Milliárdokkal károsítottak meg rászorulókat, az étkeztetési szektort teljesen áthatja a korrupció

Az Integritás Hatóság szerint a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében lezajlott négy projektből két esetben összesen 10,2 milliárd forint értékben érhető tetten túlárazás. Az ügy kulcsszereplője a Halker Kft.

„A Mirbest-csoport árbevételszinten ma Magyarország legnagyobb food service szolgáltatója, a legnagyobb alapanyag-beszállító a vendéglátóiparban. Ennek a csoportnak három nagy szereplője van, ebből az egyik a Halker, amelynek tulajdonosa Gödry Zoltán” – így kommentálta az Index egyik forrása az ügyet, amely rámutat a közétkeztetésben fellelhető korrupcióra.

Érdemes rögtön az elején kiemelni, hogy az Integritás Hatóság által felfedett ügynek korábban már voltak előzményei:

• Elsőként Hadházy Ákos parlamenti képviselő 2017-ben foglalkozott az üggyel, 2018-ban pedig az OLAF is vizsgálódott.
• Később az Átlátszó – amely részletesen nyomon követte az esetet –, valamint a Transparency International Magyarország 2023 nyarán feljelentést tett a NAV-nál.

Az Integritás Hatóság által most bemutatott visszaélés kiemelten fontos ügy, jelentős problémára hívja fel a figyelmet:

Mindenki mindenkivel összejátszik, olykor követhetetlenül áramlanak a pénzek a szektorban. A most újra nyilvánosságra került ügyben a Halker által vezetett konzorcium 70 százalékkal, azaz bruttó 7,6 milliárd forinttal károsította meg a rászorulókat.

A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében lezajlott négy projektből két esetben összesen 10,2 milliárd forint értékben fedett fel túlárazásokat az Integritás Hatóság. Az alapvető élelmiszerek beszerzésével megbízott cégek közül volt olyan, ahol 70 százalékos túlárazást találtak. Az ügyben a hatóság feljelentést tett, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt.

A hatóság az Európai Unió által is finanszírozott Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) négy megvalósított projektjéből kettőnél állapított meg túlárazásokat, összesen 10,2 milliárd forint értékben. A támogatást elnyert Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) alapvető élelmiszerek beszerzésére írt ki pályázatot, és a hatóság szerint a három ajánlattevő vállalat egymással összejátszva határozta meg a beszerezni kívánt termékek extrém magas árait.

Az eljárás alapján valószínűsíthető, hogy a Halker Kft. által vezetett konzorcium 70 százalékkal, azaz bruttó 7,6 milliárd forinttal károsította meg a rászorulókat, míg a másik projektben résztvevő Káta-Mill Plusz Kft. 37 százalékkal, vagyis bruttó 2,6 milliárd forinttal árazta túl beszerzéseit. A felelőtlen gazdálkodásból kifolyólag 3,7 millió helyett 2,3 millió csomagot osztottak ki.

A Halker mellett a Káta-Mill Plusz is érintett az eljárásban. Utóbbi tavaly alig ért el 200 millió forint adózott eredményt, a 2023. évi mérlege nem éri el félmilliárd forintot, és 2019-ben alapították. Amikor a forrásunknál arról érdeklődtünk, hogy egy ilyen cég hogyan tudott 2,6 milliárd forintot csalni, azt válaszolta: „Náluk folyt ki a pénz, a profitot pedig a Halker realizálta.” A cégnek egyetlen tulajdonosa van, Ézsiás Julianna, ám minden forrásunk annak adott hangot, hogy Gödry Zoltán az, aki a piacot ténylegesen irányítja.

