Összecsapott Nagy Márton és Pogátsa Zoltán, még Hitler is terítékre került

Névtelen-1
2024.09.28. 20:38
„Egész egyszerűen pénz kell az európai gazdaságnak” – hangzott el szombaton a VI. Jösz Nyári Egyetemen, ahol Pogátsa Zoltán közgazdász, habilitált egyetemi docens ütköztette nézeteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter véleményével. A vitában elhangzott, hogy elég az európai fiskális konzervativizmusból, hiszen az átálláshoz pénz kell. Meglepő volt, hogy a két közgazdász számos dologban egyetértett, azonban Nagy Márton egyszer és mindenkorra világossá tette: az Európai Bizottság politikai alapon osztja szét a közös hitelfelvételből származó pénzeket, ebből pedig nem kér a kormány.

Az Index exkluzív módon egyedüliként tudósított Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Pogátsa Zoltán közgazdász, habilitált egyetemi docens szombat esti vitájáról, ahol az első témát a jelenlegi GDP-adatok szolgáltatták.

Nagy Márton rögtön az elején kifejtette, az idén 1,5 százalékos növekedés „könnyen kialakulhat”, azonban azt is hangsúlyozta, hogy tavaly az idei évre mindenki magasabb számot várt. A gyengélkedés a tárcavezető szerint elsősorban a német gazdaságra és a fogyasztásra vezethető vissza: „mondogathatja az MNB, hogy itt nincs semmi látnivaló, ez nem igaz”, hiszen a fogyasztás szerinte 80 százalékos szinten áll.

Külön kiemelte: a hazai fogyasztásban megjelenik a külföldieké is, de szerinte a fogyasztás szépen oldódik, ezért a jövőben inkább a német gazdaság jelent kérdőjelet, ezen belül is a német autóipar. „Mindenesetre egy év az újraindításból elment” – húzta alá a tárcavezető.

Pogátsa Zoltán közgazdász a vitát viccesen úgy kezdte: mostanában mindenki azt mondja neki, hogy korábban ő megírta a nemnövekedés gazdaságpolitikáját, Nagy Márton pedig most végrehajtotta. Majd később úgy folytatta, a nemnövekedés mögött hasonló okokat lát, mint Nagy Márton. Szerinte komoly az európai válság, hiszen a CATL 5-6 éves előnyre tett szert.

Pogátsa Zoltán szerint a mostani koalíciós német kormány politikája tökéletesen alkalmas arra, hogy „tönkretegye a gazdaságot”. Ahelyett, hogy megtámogatná az autóipart, védővámokban gondolkodik. Mind a két közgazdász szerint a német kormányzatnak valójában támogatnia kellene az autóipart.

Nincs mese: pénz kell gazdaságnak

Pogátsa Zoltán szerint ugyanakkor nem meglepő, hogy Magyarországon az emberek egy ilyen inflációs sokk után megtakarítanak. Kifejezetten kiemelte Nagy Márton korábbi, Indexnek adott interjúját. Ebben a tárcavezető azt hangoztatta, hogy a magyar társadalom nem homogén. Pogátsa Zoltán szerint ez helyes felismerés, majd aláhúzta, a magyar társadalom felső 30 százaléka él nyugati színvonalon. Majd hozzátette, ezért drasztikus béremelés szükséges, és örömmel látja, hogy ezt Nagy Márton is így gondolja:

Szükség van arra, hogy bérkiáramlással megtoljuk a fogyasztást.

Nagy Márton szerint Németország egy tehetetlen kacsa, hatalmas álarccal, és „ideológiai alapon hoz gazdasági döntéseket”. A tárcavezető szerint külön nehézség, hogy a miniszterek Németországban más pártokból jöttek, így pedig „egymást szidják”. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, soha nem fordult még elő olyan, hogy felmerült egy német gyár bezárása, ahogy azt mostanában a Volkswagen gyára körül láthatjuk. „Minden átállás költséges, pénz kell hozzá” – így utalt arra a tárcavezető, hogy az elektromos autózáshoz szerinte is támogatásra van szükség Európában.

