Van megoldás, így tehetünk a halálozás csökkentéséért

Magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a magas koleszterinszint, valamint a dohányzás – ez az öt tényező felelős az elhalálozások háromnegyedéért (74 százalékáért). Ezeken belül is kiemelkedő a dohányzás és az elhízás, vagyis ha e két tényező tekintetében sikerülne előrehaladást elérni, lényegesen növelhető volna az egészségben eltöltött életévek száma, illetve valamelyest az elérhető átlagéletkor is, ezzel párhuzamosan pedig

A legfőbb rizikófaktorokat, különösen a függőségekhez és az egészségtelen életmódhoz kötődő faktorokat az egészségügyi ellátórendszer önmagában képtelen kezelni – értettek egyet a szakemberek. Dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője szerint ezeket legalább 80 százalékban társadalmi tényezők befolyásolják. (Az edukált emberek egészségesebben élnek, a felsőfokú végzettség a statisztikák szerint átlagosan egy évvel növeli meg az egészségben eltöltött életévek számát.) Ezért van óriási jelentősége a prevenciónak és a társadalmi összefogásnak, amely a kormány által az Európai Uniónak benyújtott egészségpolitikai javaslatnak is a legfontosabb eleme. Nemcsak a daganatos megbetegedések, hanem a Magyarországon népbetegségnek számító és a korai elhalálozások egy harmadáért felelős szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére is kiemelt figyelmet kell fordítani, ebben pedig a dohányzáshoz, elhízáshoz és cukorbetegséghez kapcsolódó prevenció, valamint az aktív életmód támogatása is kulcskérdés – ez az ártalomcsökkentés filozófiájának egyik kulcseleme is.

Szemléletformálás is kell, nem csak pénz

Az ártalomcsökkentést (és a megelőzést) előtérbe állító szemlélet a tudósok szerint az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást és a rendszer költségeit is képes jelentősen mérsékelni. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke szerint

ehhez nem kizárólag többletpénz kell. Széles körben terjeszteni és alkalmazni kell az ártalomcsökkentésben és megelőzésben elért tudományos és gyakorlati eredményeket. A tudásmegosztás és a hiteles szemléletformálás legalább olyan kritikus tényező, mint a pénzügyi eszközök.

A megelőzés csak akkor lehet hatékony, ha kialakul egy olyan szemlélet, amely az összes környezeti és társadalmi hatással számot vet, holisztikusan nézi a kérdést, és az egyes rizikótényezők esetében a részleges csökkentést is eredménynek tekinti, ami képes rávenni és támogatni az embereket abban, hogy az egészségük érdekében a saját szokásaikon változtassanak. Az életmód és a függőségek – elsősorban a dohányzás és az alkohol – hatásainak további vizsgálata éppolyan kulcskérdés, mint számolni az olyan ártalomfaktorokkal, mint a helytelen táplálkozás, a megnövekedett kalóriabevitel, az alvászavaraink, a mikroműanyagok jelenléte, a levegőszennyezés, a káros UV-sugárzás, a stressz, a túlterheltség, a megnövekedett munkamennyiség, a családok szétesése – ezek mind-mind befolyásolják az életminőségünket, és súlyos betegségek előidézői lehetnek.

„Szinte minden nap jelennek meg hírek újabb és újabb fantasztikus tudományos, valamint technológiai áttörésekről, amiket ámulattal olvasunk vagy hallgatunk. Mindeközben a karnyújtásnyira lévő elérhető megoldásokat és a saját szokásaink minimális megváltoztatását teljesen figyelmen kívül hagyjuk. Ez sajnos akkor is igaz, amikor saját és környezetünk egészségéről van szó. Pedig az ártalmak csökkentéséhez egyre több feltétel adott” – mondta a Szent Ferenc Kórház igazgatója. „A szakemberek és döntéshozók is tisztában vannak a rizikófaktorokkal, a mindennapi gyakorlatban mégsem sikerült még maradéktalanul átültetni az ezekből következő intézkedéseket” – tette hozzá Toldy-Schedel.

A hazai eredményekről szólva elhangzott:

• a magas vérnyomással élők, a dohányosok és a koleszterinbetegek száma folyamatosan csökken Magyarországon,
• viszont az elhízás és a cukorbetegséggel küzdők száma továbbra is nő.

Az említett eredmények ellenére a dohányosok aránya a magyar népességen belül még mindig 24,3 százalékos, a tüdőrákban elhunytak számát tekintve pedig továbbra is vezetjük az európai statisztikákat.

