Így pörgetné fel a kormány az otthonfelújításokat

Az Index az elmúlt csaknem két évben számos alkalommal igyekezett felhívni a figyelmet cikkein keresztül arra, hogy jelentős mértékű lakhatási válság nehezíti honfitársaink mindennapjait. Úgy tűnik, kormányzati berkeken belül is megszületett a gondolat, hogy tenni kell valamit a lakhatási nehézségek csillapítása érdekében. A döntéshozók fejében konkrét javaslatok is megszülettek, amelyekről többek között itt írtunk.

A szerdai Kormányinfón újabb, az otthonteremtést könnyíteni szándékozó elemet jelentettek be. A kormány a vidéki otthonfelújítási támogatásról is döntött, amire azon családok jogosultak, amelyek ötezer főnél kisebb településen laknak, ez pedig a magyarországi települések 91 százalékát jelenti.

A családok párhuzamosan több támogatási forma közül is választhatnak – hívta fel a figyelmet Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. „A vidéki lakásépítési támogatás mellett folyamatban van egy 12 pontos lakhatási program kidolgozása, és ugyancsak szerdán közzétették a már folyamatban levő energiahatékonysági támogatás módosításának részleteit. Ember legyen a talpán, aki el tud igazodni az otthonfelújítások terén jövő évtől bekövetkező számos változásban” – kezdte Juhász Attila.

A szakember kísérletet tett arra, hogy a lakosok némi képet kapjanak a rendelkezésre álló lehetőségekről.

Energiahatékonysági otthonfelújítási program

A kormány a héten társadalmi vitára bocsátotta a júliusban indult lakossági energiahatékonysági támogatás módosított tervezetét. Ezt november 7-ig bárki véleményezheti a palyazat.gov.hu oldalon.

A változtatást valószínűleg az indokolta, hogy a felfokozott várakozások ellenére a támogatások lehívása döcögősen indult, az első jóváhagyott támogatási szerződéseket a bonyolult igénylési folyamat miatt alig egy hónapja hagyták jóvá a pénzintézetek

– emlékeztetett az építőipari szakértő.

A program lényegi elemei továbbra sem módosultak, cél maradt a magánberuházások ösztönzése a magyarországi lakóépületek energiahatékonysági ágazatában, a háztartások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, továbbá a lakossági szektor energiafelhasználásának csökkentése. Ezalatt jellemzően az épületek hőszigetelését, nyílászárócseréjét, valamint fűtéskorszerűsítését értik. Alapjogosultsági feltételként megmaradt a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése, melyhez szükséges energetikus által kiállított energiatanúsítvány az előtte-utána állapotról. Ebben a programban a beruházás elszámolható költségében a finanszírozási összeg, vagyis a kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás összege egyaránt legfeljebb 3-3 millió forint, azaz összesen legfeljebb 6 millió forint, melyhez 1 millió forint saját forrás szükséges.

„Az új támogatási felhívás egységesíti a támogatás mértékét, támogathatóvá teszi a 2007. január elseje előtt épült ingatlanokat, de végkép száműzi a pályázatból a fosszilis tüzelőanyagú fűtőberendezéseket, azaz a gázkazánokat” – összegezte a változásokat Juhász Attila.

Felhívta a figyelmet a legfontosabb változásra:

„A változtatás mindenképpen indokolt, hiszen 1991 és 2007 között még vélhetően több tízezer olyan családi ház épült, ami energetikai szempontból nem korszerű. 2007-től szigorodott az átadott épületekkel szembeni energiahatékonysági elvárás, azelőtt csak kevesen, vagy jellemzően maximum 4-5 centiméter vastagságban alkalmaztak homlokzati szigetelést, a háromrétegű nyílászárókról pedig meg jószerével nem is hallottunk. Ez a módosítás jelentősen megnövelheti az igénylők körét” – véli az ÉVOSZ tagozati elnöke.

A jelenleg futó programhoz képest a hitelprogram keretösszegében és területi elosztásában is jelentős eltérések jelentek meg a tervezetben. A legnagyobb változás, hogy a korábbi 108 milliárd forintos támogatási keretösszeg 73 milliárdra csökkent, vélhetőleg ennyi maradt az eredeti keretből az eddig befogadott kérelmek után. Jelentős változás továbbá, hogy a keretösszeg nagyságrendileg kétharmadát az ország négy leghátrányosabb helyzetű régiójára, azaz a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon megvalósuló projektekre lehet fordítani.

Szintén jelentős változás, hogy a támogatás mértéke egységesedik, a tervezet alapján sem a járások, sem a tulajdonosok jövedelmi helyzete nem fog számítani. Az 1 millió forintos önerő mellé mindenki egységesen maximum 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást, és ugyanennyi kamatmentes hitelt vehet igénybe. „Ez a módosítás lényegesen átláthatóbbá teszi a feltételrendszert, bár a bankok a hitelkérelem elbírálásához továbbra is kérnek majd jövedelemigazolásokat” – jelezte Juhász Attila.