„Most támogatni kell, és nem értik meg az emberek, hogy pénzt kell belenyomni a gazdaságba. Ott van az Egyesült Államok és Kína, akik ezt megteszik.” Szerinte az Európai Unióban egy hipokrata hozzáállás alakult ki, „nem képesek bevallani, hogy átmenetileg el kell engedni a hiányt”. Ugyanakkor a nemzetgazdasági miniszter külön kiemelte, hogy csak célzottan, és nem a fiskális alkoholizmusra gondol.

A fogyasztással kapcsolatban a tárcavezető arra is kitért, hogy bizonyos prémium-állampapírok jövőre még 18,5 százalékos kamattal kecsegtetnek, „nincs az a hülye, aki ezt kivegye”. Az átlag alatti keresetekkel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy a minimálbér az átlagkeresetek 50 százalékához közelít majd, azonban szerinte az embereknek ennél jóval fontosabb a lakhatási kérdés. „7 százalékos lakáshitel mellett az emberek már belevágnak a lakhatási kérdéseik kezelésébe” – mondta Nagy Márton.

Ez lesz a jövő, de ehhez pénz kell

Pogátsa Zoltán szerint a hosszú távú jövő az elektromos autózásé, de szerinte az átállás, helytelenül, a nagy autókkal kezdődött Európában. Viszont Kínában teljesen más trendek figyelhetőek meg, a közgazdász szerint ez azért alakult ki, mert ott jóval kisebb elektromos autók is elérhetőek. Pogátsa Zoltán úgy látja, pontosan az előtt a váltás előtt állunk, hogy az akkumulátorok miatt elérjük azt a hatótávolságot, amire szükségünk van, valamint ha lesz elég töltőállomás, és a kínaiak behozzák az alsó kategóriás autókat, akkor újra lendületet vesz majd az elektromos autózás. A hibridekben szerinte csak átmenetileg lehet fantázia.

Nagy Márton úgy véli, jól tette Magyarország, hogy az autóipar hangsúlyos a gazdaságpolitikájában. Szerinte „félrebeszélés, hogy meg kellett volna várni” a teljes európai átállást. Emlékeztetett arra, hogy korábban már számtalanszor szólt a tárcája, hogy probléma lesz a német autóiparban, mert egyik napról a másikra megszűnt a támogatási rendszer.

„Így azt kell kérdezni magunktól, hogy miért akadt meg ez az iparág.” Erre pedig az a válasza, hogy azért, mert csak a 2035-ös dátum lebeg a szemünk előtt, Európának nincs stratégiája: 

például „a kohéziós alapokba, az uniós támogatásokba nincs beépítve” az autóipari SZUBVENCIÓ.

Nagy Márton kiemelte, a tagállamok között éles az ellentét abban, hogyan kell szembeszállni a kínaiakkal. „Európa bizonyos részein mindenki a kis kompakt autókról beszélget”, de a német autógyártók ezt nem így látják. „Ezért amíg a Mercedesnek és a BMW-nek nincs akkumulátorgyártó cége, lassítani fogják ezeket a folyamatokat” – húzta alá a nemzetgazdasági miniszter.

A Draghi-jelentés nem megoldás

Pogátsa Zoltán kiemelte, a versenyképességi kérdések nem új keletűek Európában, már akkor is voltak a Draghi-jelentéshez hasonló dokumentumok, amikor Kína még nem volt versenytárs. Korábban úgy tűnt, hogy a magas hozzáadott értékű gazdaság – a lisszaboni stratégia – lesz az irány, majd jött az eurózónai válság, és a fiskális konzervativizmus lett az irány.

„Az a mániánk, hogy a költségvetést ki kell egyensúlyozni, ami egy laikus számára érthető. Ugyanakkor ha az állam a válságban kiegyensúlyozza a költségvetést, akkor újabb erőforrásokat von el.” A közgazdász kiemelte, a japánok például már 2006 környékén fordulatot hajtottak végre, és az állami gazdasági stimulálás felé fordultak, később ehhez Kína és Amerika is csatlakozott.

Majd 2012-től az unió is elkezdte ezt alkalmazni, de a fiskális konzervativizmus csak a koronavírus-járvánnyal halt volna meg. Pogátsa Zoltán szerint mélyebb lett volna a világjárvány után a válság, ha nem lazítanak a költségvetéseken. Ám aztán jött egy inflációs válság, és ennek az okát rátolták a korábbi költségvetési stratégiára. A fiskális lazítást hibáztatták Európában az inflációs hullám miatt, „de ez totális tévedés volt”.

