Kiderült az igazság a Temuról

Egyre több fejtörést okoznak a külföldi tulajdonú webshopok, nemcsak a hazai e-kereskedőknek, hanem úgy is, hogy jelenlétük a szabályozói oldalon is számos kérdést felvet. Tökéletes példa erre a Temu, amit tavaly ősszel még nem sokan ismertek Magyarországon, azóta viszont a hazai háztartások jelentős része közelebbi kapcsolatba került a kisebb-nagyobb narancssárga csomagokkal.

Mi a baj a webshopokkal?

A rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján a temus tranzakciók egy Írországban bejegyzett vállalat, a Whaleco Technology Limiteden keresztül realizálódnak, ami közvetítőként működik a magyar vásárlók és a gyártók között. Ebből is látszik, hogy

Ez persze jó a vásárlóknak, mert a kereskedelem különböző fázisaiban felhalmozódó díjakat és az azokra rakódó adókat megspórolhatják, azonban a kieső kereskedőknél keletkező áfatöbblet-befizetések hiányoznak a költségvetésből.

A magyar és más európai gyártók, kereskedők is versenyhátrányba kerülnek ezzel. A költségvetés számára egyértelműen a Magyarországon nyilvántartásba vett cégek a kedvesebbek, hiszen ők azok, akik szinte kivétel nélkül minden vonatkozó adónem alanyaivá tudnak válni

mutatott rá az Indexnek Szadai András, a WTS Klient adópartnere. Kifejtette: társasági adót és iparűzési adót fizetnek a bevételeik után, a munkavállalóik befizetett adói ezenfelül szintén hozzájárulnak a költségvetéshez. Ezzel szemben egy külföldi online kereskedő cégnél ezekkel a bevételekkel nem lehet számolni – húzta alá a szakember.

Hogyan fizetik és vallják be az áfát?

Annak érdekében, hogy az EU-n kívüli online kereskedők által az unióban értékesített termékek után fizetendő adót a tagállamok egyszerűbben be tudják szedni, 2021-ben módosították az e-kereskedelemmel kapcsolatos áfaszabályozást.

Ennek a módosításnak a lényege, hogy az úgynevezett egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS) alkalmazhatóságát kiterjesztették, valamint bevezették az import egyablakos rendszert is (Import One Stop Shop – IOSS), amely az EU-n kívüli országokból érkező kis értékű küldemények áfájának egyszerűsített kezelését biztosítja.

• A rendszer célja az e-kereskedelem egyszerűsítése és az adózási folyamatok átláthatóbbá tétele, valamint az adócsalások visszaszorítása és a versenyfeltételek kiegyenlítése.
• Az új szabályozás kiterjed a kis értékű importküldemények adózására is. Bevezetésével megszűnt egy korábbi kedvezmény, hiszen a 22 euró alatti importküldemények korábban áfamentesek voltak. A 150 eurónál kisebb értékű küldemények vámmentessége azonban megmaradt.
• Az OSS/IOSS-rendszer használata önkéntes, de jelentős adminisztratív könnyítéseket kínál a vállalkozások számára, például a cégeknek nem szükséges nyilvántartásba vetetni magukat a megrendelő tagállamában.
• Az IOSS mellett létezik még az úgynevezett „különleges szabályozás” (special arrangement), amely alapján a posták és csomagküldők egy egyszerűsített eljárás keretén belül fizetik meg az áfát.

Ebben az esetben az áfát a csomagot az országba behozó gazdálkodó szedi be a küldemény címzettjétől, és fizeti meg az állam felé. A fizetendő áfáról az IOSS-t választók és a különleges szabályozást választók is havonta egyszer elektronikus úton nyújtanak be bevallást.

Mi a helyzet az egyéb adókkal?

Bár lehet, hogy a külföldi webshopok nem fizetnek társasági adót, bizonyos esetekben más adók alanyává még válthatnak. 

Ha egy külföldi cég kiskereskedelmi tevékenységet végez, és a terméket belföldön közvetlenül, vagyis nem fióktelepén keresztül értékesíti vevőjének, akkor a kiskereskedelmi adó alanyává válhat. Ez vonatkozik a csomagküldőkre és az internetes kereskedelemmel foglalkozó cégekre is

– mondta Szadai András. Emlékeztetett, hogy a kiskereskedelmi adó mértéke jelenleg 500 millió forintig nulla, de a nagy mennyiségű magyar értékesítések esetén ezt az értéket könnyen meghaladhatják. Azoknak a cégeknek, amelyek kiskereskedelmi adót fizettek, extraprofitadót is kellett fizetniük.

Ezenfelül a csomagküldők és e-kereskedelemmel foglalkozó cégek magyarországi termékértékesítéseinek tekintetében felmerülhet még a zöldadók kérdése is. Magyarországon a termékkörtől függően környezetvédelmi termékdíjat vagy kiterjesztett gyártói felelősségi EPR-díjat szükséges fizetni azon termékek után, amelyeket Magyarországon értékesítenek, jellemzően kedvezőtlen hatással vannak a környezetünkre (pl. csomagolás, elektronikus termékek, elemek, akkumulátorok, olaj, gumiabroncs, textiltermékek stb.), és itt vállnak hulladékká.

Jól látható tehát, hogy a webshopok erőteljesen hozzájárulhatnak a hazai költségvetéshez, azonban hosszú távú hatásuk a gazdaságra még nem ismert.

Mit tehet a NAV?

Az adószakértő szerint problémát jelenthet az is, hogy azok a cégek, amelyek Magyarországon nem rendelkeznek jelenléttel, de magyar magánszemély vevőknek értékesítenek, azok alapesetben nincsenek bekötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Azaz pénztárgépet nem üzemeltetnek, a kiállított számláikról – ha még tartalmaznak is magyar áfát – nem kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóság részére.

Éppen ezért Szadai András úgy véli, a NAV szokásos ellenőrzési és adóhiány-feltárási eszközei az ő esetükben limitáltan működhetnek, és a hiányzó, be nem fizetett adókat egyéb kreatív módszerekkel kell feltárnia az adóhatóságnak.

(Borítókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images)