Még egy dolog, amiben Lengyelország hasít, nem Magyarország

Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott a belföldön és külföldön történt – online és fizikai – kártyás tranzakciók értékének alakulása mint a stagnáló kiskereskedelmi forgalom egyik lehetséges magyarázata. Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum elemzője megvizsgálta, hogy ez mennyiben hazai, illetve inkább régiós jelenség.

Az elemző rámutatott, hogy több tényező koktélja akadályozhatja a hazai kiskereskedelmi forgalom növekedését:

• az óvatossági motívum,
• a lakosság negatív jövőképe,
• a magas megtakarítási ráta,
• az emelkedő értékű szolgáltatásvásárlások,
• a határ menti bevásárlóturizmus
• és egyéb online és fizikai külföldi költések.

A szakértő most nem vizsgálta meg külön, hogy mely összetevők milyen mértékben akadályozzák a hazai kiskereskedelmi forgalom felfutását. Ehelyett arra a kérdésre próbált választ találni, hogy valóban hazai sajátosság-e, hogy a lakosság nagyobb ütemben növeli külföldi költéseit, mint a belföldit, vagy esetleg egy olyan folyamatnak vagyunk tanúi, mely trendszerűen megfigyelhető a régiónkban.

A lengyelek elhúztak külföldi vásárlásban

Báthori rámutat, hogy ebben a témában itthon az MNB adataira szokás támaszkodni, illetve a többi ország esetében is az adott jegybankok pénzforgalmi adatait használtuk fel.

Az alábbi ábrákon látható idősorok már első ránézésre is nagyon hasonló trendet mutatnak. A Covid-járvány előtt a külföldi tranzakciók értéke minden országban szinte párhuzamosan, azonos ütemben növekedett a belföldiével.

Ezt a 2020-as járványidőszak törte meg, amikor a lezárásokkal párhuzamosan a turizmus korlátozásával a külföldi költések visszaestek, a belföldieket azonban ez alig ütötte meg. 2021 első negyedévétől kezdve azonban újra növekedésnek indult a külföldi vásárlások értéke, sőt minden országban meredekebben, mint a járvány előtt.

„A legnagyobb változás Horvátországban és Ausztriában történt, ahol a Covid-járvány előtti időszakban rendre 3,1 százalék és 2,9 százalék volt az átlagos növekedési ütem a külföldi vásárlások értékében. A Covid-járvány után ez mindkét országban több mint duplájára gyorsult.

igaz, a Covid-járvány előtt nálunk és a lengyeleknél eleve magasabb volt ez az érték” – fogalmazott Báthori Bence. Hozzátette, hogy a tranzakciók darabszámát tekintve stabil növekedés a jellemző, a külföldi tranzakciók száma minden ország esetében nagyobb mértékben növekszik, mint a belföldi.

Átlagos növekedési ütem (2021-2024)	Belföld	Külföld
Lengyelország	4.1%	8.5%
Horvátország	4.4%	8.4%
Magyarország	4.6%	7.1%
Ausztria	2.7%	6.7%

A MBH Elemzési Centrum elemzője rámutatott, hogy a belföldi tranzakciók fajlagos értékét tekintve Ausztria 2016 óta lassú csökkenésben van, a többi országra inkább stagnálás a jellemző. A külföldi tranzakciók fajlagos értéke hazánkban kicsivel a Covid előtti szint fölött, 38-39 euró körül mozog. Ausztriában ez az érték jelenleg 55,6 euró.

A forint gyengülése visszafogta a külföldi rendeléseket

Az MNB pénzforgalmi adataiból azt is látjuk, hogy a hitel- és betéti kártyák külföldi tranzakciói a második negyedévben jelentősen, 15,9 százalékkal nőttek euróban az előző év azonos időszakához képest.

„Hasonló, sőt dinamikusabb növekedést látunk a többi ország esetében is, a legnagyobb éves növekedés Lengyelországban volt (32,2 százalék).

Természetesen az, hogy a külföldi költések átlagosan gyorsabban növekednek, mint a belföldiek, nem azt jelenti, hogy külföldön többet költene bármelyik nemzet is, mint belföldön” – világított rá Báthori.

2024 második negyedévében elmondható, hogy a betéti kártyás költések értéküket tekintve 80-85 százalékban belföldön történtek. Azonban azt is érdemes kiemelni, hogy a külföldi tranzakciók értékének részaránya egyértelműen növekszik.

– világított rá az elemző, aki szerint ez a jelenség ugyanúgy jelen van Horvátországban, Lengyelországban és Ausztriában is, ráadásul a számok alapján ezeknél az országoknál a külföldi költések térnyerése sok tekintetben dominánsabb, mint Magyarország esetében.

Így számolt az MBH szakértője

Fontos megjegyezni, hogy az MBH Elemzési Centrum által felhasznált statisztikákban a neobankoknál és fintech szolgáltatóknál (mint a Revolut, melynek aránya a 13 százalékot is elérheti) történő számlafeltöltések külföldi kártyás vásárlásként jelennek meg, függetlenül attól, hogy azt az összeget később hol, hogyan és mire költi a fogyasztó. Ez a tényező tehát torzítja az eredményeket – igaz, ez a hatás minden országban jelentkezik. 

„A magyarhoz hasonló, kellően hosszú és azzal közel azonos kategorizálással rendelkező idősort Horvátország, Ausztria és Lengyelország esetében értem el. Minden esetben a hitel- és betéti kártyák forgalmát elemeztük, a szezonális hatásokat egyéves mozgóátlaggal simítottam” – magyarázta Báthori.

(Borítókép: tsingha25 / Getty Images)