Megmaradt a tervezetben az építési kulcstermékek fogalma, azaz néhány termékkör esetében a hazai gyártású építőanyagok kötelező felhasználása, de igen komoly változás, hogy kikerült a tervezetből az ofp.emi.hu oldalon nyilvántartott Kivitelezői (szállítói) Regisztrációs Lista. Az ÉVOSZ Tagozati elnöke szerint ennek előnye és hátránya egyaránt van. Előnyös lehet azért, mert csökken a kivitelezőkre háruló adminisztrációs teher, amely nagyban befolyásolta a jelenleg futó program sikerességét. Hátránya ugyanakkor, hogy kikerül a rendszerből egy fontos szűrő. „A Regisztrált Kivitelezői Lista még ha száz százalékos garanciát nem is jelentett a minőségi munkavégzésre, a vállalkozások korábbi eredményes gazdálkodása, valamint az igazolt referenciák mégis iránymutatást adtak a lakosságnak a jó építőipari szakember választásban” – mondja Juhász Attila.

Ezzel egyidejűleg megszűnt a 75 százalékos előleglehívási lehetőség is. „Ez nagy segítség volt az érintettek többségénél, hiszen e forrás nélkül sokan nem fognak tudni belevágni a felújításba. ÉVOSZ-ként határozottan az a véleményünk, hogy érdemes lenne megtartani a kivitelezői regisztrációt a programban, illetve az ahhoz kapcsolódó előleglehívási lehetőséget, hiszen ez korábban sem volt kötelező feltétel, mégis elsősorban az előleg lehívása miatt az elmúlt hónapokban több mint 1000 építőipari vállalkozás tudott regisztrálni az ÉMI weboldalán” – hangsúlyozta Juhász Attila.

Vidéki otthonfelújítási program

Ezzel párhuzamosan Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón körvonalazta az új vidéki otthonfelújítási programot is. A szerdai hallottak alapján hasonló feltételrendszerre lehet számítani, mint amit a 2021–2022-ben futott otthonfelújítási program tartalmazott. Az akkori program rendkívül sikeres volt, mivel nem volt kötelező igénybe venni pénzintézetet, és a beruházás 50 százalékát utófinanszírozással visszatérítette a Magyar Államkincstár. „Valójában egy ilyen típusú támogatásra várt nagyon a lakosság, ez érezhetően meg tudja mozgatni a felújítási piacot” – mondta Juhász Attila.

és a kormany.hu felületén található közlemény alapján a feltételek megegyeznek a 2021–2022-es otthonfelújítási programmal. A támogatott beruházás mértéke maximum 6 millió forint lesz, aminek 50 százaléka vissza nem térítendő támogatás, a támogatási összeget pedig fele-fele arányban kell költeni munkadíjra és építőanyagra. Van lehetőség kedvezményes hitel igénybevételére is, és a 3 százalékos fix kamatozású konstrukció igénybe vehető az önerő kiváltására is.

Juhász Attila szerint a vidéki otthonfelújítási programot azért üdvözli az építőipar, mert várhatóan olyan munkákra is igénybe lehet majd venni, amelyekre 2022 után támogatási formában nem volt lehetőség. Ilyenek lehetnek a tetőfelújítások, a lakások esztétikai rendbetétele, a festés vagy a burkolás, de gondolhatunk itt a kerti térburkolatok vagy éppen a kerítések építésére és felújítására is. „A 6 millió forintból számos területen meg tud újulni egy családi ház, ha mindezeknek felét az állam átvállalja, nagy rohamra lehet számítani” – vázolta Juhász Attila.

A héten napvilágot látott otthonfelújítási programokat érintő változások elsősorban a lakosságra és a hazai kis- és közepes építőipari vállakozásokra lesznek jó hatással, mivel jelentős lendületet adhatnak az építőiparnak, amely az egyik motorja lehet a gazdasági növekedésnek

– véli az ÉVOSZ tagozati elnöke.

Előnyök és hátrányok

Az átláthatóságot még inkább javítandó, pontokba szedtük a két támogatási program előnyeit és hátrányait.

Energiahatékonysági otthonfelújítási program

Előnyök:

• az ország teljes területére érvényes;
• igénybevétele nincs gyermek meglétéhez vagy vállalásához kötve;
• 50 százalékelőleg lehívható;
• a hitel kamatmentes, és nem terheli jelzáloggal az ingatlant.

Hátrányok:

• kizárólag energetikai korszerűsítésre lehet igénybe venni;
• kötelező banki hitelt felvenni;
• bonyolultabb az adminisztráció és a hiteligénylési folyamat;
• van rendelkezésre álló felső keretösszeg, így időnyomás nehezedik a lakosságra;
• kötelező energetikus igénybevétele.

Vidéki Otthonfelújítási Program

Előnyök:

• mivel ez a kormány 21 pontból álló gazdasági akciótervének részét képezi, feltételezhető, hogy nem lesz felső korlát a keretösszegben, és ez minimum a 2025-ös évben kitart, a 2026-os választásokat figyelembe véve akár 2026-ban is;
• a felújítások széles körére alkalmazható;
• egyszerűbb igénylési folyamat;
• nem kötelező igénybe venni banki hitelt.

Hátrányok:

• kizárólag az 5000 főnél kisebb lakossággal rendelkező településeken vehető igénybe;
• hitel igénybevétele esetén (ami nem kötelező) jelzálog kerül az ingatlanra, 3 százalékos fix kamatozású konstrukcióval kell számolni;
• ha nincs hitelfelvétel, abban az esetben utófinanszírozott a támogatás, így a teljes beruházási összeggel rendelkezni kell;
• bár a Kormányinfón konkrétan nem hangzott el, a korábbi otthonfelújítási támogatás logikája miatt feltételezhető, hogy az új programban is legalább egy gyermek neveléséhez vagy gyerekvállaláshoz kötik a támogatás igénybevételét.

(Borítókép: Lakásfelújítás. Fotó: Construction Photography / Avalon / Getty Images)