A svéd modell megmenthetne 350 ezer életet 

Statisztikák bizonyítják, hogy azok a dohányosok, akik leteszik a cigarettát, akár 10 évvel is meghosszabbíthatják az életüket – mondta Prof. Dr. Pécsvárady Zsolt, Kistarcsai Flór Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa, aki előadásában adatokkal bizonyította, hogy a dohányzó terhes anyák gyakrabban szülnek elégtelen súlyú babákat, akik felnőve hajlamosabbak lesznek az elhízásra. A dohányzás 2-4-szeresére emeli a stroke kockázatát, a koszorúér-megbetegedésekét pedig akár a tízszeresére – sorolta tovább az ijesztő adatokat a szakember. Életévekben mérhető a különbség a dohányosok és azok között, akik soha nem gyújtottak rá. És nem önmagában a niktotin a fő ellenség.

Nyolcszáz–kilencszáz olyan kémiai anyag szabadul fel a dohány égése során, amely ártalmas az egészségünkre, vagyis nem önmagában a nikotin tehető felelőssé a káros hatásokért

– emelte ki a professzor. Annak ellenére, hogy a Magyarországon egyre népszerűbb, cigarettát pótló megoldások sem ártalmatlanok, tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a rizikófaktorokat akár 90 százalékkal is csökkenthetik ezek az alternatívák – hangsúlyozta a szakember.

Magyarországon jelenleg mintegy 2–2,5 millióan fogyasztanak valamilyen nikotintartalmú terméket. Részükről egyre nagyobb az igény az ártalomcsökkentett alternatívák iránt, ezért sokkal nyitottabbnak és befogadóbbnak kellene lenni az ezzel kapcsolatos tudományos, szakmai és társadalmi vitákra.

Olyan nemzeti szintű stratégiákra van szükség, amelyek a teljes mértékű ártalomcsökkentés (a leszokás) mellett a leszokni nem tudókat sem hagyja magára. A leszokni nem tudó dohányosok lehetőségeit nem szabad leegyszerűsíteni két lehetséges útra, hiszen az ártalomcsökkentett, égés nélkül működő, füstmentes, de nikotintartalmú, adott esetben dohányt is tartalmazó alternatívák hatásának elismerése a cigarettázásról való leszokásban éppúgy eszköz, mint a dohányzás negatív hatásait megjelenítő kommunikáció. Ezekre együttesen építhetők fel az átfogó, innovációra és tudományos eredményekre támaszkodó ártalomcsökkentési stratégiák. 

Dr. Karl Fagerström, a Society for Research on Nicotine and Tobacco (SRNT) alapító tagja előadásában az agyról készült CT-felvételekkel igazolta látványosan a nikotin hatását a neurális receptorokra. Ezek idővel egyre erősebb ingert követelnek, ezzel növelve a nikotinbevitel intenzitását. A cigaretta ráadásul még a vénásan beadott drogoknál is gyorsabban és hatékonyabban juttatja be a függőséget okozó szert az emberi szervezetbe. A függőséget tovább erősítik az olyan jelenségek, mint az érzékszervi stimuláció, a rituálékhoz és tárgyakhoz való ragaszkodás, a másokkal való együttlét öröme.

„Svédországban a legkevesebb Európában a dohányzással összefüggő halálesetek és a tüdőrákos megbetegedések száma” – tette hozzá büszkén ehhez az adathoz a professzor. 

A svéd titok abban áll – ahogy erre honfitársa, Dr. Anders Milton is rámutatott, – hogy Svédországban 17 százalék az aránya a snüssz fogyasztóinak. Vagyis a svédek – leginkább saját elhatározásból, de a kormány által támogatott szabályozásnak is köszönhetően – a cigaretta helyett egy füstmentes alternatívát részesítenek előnyben. A nikotin fogyasztásától a svédeket nem tudták eltántorítani, ám az ennél jóval kártékonyabb füst nincs jelen a svédek életében. Mivel az ártalomcsökkentés terén nyilvánvaló előnyökkel jár a snüssz fogyasztása,

• a svéd kormány a közelmúltban 20 százalékkal mérsékelte a snüssz jövedéki adóját,
• miközben a cigarettáét 10 százalékkal megemelte.

Mindezek ellenére, Svédországot kivéve, az egész Európai Unióban tiltott a snüssz forgalmazása, aminek kapcsán a két svéd előadó egyaránt értetlenségének adott hangot. „Számításaink szerint – ismerve a dohányzás okozta korai elhalálozásra vonatkozó számadatokat – amennyiben az unió a svéd megközelítést alkalmazná, évente 350 ezer életet lehetne megmenteni” – mondta el Dr. Karl Fagerström. „A nikotin fogyasztása függőséget okoz, viszont a dohányzásba bele lehet halni.”