A közgazdász szerint sok más tényező vezetett az inflációs hullámhoz, így az nem a költségvetési és monetáris politika lazítása miatt következett be. Tehát Pogátsa Zoltán szerint az Európai Unióban a fiskális konzervativizmus és a fejlesztő állam időről időre összecsap, 

de a kontinensünkön inkább az előbbinek van táptalaja.

Nagy Márton erre úgy reagált, hogy tulajdonképpen a Draghi-jelentést pár óra alatt „Zolival össze tudták volna dobni”. Szerinte a dokumentumban legalább van ötlet, de helytelen az irány, hogy uniós szinten adósodjanak el a tagállamok. A tárcavezető szerint azonban nagyon fontos, hogy a jelentésben a fiskális politikát is össze akarják vezetni, így az „integráció” felé mutat a Draghi-jelentés. Nagy Márton nem ért egyet a Kínával kapcsolatos résszel sem: a Draghi-jelentés egyszerre óva int és védekezésre szólít fel Kínával szemben, de a miniszter szerint a verseny lehet a megoldás.

Pogátsa Zoltán korábbi kijelentéseire a tárcavezető úgy reagált, hogy az egyes tagállamokban jelentősen elszállt a költségvetés, például Franciaországban, és az, hogy a korábbi adósságválságban keresztben kellett finanszírozni egyes országokat, félelmet szült, ami a mai napig ott van a gazdaságpolitikában. „A pénzügyminiszterek nem gazdaságpolitikusok”, nem tudják egészében látni a makrogazdaságot, pedig ez elvárható feladat lenne – összegezte a miniszter.

Pogátsa Zoltán a közös adósságot máshogy látja, szerinte érdemes megnézni a számokat, hogy milyen kamattal és hozammal tudnak kötvényeket kibocsátani – „a kék kötvények nem új keletűek”, lásd helyreállítási alap. Szerinte ez diverzifikációhoz vezet, Magyarország ezt korábban ellenezte, de volt, hogy ez a döntés érthető volt, mert itt alacsonyan állt a kamatszint.

Majd jött a Covid, és felment Magyarországon a kamatszint, akkor egy pillanatra ideális lehetőségnek tűnt a közös adósság, de most megint az az álláspont, hogy nem az. A közgazdász szerint a kamatkiadások miatt – amik Magyarországon a legmagasabb szinten állnak az uniós tagállamokhoz képest – az lenne az érdekünk, hogy az adósságunkat alacsony kamatra cseréljük le.

Kína más tészta

Pogátsa Zoltán kiemelte, a mostani időszaknak fontos tanulsága, hogy Európának külön kell kezelnie Kínát és Oroszországot. Utóbbival kapcsolatban Magyarország minden szankciót megszavazott, viszont Kína nem támadott meg senkit, ezért a két országot nem szabad összekeverni. Arra is kitért, hogy korábban a kontinensünkön konnektivitás volt tapasztalható Kína felé, és „pont most fedezzük fel, hogy Kína autoriter állam”, amikor elkezdi lenyomni az európai versenyképességet, pedig soha nem volt más.

A közgazdász kifejtette, hogy a fiskális konzervativizmusnak Hitler adta a táptalaját Európában. Véleménye szerint a németek a második világháború egyik tanulságaként azt vonták le, hogy Hitler hatalomra jutását a hiperinfláció okozta. Így később a világégést követően minden harc az inflációra terelődött, majd ezt kiterjesztették egész Európára. Ráadásul Pogátsa Zoltán szerint külön érdekesség, hogy kifejezetten a fiskális konzervativizmus okozta Hitler hatalomra jutását.

Nagy Márton szerint a közös hitelfelvétellel az a baj, hogy nem normatív alapon, hanem politikai alapon akarják szétosztani Brüsszelben. „Olyan politikai javaslatokat tettek, amik a kormány pilléreit támadták meg.” A kormány már nem bízik abban, hogy szabályalapon osztják újra a pénzt Brüsszelben. Nagy Márton szerint az Európai Bizottság vezetői határozzák meg a közös hitelfelvételből származó pénz elosztását, ezt pedig politikai alapon teszik.

(Borítókép: Pogátsa Zoltán és Nagy Márton. Fotó: Tövissi Bence, Papajcsik Péter / Index)