Matolcsy Györgyék körbenéztek a világban, és behúzták a féket

A hét egyik legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a júliusi kamatdöntéssel 6,75 százalékra ért.

Az augusztusi kamatdöntésnél viszont a kivárás mellett döntött a jegybank, majd szeptemberben újabb 25 bázisponttal vágta az alapkamatot, amely így 6,5 százalékra csökkent.

A központi bank már korábban bejelentette, hogy nem minden ülésen folytatódik a kamatcsökkentés. Így történt ez a legfrissebb, októberi kamatdöntésen is.

Virág Barnabás jegybanki alelnök a Portfolio konferenciáján elmondta, hogy amennyiben a külső tényezők szükségessé teszik, akár hosszabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat a hazai alapkamat. Egyes szakértők arra számítanak, hogy legközelebb decemberben láthatunk újra kamatcsökkentést. 

Ezért húzhatta be a féket a jegybank

Habár az infláció szeptemberben a jegybanki 3 százalékos célra lassult, több fejlemény is arra sarkallhatta az MNB-t, hogy most ne változtasson az alapkamaton: 

• a pénzpiaci környezet kedvezőtlenebbé vált a legutolsó döntés óta, 
• a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódtak, 
• miközben a közel-keleti konfliktus kiéleződése is turbulenciát hozott, amely negatívan érintette az olyan feltörekvő piaci devizákat, mint a forint.

A kamattartás a forint árfolyamát támogathatja, kiváltképp az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázispontos kamatcsökkentésének tükrében – jelezte korábban az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője. Erre szüksége is van a már hetek óta gyengélkedő magyar fizetőeszköznek, mely az euróval szemben többnyire a 400-as szint fölött tartózkodik már hetek óta.

Hosszú ideig maradhat ez az alapkamat

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a döntés hátterével kapcsolatban kiemelte, hogy nem volt más opció csak a korábbi kamatszint megtartása.

Az óvatosság, a türelem és a határozottság szelleme lengte körül az ülést

– összegezte a jegybank alelnöke. Emlékeztetett: elsősorban az inflációs cél fenntarthatósága áll a jegybank fókuszában. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdasági, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. Az alapkamat huzamos ideig a jelenlegi szinten maradhat, „relatív kamatfelárunk növekedését okozva”.

A jegybankban ismét adatvezérelt módon döntöttek. Kandrács Csaba kiemelte, a szeptemberi kamatdöntés óta a romló nemzetközi befektetői hangulatban erősödött a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés. Emögött elsősorban a közel-keleti konfliktus éleződése és a Federal Reserve (Fed) kamatpályájára vonatkozó várakozások felfelé tolódása állt.

Az Európai Központi Bank októberben 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, a piaci árazások alapján a jegybank év végi kamatszintjére vonatkozó várakozások érdemben nem változtak. A régióban a cseh jegybank 25 bázisponttal csökkentette, míg a lengyel és a román változatlanul tartotta irányadó rátáját legutóbbi kamatdöntő ülésén.

A jegybank összegzése szerint 2024 második negyedévében megtorpant a magyar gazdaság kilábalása. A háztartások fogyasztása emelkedett éves összehasonlításban, valamint a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív volt, miközben a beruházások jelentősen mérséklődtek a jelzett időszakban. Augusztusban az ipari és az építőipari termelés is csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg a kiskereskedelmi forgalom éves alapú bővülése tovább folytatódott.

A jegybank a stabilitást választja

Az MNB szerint a reálbér-növekedés változatlanul erőteljes, de a fogyasztói bizalom alacsony szintről lassan emelkedik. A lakossági fogyasztás emelkedése ellenére a gyenge külső kereslet, és a visszafogott mezőgazdasági teljesítmény, valamint a beruházások a harmadik negyedévben is mérsékelhették a gazdaság növekedését. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon alakult augusztusban, ugyanakkor az elmúlt negyedévekben enyhült a munkaerőpiac feszessége.

Nagyon fontos, hogy az inflációs várakozások megfelelő horizontra kerüljenek

– mondta Kandrács Csaba.

A Monetáris Tanács helyzetértékelése alapján a hazai inflációs kilátások összhangban vannak a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével. Ugyanakkor a romló nemzetközi befektetői hangulat és a változékony nyersanyagárak együttesen felfelé mutató kockázatot jelentenek a hazai inflációra.

A külső kamatkörnyezet a korábbi várakozásoknál lassabb ütemben mérséklődhet, miközben a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját továbbra is bizonytalanság övezi – összegeztek az indoklásukban. A Monetáris Tanács megítélése szerint a geopolitikai feszültségek újbóli fokozódása, a változékony pénzügyi piaci folyamatok és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a kamatcsökkentés szüneteltetését indokolják.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete 2020. április 3-án. Fotó: Bődey János / Index)