Felfedték, hogy mennyi pénzt kereshetnek a magyarok

Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 601 300 forintra becsülhető, ez 13,8 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 600 800, a költségvetésben 596 800, a nonprofit szektorban 619 700 forintot tett ki, 13,1, 15,2, illetve 16,6 százalékkal emelkedett egy év alatt – írta legfrissebb adatközlésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 100, a kedvezményeket figyelembe véve 433 100 forintot ért el, 13,1, illetve 12,9 százalékkal magasabb volt, mint 2023. augusztusban. A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakát.

Idén augusztusig a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 800, a kedvezményeket figyelembe véve 436 600 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,9, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Kiemelt terület lett a bérpolitika

A bérpolitikával kapcsolatos közbeszéd azt követően élénkült meg Magyarországon, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek úgy fogalmazott, hogy az átlagbérek 50 százalékára lenne fontos felemelni a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.

„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót” – mondta a tárcavezető. Majd szintén az Indexen szellőztettük meg, hogy egy kormányrendelet-módosítás értelmében 2025-től tényleg elkezdik lépcsőzetesen felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár pedig úgy fogalmazott az Indexnek, hogy „a kormány célja továbbra is az, hogy folyamatosan és érdemben növekedjenek a keresetek Magyarországon, vagyis a családok anyagi helyzete tovább javuljon. Fontos ugyanakkor, hogy ennek a gazdasági növekedésen kell alapulnia, azzal összhangban kell történnie.”

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kötelező legkisebb bérek meghatározása továbbra is a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként kell hogy megszülessen. „A jelenlegi kormányzati célok, vagyis az 1000 eurós minimálbér, illetve az egymilliós átlagkereset ambiciózus vállalások, ugyanakkor elérhetők.”

A kormány múlt szerdán bejelentette, kedden pedig a Magyar Közlönyben kihirdette az új gazdaságpolitikai akciótervet . A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz.

A lépés semmiképpen sem meglepő, az új kormányzati intézkedéseket a kormány korábban már belengette. Három kulcspontot emelt ki a kormány:

• a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
• a megfizethető lakhatás biztosítása,
• valamint a Demján Sándor Program, amelynek célja a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások – méretének megduplázódása.

2028-ra a minimálbér 1000 euróra nőhet

Czomba Sándor szerint a kormányzat a gazdasági növekedést és így a bérnövekedést az akcióterv egyik pilléreként a Demján Sándor Programon több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni, a kkv-szektor a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja ma Magyarországon.

A keddi adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közleményében úgy értékelte, hogy már egy éve töretlenül nő a fizetések vásárlóereje. A reálbérek tartós és érdemi bővülése hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, így a fogyasztás élénküléséhez, a gazdasági teljesítmény növekedéséhez.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a fizetések reálértéke már egy éve töretlenül emelkedik, miközben a foglalkoztatottság is folyamatos bővülést mutat. 2010-hez képest ma már 1 millióval több ember dolgozik Magyarországon, míg egy átlagos munkavállaló több mint háromszor magasabb fizetést vihet haza.

A kormány célja, hogy 2028-ra a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen. Czomba Sándor emlékeztetett, ennek a gyors bérdinamikának a gazdasági növekedésen kell alapulnia.

(Borítókép: Alberto Ortega / Europa Press / Getty Images)