Vezető nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a különböző dohánytermékek szabályozásában fontos helye és szerepe van a kockázaton alapuló differenciált megközelítésnek. Európában és a világban egyre növekszik azoknak a kormányoknak és szabályozó testületeknek a száma, amelyek kifejezetten elismerik az ártalomcsökkentés szerepét abban, hogy a dohányzás káros hatásai csökkenjenek, és a meglévő fogyasztók közül minél többen térhessenek át kevésbé káros, égés nélküli termékek használatára. Ilyen, kormányzati szintre emelt ártalomcsökkentési stratégiával találkozhatunk többek között

• Csehországban,
• Görögországban,
• az Egyesült Királyságban,
• Svájcban,
• az USA-ban
• vagy Új-Zélandon. 

Dr. Anders Milton, a World Medical Association elnöke ugyancsak a snüssz szerepét méltatta a dohányzásról való leszokásban. „Hagyjuk, hogy a fogyasztók döntsék el, mit szeretnének fogyasztani! Ha őszinte, valós, tudományos adatokkal alátámasztott és hiteles forrásból származó tájékoztatást kapnak, a svéd példa igazolja, hogy a kevésbé ártalmas terméket fogják választani.” 

Dr. Szentiványi Mátyás, Budapesti Szent Ferenc Kórház orvosigazgatója az elektromos cigarettákat vette górcső alá.

Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy hosszú távon hogyan hat az e-cigaretta az emberi szervezetre, ezért indokolt az óvatosság

– hangsúlyozta előadásában, elismerve, hogy az ártalmas anyagoknak való kitettséget ezzel együtt is jelentősen mérsékli az e-cigaretta fogyasztása. A szakember méltatta a hazai szabályozást, amely 20 mg-ban maximalizálja azt a nikotinmennyiséget, amelyet egy e-cigaretta-patron tartalmazhat, továbbá tiltja a több kutatás szerint is ártalmas aromák alkalmazását. Fontosnak tartotta, hogy a törvény az e-cigaretták gyártóit adatbázisépítésre, piackutatásra is kötelezi. Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, feltétlenül el kell kerülni, hogy a fiatalok körében elterjedjen az elektromos cigaretta használata. 

Az elhízás karcinogén kockázat

Az elhízást karcinogén, vagyis a rákot előidéző tényezőként azonosította Prof. Dr. David Khayat, a párizsi Pitié-Salpetrière Kórház onkológiai osztályának vezetője. Idézte: 2022-es adatok szerint világszerte két és fél milliárd ember túlsúlyos, közül 890 millióan vannak kórosan elhízva, vagyis nagyságrendekkel csökken a várható élettartamuk. Felhívta a figyelmet, hogy

• az elhízás az esetek 80 százalékában idéz elő 2-es típusú cukorbetegséget,
• 55 százalékban felelős a magas vérnyomásért,
• 35 százalékban a kardiovaszkuláris megbetegedésekért,
• a túlsúlyos emberek 20 százaléka pedig daganatos betegségektől is szenved.

Nem is csak önmagában az elhízás, hanem a testsúly gyakori változása – azaz az élethosszig fogyókúrázók jojóeffektusa – is komoly rizikófaktornak számít – jelezte Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke. Minden elhízáshoz vezető tényezővel számolni kell, hiszen, mint mondta, önmagában például a dohányzás és a testsúly között is direkt kapcsolat van. Rendszerint a dohányzásról való leszokás 4–5 kilogramm testsúlygyarapodással jár, így ilyen esetekben az egyik kockázat jelentősen csökken, míg egy másik nő az érintetteknél. Vagyis komplex megközelítésre van szükség az elhízás visszaszorítása érdekében, amely az összes obezogén hatással számol. 

Az alvászavar obezitásra hajlamosít, többek között azért, mert növelheti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét, amely hozzájárulhat a hasi zsír felhalmozódásához, de akár inzulinrezisztenciát is okozhat. A cirkadián ritmusunk, vagyis a biológiai óránk nemcsak azt írja elő számunkra, hogy mikor aludjunk, de az étvágyunkat, ezen keresztül étkezéseink időpontját, sőt a hangulatunkat is befolyásolja – mondta az Indiából érkezett Dr. Ghizal Fatima, az Era Egyetem Biotechnológiai Tanszékének docense.

A rendszeres testmozgás gyógyszer

Azt, hogy az elhízás növeli egyes betegségek kockázatát, az is bizonyítja, hogy a több mozgással és diétával elért fogyás kimutathatóan jótékony hatással van az egészségre.

