Matolcsy Györgyék körbenéztek a világban, és behúzták a féket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
A hét egyik legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a júliusi kamatdöntéssel 6,75 százalékra ért.
Az augusztusi kamatdöntésnél viszont a kivárás mellett döntött a jegybank, majd szeptemberben újabb 25 bázisponttal vágta az alapkamatot, amely így 6,5 százalékra csökkent.
A központi bank már korábban bejelentette, hogy nem minden ülésen folytatódik a kamatcsökkentés. Így történt ez a legfrissebb, októberi kamatdöntésen is.
A Monetáris Tanács keddi döntése értelmében az alapkamat szerdától nem változik, így annak mértéke 6,5 százalék marad.
Virág Barnabás jegybanki alelnök a Portfolio konferenciáján elmondta, hogy amennyiben a külső tényezők szükségessé teszik, akár hosszabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat a hazai alapkamat. Egyes szakértők arra számítanak, hogy legközelebb decemberben láthatunk újra kamatcsökkentést.
Ezért húzhatta be a féket a jegybank
Habár az infláció szeptemberben a jegybanki 3 százalékos célra lassult, több fejlemény is arra sarkallhatta az MNB-t, hogy most ne változtasson az alapkamaton:
- a pénzpiaci környezet kedvezőtlenebbé vált a legutolsó döntés óta,
- a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódtak,
- miközben a közel-keleti konfliktus kiéleződése is turbulenciát hozott, amely negatívan érintette az olyan feltörekvő piaci devizákat, mint a forint.
A kamattartás a forint árfolyamát támogathatja, kiváltképp az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázispontos kamatcsökkentésének tükrében – jelezte korábban az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője. Erre szüksége is van a már hetek óta gyengélkedő magyar fizetőeszköznek, mely az euróval szemben többnyire a 400-as szint fölött tartózkodik már hetek óta.
Hosszú ideig maradhat ez az alapkamat
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a döntés hátterével kapcsolatban kiemelte, hogy nem volt más opció csak a korábbi kamatszint megtartása.
Az óvatosság, a türelem és a határozottság szelleme lengte körül az ülést
– összegezte a jegybank alelnöke. Emlékeztetett: elsősorban az inflációs cél fenntarthatósága áll a jegybank fókuszában. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdasági, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az alapkamat huzamos ideig a jelenlegi szinten maradhat, „relatív kamatfelárunk növekedését okozva”.
A jegybankban ismét adatvezérelt módon döntöttek. Kandrács Csaba kiemelte, a szeptemberi kamatdöntés óta a romló nemzetközi befektetői hangulatban erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Emögött elsősorban a közel-keleti konfliktus éleződése és a Federal Reserve (Fed) kamatpályájára vonatkozó várakozások felfelé tolódása állt.
Az Európai Központi Bank októberben 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, a piaci árazások alapján a jegybank év végi kamatszintjére vonatkozó várakozások érdemben nem változtak. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette, míg a lengyel és a román változatlanul tartotta irányadó rátáját legutóbbi kamatdöntő ülésén.
A jegybank összegzése szerint 2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. A háztartások fogyasztása emelkedett éves összehasonlításban, valamint a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív volt, miközben a beruházások jelentősen mérséklődtek a jelzett időszakban. Augusztusban az ipari és az építőipari termelés is csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg a kiskereskedelmi forgalom éves alapú bővülése tovább folytatódott.
A jegybank a stabilitást választja
Az MNB szerint a reálbér-növekedés változatlanul erőteljes, de a fogyasztói bizalom alacsony szintről lassan emelkedik. A lakossági fogyasztás emelkedése ellenére a gyenge külső kereslet, és a visszafogott mezőgazdasági teljesítmény, valamint a beruházások a harmadik negyedévben is mérsékelhették a gazdaság növekedését. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon alakult augusztusban, ugyanakkor az elmúlt negyedévekben enyhült a munkaerőpiac feszessége.
Nagyon fontos, hogy az inflációs várakozások megfelelő horizontra kerüljenek
– mondta Kandrács Csaba.
A Monetáris Tanács helyzetértékelése alapján a hazai inflációs kilátások összhangban vannak a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével. Ugyanakkor a romló nemzetközi befektetői hangulat és a változékony nyersanyagárak együttesen felfelé mutató kockázatot jelentenek a hazai inflációra.
A külső kamatkörnyezet a korábbi várakozásoknál lassabb ütemben mérséklődhet, miközben a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját továbbra is bizonytalanság övezi – összegeztek az indoklásukban. A Monetáris Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés szüneteltetését indokolják.
„A mai kamatdöntésen nem az volt a kérdés, hogy változik-e az alapkamat, hanem hogy hogyan alakul a döntést kísérő jegybanki kommunikáció, és hogyan változik az előretekintő iránymutatás – azaz a jegybanknak most volt alkalma ismét erős üzenetet küldeni a piac felé” – hívta fel erre a figyelmet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Míg korábban a jegybank azt kommunikálta, hogy minden idei ülésén vagy változatlan marad az alapkamat vagy 25 bázisponttal csökken, addig ma már azt hangsúlyozta, hogy az alapkamat akár huzamosabb ideig is a mostani szinten maradhat, ha azt az inflációs kilátások és a külső környezet indokolja. Azaz a jegybanki kommunikáció a korábbinál egyértelműen szigorúbb lett.
Regős Gábor szerint a következő napokban kiderül, hogy a jegybanki kommunikációnak sikerült-e tartósan erősítenie a forintot, és az árfolyam tartósan vissza tud-e térni a 400 alatti szintre az euróval szemben. A kamatdöntés követően némileg erősödött a hazai fizetőeszköz, kicsivel bement 400 alá. Ez arra utal, hogy még ha az elemzői várakozás egyöntetű is volt a változatlan kamatszintet illetően, a piac ezt mégsem teljesen hitte el – mintha a külföldi szereplők nem követnék teljes mértékben az itteni híreket. „Várakozásaim szerint a novemberi kamatdöntő ülésen sem várható kamatcsökkentés” – összegezte közgazdász.
(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete 2020. április 3-án. Fotó: Bődey János / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
