Új eszközzel vetne véget a kormány a fiatalok lakhatási válságának

Havi 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhat a munkáltató jövő évtől a 35 év alatti munkavállalóknak az eddig megismert információk szerint. Ezt az összeget nemcsak a hitelek törlesztésére, hanem a bérleti díjak finanszírozására is felhasználhatják a fiatalok.

A napokban bejelentett lakhatási támogatásról szóló döntés önmagában nem jelent meglepetést: már a korábbi tájékoztatások és a nemzeti konzultáció egyik kérdése alapján is számítani lehetett arra, hogy a dolgozók albérleti kiadásait valamilyen formában támogatja majd az állam.

Az viszont újdonság, hogy a lakástámogatási rendszer a saját tulajdon megszerzése mellett már a bérleti díjak finanszírozásában is segítséget nyújt. A munkáltatók kedvező adózású, béren kívüli juttatással szállhatnak be a munkavállalók lakhatási költségeibe, lényegében a cafeteria rendszer részeként

– jelentette ki az Index érdeklődésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Masszív drágulás hosszú távon

A lakhatási támogatásnak mindenképpen van létjogosultsága, hiszen a lakbérek hosszabb, egy-másfél évtizedes időtávon elég magas szintre emelkedtek a 2020 augusztusa óta minden hónapban megjelenő KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai szerint. Erről a mutatóról Balogh László lapunknak elmondta, a bérelhető lakóingatlanok díjairól és azok alakulásáról a 2020 előtti három évtizedben nem volt elérhető folyamatosan frissülő statisztikai adat,

ezért is jelentett előrelépést és újdonságot, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elindította a platformmal való együttműködésben a lakbérindexet, amely ismerteti hónapról hónapra, hogy országosan, Budapesten, valamint a különböző régiókban hogyan változtak az átlagos lakbérek.

• Országosan a lakbérek 2015-höz képest nominálisan több mint 111 százalékkal nőttek,
• Budapesten pedig 102 százalékot is meghaladta a drágulás üteme.
• Azaz mindkét mutató az elmúlt 10 évben több mint duplájára emelkedett.
• Az inflációs hatással korrigálva, reálértéken pedig országosan több mint 28, míg a fővárosban 22 százalékkal emelkedtek.

A drágulás hosszabb távon tehát jelentősnek mondható, még akkor is, ha a legfrissebb, októberi adatok szerint megtorpant a korábbi lendület. A múlt hónapban ugyanis országos szinten az átlagos lakbérek 0,5 százalékkal csökkentek a szeptemberi szinthez képest, miközben Budapesten 0,1 százalékkal nőttek.

„Az októberi stagnálás több tényezővel magyarázható. Egyrészt szeptemberben lecsengett az albérletszezon, másrészt azzal, hogy a bérlők egy része elérte a fizetőképességének határait. Másképp fogalmazva a bérleti díjak három éve folyamatosan emelkednek, és elérték azt a szintet, amelyet a bérlők többsége már nem hajlandó vagy nem tud megfizetni” – ismertette a rövid és hosszú távú trendeket és az azok közötti eltéréseket a vezető gazdasági szakértő .

Szabad az átjárás?

Lapunk kérdésére egy, az ingatlanpiaci hírekben ritkán megjelenő részletre is rámutatott a szakember. Mégpedig a különböző árkategóriák között átjárás nehézségéről a kiadó lakások esetében.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy drágultak az albérletek és folyamatosan tűnnek el az olcsóbb kiadó lakások a piacról, ami természetszerűleg hozza magával a kereslet csökkenését ezekben az ársávokban meghirdetett albérletek iránt. A magasabb bérleti díjjal elérhető kategóriákban szereplő kiadó lakások iránt viszont nem nőtt annyival az érdeklődések száma

– mondta Balogh László. Úgy véli, ez is alátámasztja, hogy a bérlők egy része nem feltétlenül akar vagy tud többet fizetni az albérletért, inkább más megoldást keresnek, vagy lemondanak a költözésről. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben az év első tíz hónapjában az albérletpiaci kereslet 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Egyfajta win-win szituáció

A lakhatási támogatás ezért időszerűvé vált a bérleti piacon is. Az albérletárak alapján tehát sokaknak jól jöhet a lakhatási támogatás bevezetése, amely azzal, hogy kedvezményes adózású munkáltatói juttatásként lesz elérhető, nem jelent rendszeres jelentős havi kiadást a költségvetésnek.

