Belenyúlt a kormány a nyugdíj-megtakarításokba, berobbant az ingatlanpiac

A vezető elemző kiemelte, hogy jövő év további keresletélénkülést hozhat, amihez az állampapír-befektetésekből, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakból az ingatlanpiac felé elmozduló akár ezermilliárdos pluszforrás is hozzájárulhat. Valkó Dávid elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján idén az első negyedévben 36 százalékkal, a második negyedévben pedig 20 százalékkal nőtt a forgalom a lakáspiacon az előző év azonos időszakához képest.

Hozzátette, idén a második negyedévben a lakásárak nominálisan csaknem 10 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi értékhez képest, és az elemző szerint idén 8–10 százalékos nominális áremelkedés várható. Majd arra is kitért, hogy az idei hazai lakáspiaci lendülettel – mind a forgalom, mind az árak alakulásával – európai szinten is az élmezőnybe tartozik Magyarország.

Valkó Dávid szerint a budapesti újlakás-piac az első fél évben 90 százalékkal (3000-rel) nőtt a társasházi új lakások kínálata, és párhuzamosan 3500 új társasházi lakást adtak el, így a forgalom bő kétszeresére emelkedett 2023 hasonló időszakához képest. Aláhúzta, hogy sorra indulnak a nagy projektek, az újlakás-piac látványosan dübörög, idén 6500 új társasházi lakás átadása várható.

Városonként hatalmas eltérések lehetnek

Kasziba Erika, az OTP Bank Lakáshitelek üzletfejlesztéséért felelős szakmai vezetője a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján elmondta, hogy a lakáshitel-szerződések összege a tavalyi 600 milliárd forintról 2024 végére több mint duplájára nőhet. Majd kiemelte, az idén a csok plusz adott lendületet a piacnak, miután megszűntek a klasszikus állami támogatások, egyedül a falusi csok maradt mint vissza nem térítendő támogatás. Mindez megjelent a hitelek nagyságában is:

A lakáshitellel kapcsolatban felhívta a figyelmet, minden élethelyzet más, ezért fontos, hogy szakértő segítségét kérjék az ügyfelek. Az OTP hitelezéssel összefüggő szolgáltatásai közül kiemelte az előzetes értékbecslést, amelynek lényege, hogy még az adásvételi szerződés megkötése előtt az ügyfelek megtudhatják, mennyit ér az általuk választott ingatlan, mennyi hitelt lehet arra felvenni, és hogy az adott ingatlan alkalmas-e arra, hogy csok pluszt vagy falusi csokot igényeljenek hozzá.

Lipták Zsuzsa zenga.hu ingatlankereső portál ügyvezetője elmondta, hogy több mint egymillióan használják havonta az oldalt, ahol az érdeklődők több mint 150 ezer ingatlanhirdetés közül választhatnak. Közölte, hogy tavalyhoz képest 35 százalékkal nőtt az érdeklődések száma idén január és szeptember között az adataik szerint. Lipták Zsuzsa arra is kitért, hogy a hirdetési árakban országos szinten 2023. december és 2024. szeptember között 5 százalékos növekedést tapasztaltak.

Ezen belül Budapesten 14 százalékos, vidéken pedig 6 százalékos áremelkedés történt, így a fővárosban a vizsgált időszakban elérték az 1,2 millió forintot, vidéken pedig 549 ezer forintot az átlagos négyzetméterárak. A lakások átlagos bérleti díja országosan 248 ezer forint, Budapesten pedig 289 ezer forint. Városonként nagy eltérések lehetnek, Debrecenben a legdrágább az albérlet 275 ezer forint havonta, Győrben 215 ezer forint, míg Miskolcon átlagosan ennek a feléért lehet kiadó lakásokat találni a zenga.hu adatai szerint – összegezte az MTI.

Itt a kormány bejelentése

A kormány hétfőn bejelentette, 2025-ben adómentesen, lakáscélokra, lakáshoz kapcsolódóan eszközölendő felújításokhoz is felhasználható lesz az önkéntes nyugdíjpénztárakban az eddigiekben a saját és a munkáltató befizetésekből, valamit az ezeken elért hozamokból és állami adójóváírásból felhalmozódott megtakarítás. Az Economxnak az intézkedés részleteit Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa ismertette.

A miniszteri biztos arra is kitért, hogy még szeptember elején született egy bejelentés a Nemzetgazdasági Minisztériumban, amely szerint az öngondoskodás keretében a nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokat egy évre, 2025-ben, lakhatási céllal fel lehet használni adómentesen.

Hétfőn ennek a törvénytervezetnek a társadalmi egyeztetése is megkezdődött. Mostanra már ismertek azok a tervezett részletszabályok, amelyek ezt a lehetőséget kivételesen és szigorúan a pénztártagok önkéntes döntése alapján 2025-ben megteremtik az ilyen megtakarítással rendelkezőknek.

Most kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások mobilizálására kerülhet sor, és csak 2025-ben.

A miniszteri biztos ismertette, hogy 300–500 milliárdos nagyságrendű pénzáramlással számolnak az ingatlanpiacra. „Érdemes azt is elkülöníteni, hogy a közel vagy némileg több mint egymillió pénztártag fele nem aktív. Nagyon sok olyan pénztártagról beszélünk, akiknek az elmúlt 30 évben volt ilyen megtakarításuk, amikor ők vagy a munkáltatójuk fizettek be a számlájukra, de ezt már évtizedek óta nem teszi meg. Ott állnak ezek a pénzek a számlákon. Semmiképp sem egy aktív öngondoskodásról beszélünk itt, ennek keretében befizetésekkel nem gazdagodnak.”