Ezért kulcsfontosságú Magyarországnak az amerikai elnökválasztás kimenetele

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által szervezett háttérbeszélgetésen Törcsi Péter rávilágított, hogy Orbán Viktor neve ma már nemcsak a magyar belpolitikai közbeszédben, hanem a nemzetközi politikai térben is állandó hivatkozási ponttá vált. 

– jelezte az alapítvány kuratóriumi elnöke. Míg a republikánusok pozitív példaként hivatkoznak rá, például amikor a határvédelemről van szó, addig a demokrata oldalon kritikák kereszttüzébe kerül, főleg a bevándorláspolitikája és a családról alkotott értékei miatt. 

J. D. Vance elképzelését, miszerint az apa legyen férfi, az anya meg nő, egy olyan szélsőséges gondolatnak tartják, amit csak Orbán Viktor képvisel a nyugati világon belül

– fogalmazott Törcsi Péter, hozzáfűzve, hogy ilyen kontextusban gyakran felmerül a határvédelem kérdése is. „A határkerítés annyira hungarikummá vált nemzetközi szinten, hogy a republikánus beszélgetőműsorokban azt mondják, bárcsak lenne a mexikói–amerikai határon egy olyan védvonal, mint amilyen a szerb–magyar határon van” – hozta példának az Oeconomus kuratóriumi elnöke. Trump kampányában Orbánt többször is említették mint erős vezetőt.

Törcsi megjegyezte, hogy a demokrata oldalon pedig negatív felhanggal mondják azt: „Donald Trumpnak olyan szélsőségesen nacionalista politikája van a határvédelem tekintetében, mint amilyen a magyar miniszterelnöknek.” Szerinte ez is jól mutatja, hogy Orbán Viktor szerepe túlnőtt a magyar belpolitikán, és a nemzetközi politikai diskurzus egyik meghatározó szereplőjévé vált. 

Magyarországnak nagyon nem mindegy, ki lesz az amerikai elnök

Az Oeconomus kuratóriumi elnöke szerint az amerikai belpolitikai helyzet és az elnökválasztás nemcsak az Egyesült Államok számára fontos, hanem komoly hatással lehet az európai politikai és gazdasági folyamatokra is. Kifejtette, hogy a két elnökjelölt – Donald Trump és Kamala Harris – gazdasági és külpolitikai programjai között markáns különbségek figyelhetők meg, amelyek eltérően befolyásolhatják Magyarország és az Európai Unió helyzetét.

– jelezte Törcsi Péter, aki úgy véli, hogy ez kedvezőbb feltételeket teremthet Magyarország számára, különösen annak fényében, hogy a magyar kormány is hasonló módon kezeli külpolitikai kapcsolatait – ez a konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikája, amit szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök részletesen kifejtett.

A kuratóriumi elnök szerint Kamala Harris ezzel szemben egy értékalapú külpolitikát képviselne, ami a Biden-adminisztráció emberi jogi és progresszív elvein alapulna, és továbbra is kritikus hozzáállást jelentene Magyarország irányában. 

„Mivel a magyar kormány konzervatív világnézettel rendelkezik, ezért a progresszív értékrendből való kiugrást kérik számon a szövetségeseink rajtunk, magyarokon. Azt gondolom, hogy ez a fajta álságos politikai csatározás nagymértékben csillapodna egy republikánus választási győzelemmel, mert Trumpot nem érdekli az, hogy adott esetben van-e azonos neműek házassága egy szövetséges országban, vagy nincsen” – fejtette ki az Oeconomus kuratóriumi elnöke, aki szerint azt kell nézni, hogy „mi a legtöbb, amit ki lehet hozni egy partneri viszonyból, gazdasági, politikai szempontból”. Az amerikai elnökválasztás kimenetele Törcsi szerint Magyarország és az Európai Unió szempontjából is kulcsfontosságú lesz.

hiszen a két vezető között jó, személyes kapcsolat van, és a magyar kormányfő értékrendbeli és gazdaságpolitikai elképzelései is közelebb állnak a Trump-féle megközelítéshez. 

Egy Harris-győzelem viszont inkább a Biden-éra folytatását hozná, ami a magyar–amerikai kapcsolatok további stagnálását eredményezné. Törcsi rámutatott arra, hogy bár Trump protekcionista gazdaságpolitikája első ránézésre hátrányosnak tűnhet, valójában nagyobb mozgásteret biztosítana Magyarország számára, hiszen Trump nem helyezne hangsúlyt az értékalapú külpolitikára, így könnyebb lenne egyéni megállapodásokat kötni.

Soha nem látott szintre ugorhat az amerikai államadósság

Az Oeconomus szakértői összegyűjtötték, hogy milyen programot ígérnek az amerikai elnökjelöltek. Kamala Harris egy esélyegyenlőségre épülő gazdaságot hozna létre, amelyben kibővíti a szociális segélyek és az olcsó egészségbiztosítás elérhetőségét. Vagyonadót vezetne be, és bővítené a családoknak nyújtott adókedvezményeket. Az adóemelésekből és a vagyonadóból tíz év alatt 1,8 ezer milliárd dollár többletbevételt remél.

