Nagyon megy a csok plusz, ám ezt a hitelkonstrukciót nem tudja lenyomni

Határozottan jót tett a támogatott lakáshitelek piacának a csok plusz januári megjelenése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 első hét hónapjában 206,5 milliárd forintnyi támogatott lakáshitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, ami több mint a háromszorosa az egy évvel korábbi összegnek. Ezzel a támogatott hitelek részesedése 26,5 százalékra ugrott a 2023 első hét hónapjában mért 21,5-ről, az újonnan megkötött lakáshitel-szerződéseken belül.

„Az, hogy a támogatott lakáshitelek iránt ismét megugrott a kereslet, egyáltalán nem meglepő: a csok plusznál akár 50 millió forintot is igényelhetnek a lakásvásárlására és gyermekvállalásra készülő házaspárok, ami jót tesz a statisztikákban kimutatott szerződéses volumennek is” – nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az új támogatott konstrukció januári megjelenésének is nagy szerepe lehet abban, hogy idén látványosan megugrott az egy lakáshitel-szerződésre jutó átlagos összeg: miközben a tavaly július végéig tartó időszakban 10,36 millió forint környékén mozgott, addig az idei első hét hónapban már 17,2 millió forint felett járt.

A támogatott lakáshitelek új szerződéseinek összege az év első hét hónapjában (milliárd forint)
2017	52,4
2018	40,9
2019	50,9
2020	88,1
2021	134,6
2022	362,5
2023	65
2024	206,5

Forrás: MNB

Még nem vagyunk a csúcson

A jól festő számok ellenére viszont még mindig nem az idei év első fele a legerősebb a támogatott lakáshiteleknél. A csok plusznál is jóval nagyobb hatása volt – legalábbis az első hét hónap számait figyelembe véve – a jegybank által 2021-ben indított Zöld Otthon Programnak (ZOP), pontosabban az ahhoz kapcsolódó kedvezményes hitelnek. Az energetikai szempontból kedvező besorolású, új lakások vásárlására vagy építésére felhasználható hitelt legfeljebb évi 2,5 százalékos éves kamat mellett kínálták a bankok, az igényelhető hitelösszeg maximumát pedig 70 millió forintban határozták meg. Ilyen kondíciók mellett nem csoda, hogy erőteljes érdeklődés mutatkozott a konstrukció iránt. A szerződések javát a 2021 őszi indulás nyomán a következő év első felében kötötték meg a bankok: így állhatott elő az a helyzet, hogy

A kondíciókat nézve persze a csok plusznál sincs túl sok ok a panaszra: az akár 50 milliós hitelösszeg mellett az ügyfelet terhelő kamat legfeljebb évi 3 százalék lehet. Emellett a futamidő első tizenkét hónapjában csak kamatot kell törleszteni, illetve az első gyermek érkezését követő egy évben szüneteltethető a törlesztés. Az sem elhanyagolható előny, hogy a második és minden további gyermek érkezésekor (a házaspár által tett vállalástól függetlenül) 10 millió forint gyermekvállalási támogatás igényelhető előtörlesztés formájában.

A támogatott lakáshitelek aránya az év első hét hónapjában megkötött új szerződések összegén belül (százalék)
2018	8,4
2019	9,5
2020	16,7
2021	18,4
2022	41,8
2023	21,1
2024	26,5

Forrás: MNB

Ezzel a konstrukciót áruló bankok között természetesen erős a verseny, így a jogszabályban előírt elemeken kívül többféle kedvezmény is szerepel a hitelintézetek kondíciós listáiban: vagyis a piaci lakáshiteleknél megszokott, az induló díjak egy részének elengedésére vonatkozó promóciók itt is gyakoriak, de előfordulnak kamatkedvezmények és jóváírási akciók is.

A lakossági finanszírozási piacon aktív pénzintézetek kínálatából – a teljesség igénye nélkül – összegyűjtöttünk néhány ajánlatot.

• A CIB Banknál most akár 200 ezer forintos egyszeri jóváíráshoz is hozzájuthatnak a csok pluszt igénylők. A bank honlapján szereplő tájékoztatás szerint önmagában az igénylésért is jár 120 ezer forint, emellett további 40-40 ezer forintot érhet a videóbankár igénybevétele az igénylés során, illetve az is, ha a pár legalább 60 nappal korábban már babaváró kölcsönt is igényelt bármelyik pénzügyi szolgáltatónál.
• Az Erste Bank a csok plusz lakáshitel igénylésénél nem számítja fel a folyósítási jutalékot és a Takarnet-díjakat, valamint visszatéríti az értékbecslés és a közjegyzői okiratba foglalás díját, maximum 50 ezer forintig.
• A Gránit Bank most kedvezményes, évi 2,89 százalékos kamat mellett kínálja a konstrukciót, még éppen 3 százalék alatti teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. Emellett több, a hitelhez kapcsolódó díjtételt is elenged, illetve megtérít a pénzintézet: így például nem számít fel folyósítási jutalékot, miközben a tulajdoni lapok és a térképmásolat díját is átvállalja. A Gránit Bank a hitel folyósításakor visszatéríti egy ingatlan fedezetértékelési díját, és – 27 500 forintig – a közjegyzői okiratba foglalás díját is.
• A MagNet Bank a csok plusznál a folyósítási díjat, a tulajdoni lap és a térképmásolat költségét engedi el, az értékbecslési költséget – legfeljebb 37 ezer forintot – pedig visszatéríti. A meglévő ügyfelek és a legalább 12 millió forint kölcsönösszeget igénylők részére – a meghatározott feltételekkel – jóváírják a közjegyzői díjat is.
• Az OTP Banknál az induló díjakhoz kapcsolódó kedvezmények mellett az OTP csok plusz lakáshitellel együtt igényelt piaci kamatozású lakáshitelre 0,5 százalékos speciális egyedi kamatkedvezmény adható a standard ügyleti kamatból a futamidő végéig. Utóbbinál ugyanakkor fontos kikötés, hogy az OTP 1×1 lakáshitelhez kapcsolódóan nem érvényesíthető.

Akár új rekord is jöhet a lakáshiteleknél

Az MNB adatai szerint a csok plusz érkezése a teljes lakáshitelpiacnak is jót tett: július végéig közel 780 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok, ami több mint két és félszerese az egy évvel korábbi – egyébként igen kiábrándító – mennyiségnek.

Ekkora első héthavi szerződéses összegre még nem akadt példa a lakáshiteleknél: a kilátásokat illetően pedig biztató, hogy a második negyedévtől kezdve láthatóan erősödött a kereslet – a támogatott konstrukcióknál is. Ennek tükrében nem zárható ki az sem, hogy 2024 új rekordot hoz a lakáshitelek kihelyezéseinél

– vélekedett a pénzügyi szakértő, hozzátéve hogy ehhez a 2021-ben mért bő 1300 milliárdos új kihelyezést kellene túlszárnyalni.

A lakáshitelek állománya a háztartásoknál, júliusban (százalék)
2017	2958,4
2018	3182,6
2019	3513,7
2020	3811,9
2021	4333,8
2022	4841,4
2023	4945,1
2024	5374,3

Forrás: MNB

(Borítókép: Németh Emília / Index)