a régióba, tehát csökkenteni kell az unió régiói közötti különbségeket a források tekintetében.

Hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási modellben megduplázódott a doktori hallgatók, valamint a kutató-fejlesztők száma, megháromszorozódott az innovációs források mennyisége. „Azaz a magyar modellt ajánljuk ma is az Európai Unió figyelmébe” – hangsúlyozta Hankó Balázs az MTI tudósítása szerint. 

Krausz Ferenc is előadást tartott

A rendezvényen előadást tartott Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus, aki elsősorban arról beszélt, hogy a betegségek korai stádiumban történő kimutatásával nem csak az emberi élettartamot lehet megnövelni, hanem ezáltal több ember vonható be a termelésbe, ami a versenyképességet erősíti.

„A kutatás és az innováció területe alapvetően meghatározza az Európai Unió gazdaságát és versenyképességét, ami a jólét alapja” – hangsúlyozta a magyar professzor, aki az emberi egészség kérdését, a hatékonyabb gyógyítást a 21. század egyik legfontosabb feladatának nevezte.

Minden évben 17 millió ember hal meg 70 éves kor előtt, elsősorban fertőző betegségek, valamint rák, cukorbetegség és érrendszeri betegségek következtében. 86 százalékuk a közepes, illetve kis jövedelmű országokban él, itt 10–20 évvel alacsonyabb a várható élettartam. Ez több mint 3 milliárd embert érint

– fogalmazott, hozzátéve, hogy kötelességünk fellépni annak érdekében, hogy az emberiség hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz ne különbözzön radikálisan a Föld különböző részein, mert ez jelenti az emberi faj fennmaradását. Kitért arra is, hogy a fejlett gazdaságokban is sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nagyon sokba kerül az egészségügyi ellátás.

„Az EU évente több mint 100 millió eurót költ egészégügyre, egy személyre lebontva 2500 eurót. Az alacsony jövedelmű országokban a GDP rendkívül kis százalékát tudják csak az egészségügyre fordítani, ha ez másként lenne, a társadalom értékes szereplői nem esnének ki a termelésből. Olcsóbb, költséghatékonyabb egészségügyi ellátásra van szükség.”

Krausz Ferenc elmondta, hogy az egészségügyi ellátást a fejlett országokban is hatásosabbá és költséghatékonyabbá lehetne tenni, ezzel több emberéletet megmenteni, ami a versenyképességet és a prosperitást is előre mozdítaná.