Donald Trump vámokra alapozná a szövetségi költségvetést, és adócsökkentést ígér. Négy fő gazdaságpolitikai terve van: 

• adócsökkentés, 
• védővámok bevezetése, 
• kamatcsökkentés, 
• valamint a jegybank (Fed) függetlenségének korlátozása. 

Ismételt megválasztása esetén meghosszabbítaná és kiterjesztené 2017-es adóreformját, tovább csökkentve a társasági nyereségadót a hazai termelő cégek számára. Emellett felfüggesztené a társadalombiztosítási járulékok adóztatását, növelné a családi adókedvezményt, és pénzügyi hozzájárulást vezetne be a nagy pénzintézetekkel szemben.

Amennyiben a hivatalba lépést követően mindkét elnökjelölt a kampányígéretei szerint fog cselekedni, akkor az óriási deficit még nagyobbra duzzadásával lehet számolni, hiszen Trump és Harris egyaránt adócsökkentésekkel kampányol – ráadásul a demokrata jelölt esetében ez még kiadásnövekedéssel is párosul. 

Ezzel az Egyesült Államok az eladósodottság mértékének szempontjából egy csoportba fog kerülni Olaszországgal – világítottak rá az Oeconomus szakértői. Hozzáfűzték, hogy Donald Trump és Kamala Harris eltérő kül- és védelempolitikai elképzeléseket vázolt fel.

Trump a védelmi kiadások növelését tervezi, így elnöksége alatt először érheti el az Egyesült Államok katonai költségvetése az ezermilliárd dolláros határt.

Emellett a NATO-beli szerepvállalás megkérdőjelezésével ösztönözné szövetségeseit a kiadások növelésére, és az eddigi 2 százalékról 3 százalékra emelné a védelmi kiadások elvárt GDP-arányos szintjét. Külpolitikáját a különösen Kínával és Oroszországgal fennálló nagyhatalmi versenyre összpontosítja.

A demokrata jelölt továbbra is támogatná Ukrajna védelmi erőfeszítéseit, amíg szükséges, míg Trump azt állítja, hogy az európai országoknak nagyobb részesedést kellene vállalniuk. A Kínával való kapcsolatokban Trump agresszívebb fellépést sürget, míg Harris a verseny „kockázatmentesítésére” törekszik, elkerülve a teljes leválasztást. Harris célja, hogy Amerika legyen a győztes a 21. század versenyében, míg Trump a kereskedelmi viszonyok radikális átalakítását ígéri.

A Közel-Keleten Trump Izrael és Szaúd-Arábia támogatására, valamint Iránnal szembeni konfrontációra épít, míg Harris a konfliktusok humanitárius aspektusait is figyelembe veszi. A két politikai nézet eltérő irányokat képvisel, amelyek a következő években hatással lesznek az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolataira és politikájára.

Az EU és az USA kapcsolatainak jövője

A beszélgetésen szó esett az Európai Unió és az Egyesült Államok jövőbeli kapcsolatairól is. Törcsi Péter szerint az Európai Unió jelenlegi helyzetében nehezen tudna önállóan képviselni egy határozott álláspontot a transzatlanti kapcsolatokban, hiszen az USA nagy befolyást gyakorol az uniós politikai döntéshozatalra. 

Ezt különösen jól mutatja az orosz szankciók ügye, amit az EU részben amerikai nyomásra vezetett be, és tragikus gazdasági következményekkel járt az unió számára.

Kamala Harris gazdaságpolitikájával kapcsolatban kedvezőtlenebbek a kilátások. Harris várhatóan a hazai termelés és a csúcstechnológiák állami támogatásának növelésére törekedne, ami protekcionista intézkedéseket is magában foglalhat.

– világítottak rá a szakértők. Trump folyamatosan bírálta az EU-t, így a kereskedelmi kapcsolatok jelentős romlására számítanak Brüsszelben. Az EU-nak tartania kell attól, hogy Trump alatt csökken Ukrajna támogatása, és változás következik be az USA NATO-szerepvállalásában.

Trump protekcionista gazdaságpolitikája még szigorúbb lehet, mint az első elnöksége alatt, ami további vámokat és kereskedelmi korlátozásokat eredményezhet.

Azt már tudjuk, hogy a magyar kormány viszonya kifejezetten hűvös a hivatalban lévő demokrata kormányzattal, és nyíltan Trump visszatérését támogatja, remélve, hogy a kétoldalú kapcsolatok a Trump-elnökség alatt megszokott szintre térnek vissza.

A diplomáciai kapcsolatokkal ellentétben gazdasági téren kiválóak a magyar–amerikai kapcsolatok. 

A kétoldalú kereskedelem korábban nem látott mértékben bővült az elmúlt években. Az Egyesült Államok a harmadik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, és a kétoldalú kereskedelem is jelentős növekedést mutatott. A szakértők egyetértettek, hogy a jövőbeni amerikai elnökválasztás eredményei jelentős hatással lesznek Magyarország gazdaságára és az Egyesült Államokkal való politikai kapcsolataira.

(Borítókép: Orbán Viktor Washingtonban 2024. július 9-én. Fotó: Kent Nishimura / Getty Images)