Így információink szerint igazából a Mirbest-csoporttal van a probléma. A piacon borzasztó erejük lett, és korábban nem értette senki, hogy honnan tettek szert ekkora forrásra. Az Integritás Hatóság jelentése szerint a négy vizsgált, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz kapcsolódó projekt összesen 31,2 milliárd forint támogatást kapott, ebből 85 százalék európai uniós forrás volt. „Hát így lett akkora erejük. Itt egyfelől 10 milliárd forintról beszélünk, ami egy extra túlárazásból keletkezett, plusz, ha nem árazzák túl ezt a projektet, akkor ez a maradék 20 milliárd forinton is jelentős fedezettömeget jelent.”

A piaci szereplők azt sem zárják ki, hogy nem lesz semmilyen felelősségre vonás, ugyanis ezzel meg tudják védeni ezt az egész túlárazást, aminek a vége az lett, hogy 1,4 millió segélycsomagtól fosztották meg a rászorulókat.

Balog Zoltán indította el a programot

A Mirbest-csoportnak 15 tagvállalata van, és sokkal inkább hasonlít egy konzorciumra. A vállalatoknak együtt országos lefedettsége van, saját depókkal, üzletkötői hálózattal, szállító járművekkel rendelkeznek. „Ez nem független cégek társulása, így előállhatnak olyan helyzetek, hogy valaki megnyer egy 30 milliárd forintos pályázatot, de nincs egy teherautója sem.” A Káta-Mill Plusz beszámolója szerint 2023-ban mindösszesen 11 millió forintos értékcsökkenést számoltak el.

Azonban álljunk meg egy pillanatra az árazásnál, hiszen nyereségük is volt a pályázatból. Az Integritás Hatóság szerint a túlárazás mértékét jól mutatja, hogy az élelmiszercsomagokba szánt 1 kilogrammos kristálycukrot az SZGYF 266 forint helyett 960 forintért, azaz a KSH által mért bruttó fogyasztói árak majdnem ötszöröséért vásárolta meg 2017-ben, ami 2022-re már 1036 forintra emelkedett, miközben a boltokban 262 forintot kértek el a kristálycukorért. A forrásaink szerint a valóságban nagyjából 150 forintért szerezték be például a kristálycukrot, tehát jóval nagyobb nyereség is elképzelhető.

A folyamatot pedig nagyjából úgy lehet rekonstruálni, hogy kiírnak egy pályázatot, mondjuk, az egyik állami intézmény étkeztetésére, utána a forrásaink elmondása alapján a Mirbest-csoport brutális kapcsolati tőkét mozdít meg.

Mert az egész közétkeztetést áthatja a korrupció, a piacon senki nem tudja, mi a normális piaci ár. A mostani esetben valószínűleg az lehetett, hogy tudták, létezik ez a támogatás, megvolt a kapcsolatuk, és végül úgy írták ki a pályázatot, hogy csak konzorciumban tudják megnyerni.

Most a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság volt a pályázat kiírója. A Halker Kft. a tavalyi üzleti évét 34,3 milliárdos forgalommal és 2 milliárdos profittal zárta, a társaság Gregorics László és Gödry Zoltán érdekeltsége – írta a Forbes az üggyel kapcsolatban, egyúttal felhívta arra a figyelmet, hogy ők ketten a hazai élelmiszerpiac ismert vállalkozói.

Ahogy írtuk, már 2017-től lehetett sejteni, hogy a tendereztetés miatt túlárazva nyerhettek a kiválasztott cégek. Ennek ellenére most bukott ki igazán a történet.

Forrásainkkal több órát beszéltünk, ahogy azt a cikkünk elején jeleztük, a túlárazások problémája sokkal inkább az egész közétkeztetési szektort érinti. Azok a forrásaink, akik mélyen ismerik a szektort, kiemelték: a közétkeztetésnek nincs igazi kormányzati gazdája, így a főigazgatóságok – ahogy a mostani példa is mutatja – több 10 milliárd forint felett rendelkeznek.

A cikkünk megjelenése előtt többször is kerestük a Halkert, de a megkereséseinkre nem reagáltak.

(Borítókép: Menza Franciaországban 2024-ben. Fotó: Nicolas Tucat / AFP)