Ugyanakkor egy szélesebb körű bérlakásrendszer kialakítása felé vezető úton az első lépéseként értékelhető a szakember szerint. Azok a munkáltatók, akik élnek ezzel a lehetőséggel, versenyelőnybe kerülhetnek azokkal szemben, akik nem. Az összességében a feszített munkaerőpiacon, különösen a leginkább munkaerő-hiányos szektorokban kiemelten fontos tényező lehet a lakhatási támogatás. A cégek pedig mivel a lakáskérdés kulcsfontosságú mindenkinek, pláne a fiataloknak, így a támogatásban részesülő dolgozókra lojálisabbak lesznek és nehezebben váltanak esetlegesen munkát a jövőben.

Balogh László szerint a fiatalok egy része amúgy is az elmúlt 10 év vesztesének érezheti magát a lakáspiacon.

• Az első lakásvásárlás előtt álló, de gyermeket vállaló pároknak számtalan lehetőség és támogatási forma segített a lakhatási kérdések megoldásában többek között a csok, a Babaváró hitel vagy a csok plusz is.
• Azok a fiatalok viszont, akik nem voltak abban az élethelyzetben, hogy élni tudjanak ezekkel a lehetőségekkel, 2015 óta egyre távolabb kerültek az első lakás megszerzésétől.
• Az elmúlt tíz évben a lakásárak a háromszorosukra nőttek, így az ingatlanpiac belépési küszöbe is egyre magasabbra került.
• Családi segítség nélkül ezeknek a fiatalok jelentős része albérletbe kényszerült.
• Ugyanakkor még a legdrágább városok kínálatában is szerepel olyan garzonlakás, aminek a bérleti díja kevesebb mint havi 150 ezer forint.

A szakember úgy véli, hogy a lakáscafeteria segítségével a fiatal munkavállalók könnyebben teremthetik meg egy hitelfelvételhez szükséges önerő összegét. A lakhatási támogatásból pedig később akár a törlesztőrészlet is finanszírozható, így ez a béren kívüli juttatási forma jelentős segítséget nyújthat a munkába álló következő generáció számára az első lakás megszerzéséhez.

Van azért árnyaltabb rész is

„Összességében mindenképpen kedvező, hogy bővült a lakástámogatási rendszer egy bérlést segítő pillérrel. Azonban az a mostani lépéstől még nem várható, hogy egy csapásra megoldja egyebek között az iparosodó, komoly beruházásoknak helyet adó nagyvárosok, köztük egyetemvárosok, mint például Debrecen vagy Szeged albérletpiaci problémáit” – emelte ki Balogh László. Mégpedig azért, mert csak a 35 év alattiak részesülhetnek a lakáscafeteriában, miközben ennél idősebb munkavállalók is megjelenhetnek ezeken a településeken, ahol ezerszámra jönnek létre új állások.

Az albérletpiac alakulása pedig szorosan kapcsolódik az eladó lakóingatlanok piacához is, mindig vannak átgyűrűző hatások. Így valószínűsíthető, hogy a legnagyobb városokban a bérleti díjak és a legolcsóbb ingatlanok árai további növekedésnek indulhatnak a lakhatási támogatások bevezetése után. „Ennek a mértékét viszont egyelőre nem lehet megmondani” – fűzte hozzá az ingatlan.com szakértője. Részben azért, mert 2025-ben más tényezők is befolyásolhatják az eladó és kiadó lakások árainak alakulását.

Az eladó lakások árait például jövőre megemelheti az állampapírokból kiszálló befektetők 1000 milliárdos keresletnövekedése az ingatlanpiacon.

A kiadó lakásoknál pedig valamilyen albérletársapka is bevezetésre kerülhet a 21 pontos gazdasági akcióterv alapján. Ez viszont visszafoghatja az albérletek és az eladó lakások drágulási ütemét.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)