Hamarosan ítéletet mondanak Magyarországról, kiderül, kapunk-e fekete pontot

Augusztusban szünetet tartott a kamatvágásokban a jegybank. Legutóbbi, szeptemberi kamatdöntő ülésén pedig 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így 6,5 százalékra változott. A központi bank már korábban bejelentette, hogy nem minden ülésen folytatódik a kamatcsökkentés.

Kedden megismerjük a jegybank következő lépését, amely a kamatokon és a forintárfolyamon keresztül mindannyiunk életére hatással lesz.

Erre vonatkozóan a jegybank az utóbbi időben többször is tett egyértelmű jelzést, hogy októberben kivárhat a Monetáris Tanács. Virág Barnabás jegybanki alelnök a Portfolio konferenciáján elmondta, hogy amennyiben a külső tényezők szükségessé teszik, akár hosszabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat a hazai alapkamat.

A kamattartás a forint árfolyamát támogathatja, kiváltképp az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázispontos kamatcsökkentésének tükrében – jelezte az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője.

Vasárnapi elemzésünkben rávilágítottunk, hogy a forint az előző hetekben 400 fölé gyengült az euróval szemben, márpedig a magyar jegybank egyértelművé tette, hogy a pénzpiaci folyamatok fontos szempontot jelentenek a döntéshozatal során, hiszen a gyenge forint visszahat az inflációra is.

A forint tehát nem igazán erősödik, de a régiós devizák sem állnak a helyzet magaslatán. Inkább egy együttmozgást láthatunk, leginkább a lengyel zlotyival.

Ezért húzhatja be a féket a jegybank

Habár az infláció szeptemberben a jegybanki 3 százalékos célra lassult, több fejlemény is arra sarkallhatja az MNB-t, hogy most ne változtasson az alapkamaton: 

• a pénzpiaci környezet kedvezőtlenebbé vált a legutolsó döntés óta, 
• a Fed-kamatvárakozások felfelé tolódtak, 
• miközben a közel-keleti konfliktus kiéleződése is turbulenciát hozott, amely negatívan érintette az olyan feltörekvő piaci devizákat, mint a forint. 

„Alapvetően arra számítunk, hogy idén csak a decemberi ülésen mérséklődik a magyar alapkamat, a már megszokott 25 bázisponttal” – jelezte előre az Indexnek Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint is biztosra vehető a kamattartás, azonban fontosabb kérdés lehet, hogy a háttérbeszélgetésen a várható kamatpályával kapcsolatban milyen üzenetek hangzanak el. Rendhagyó módon a kamatdöntést követő háttérbeszélgetést nem Virág Barnabás, hanem Kandrács Csaba jegybanki alelnök tartja majd kedden 15 órakor.

Ítéletet mondanak Magyarországról

Pénteken az S&P dönt a magyar államadósság besorolásáról. A hitelminősítőnél jelenleg a befektetésre ajánlott BBB– kategóriában vagyunk, stabil kilátással.

– mondta az Indexnek Molnár Dániel. „Az S&P várakozásaink szerint pozitívan értékeli majd a javuló költségvetési folyamatokat és az annak érdekében meghozott kormányzati intézkedéseket, amelyek az adósság mérséklődését is biztosítják a nehéz külső környezet ellenére is” – tette hozzá.

Miró József, az Erste Market vezető elemzője friss írásában szemügyre vette, milyen tényezőket mérlegelhet az S&P a minősítésnél:

• Ugyan a költségvetési hiányunk magas, de azért a kormány küzd a csökkentés érdekében.
• Másrészt még nem ismerjük a jövő évi költségvetést, de ígérvény van a csökkentésre.
• Harmadrészt ez még éppen befektetői fokozat.

„Egy esetleges kilátás rontás a leminősítés előszobája lenne, ami komoly következményekkel járna a magyar tőkepiac szempontjából” – írja az elemző.

Szóval mindezeket mérlegelve, s figyelembe véve azt is, hogy a költségvetés a magyarnál is rosszabb állapotban van Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában (na és Franciaországban), s ott is vannak ígérvények a túllövés eltüntetésére, nagy valószínűséggel mi sem fogunk (még) fekete pontot kapni

– véli Miró József. Hozzáfűzte, hogy például Szlovákiában jövőre nagyon hasonló áfaemelés és különadók bevezetésére készülnek, mint Magyarországon vannak, a költségvetési hiány csökkentése érdekében.

(Borítókép: Szabó Réka / Index)