• Hétszázalékos testsúlycsökkenés például negyvenhat százalékkal növeli a hipertónia remissziójának valószínűségét, vagyis azt az állapotot, amelyben a vérnyomás hosszabb időn keresztül a normál tartományban marad gyógyszerkúra nélkül.
• Tizenöt kilogrammnál nagyobb testsúlycsökkenés esetében a remisszió esélye nyolcvanhat százalékra emelkedik, a betegek közel fele pedig a gyógyszeres kezelést akár teljesen el is hagyhatja

– mutatott rá a kutatási eredményekre Prof. Gráinne O'Donoghue, a dublini Közegészségügyi, Fizioterápiás és Sporttudományi Iskola docense, aki szerint hetente öt óra közepes intenzitású mozgás vagy 2,5 óra erőteles intenzitású mozgás jelentősen csökkenti a mozgásszervi és kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát.

A mindennapi testmozgásnak az ártalomcsökkentésben betöltött szerepéről szóló szekcióban a konferencia szervezői meg is tornásztatták a részt vevő tudósokat. Ester-Mary D'Arcy, a Gyógytornászok Világszövetségének európai vezetője szerint a mozgásnak és a fizioterápiának is helye van a megelőzésben, hiszen az elhízás mellett a diabétesz, a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek, a mentális problémák tüneteit is képesek enyhíteni. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy az orvosok viszonylag ritkán – a konzultációknak csak az egyharmadában – javasolják a testmozgást a betegeiknek.

• Az Európai Unión lakosságának 32–36 százaléka elhízott, az elhízás problémája pedig, egyes kutatások szerint az elkövetkező évtizedben csak tovább súlyosbodik.
• A mai gyerekek 57 százaléka 35 éves korára valószínűleg túlsúlyos lesz.
• A mostani serdülők 80 százaléka nem éri el az ajánlott fizikai aktivitási szintet.

Ez azért sem kecsegtető kilátás, mert a 35 feletti BMI-vel rendelkező páciensek kezelése átlagosan kétszer annyiba kerül az egészségügyi ellátórendszernek, mint egészséges testsúlyú társaiké, márpedig ez már nagyságrendileg összemérhető azzal a pluszteherrel, mint amit a dohányzás okoz. És akkor még nem számoltunk a multiplikátorhatásokkal.

Digitális függőség, a legújabb környezeti ártalom

Az egyetemeken a hallgatók ma mindössze 4 percen át képesek intenzíven odafigyelni egy előadásra. Az adatot a saját tapasztalati is megerősítik – mondta Dr. Koltay András, az NMHH elnöke. Az Amerikai Egyesült Államokból származó kutatási adatok szerint a figyelem lankadásával együtt jár a szorongás fokozódása is, amely rendkívül erős ártalomfaktor elsősorban a fiatalok körében. Világszerte a kamaszok 15 százaléka számolt be arról, hogy zaklatás érte az online térben, 10 fiatal lányból pedig legalább 4 találkozott olyan testmintákkal, amelyek miatt nem érzi magát elég szépnek. 

A mozgóképek jóval erőteljesebben hatnak az érzékszerveinkre, a befogadásunkra, mint a nyomtatott szövegek, ezért is okoznak erőteljesebb függőséget – mondta előadásában Koltay, aki szerint a társadalom, de még a szülő is csak keveset tehet a kedvezőtlen hatások korlátozása érdekében. 

Szegleti Gabriella, a Bethesda Gyerekkórház klinikai szakpszichológusa és neuropszichológusa szerint megoldásnak a digitális tudatosság fejlesztése látszik, mint egyedüli járható út, hiszen a 8–14 évesek naponta átlagosan 4 órát töltenek a mobileszközük használatával, amelyből 2 óra esik a közösségi platformok böngészésére.

Kimutathatóan jobb kognitív képességekkel rendelkeznek azok a fiatalok, akiknek a szülei kisgyerekkorukban korlátozták a hozzáférésüket a képernyőhöz. Ellenben azok, akik hozzászoktak az erőteljes vizuális élményekhez, kevésbé tudják megmozgatni a képzeletüket, nem tanulják meg, hogyan lehet az ingereket szöveggé alakítani, illetve ki vannak éhezve az erős ingerekre – mondta a szakember.

A legrosszabb helyzetben az alacsonyabb jövedelmi státuszban lévő családok vannak, ahol már kétéves kor előtt megkezdődik a gyerekek képernyőhöz szoktatása.

A pszichés problémákat és addikciót tovább fokozzák a digitális játékok, amelyek a gyerekek fizikai egészségét is negatívan befolyásolják. Példaként említette az alvásmintázat felborulását, a szociális elszigetelődést – több időt töltenek a képernyő előtt, mint a kortársaikkal –, a kevés mozgást, ezzel összefüggésben pedig a nyaki és gerincpanaszokat, az elhízást, továbbá egyes kognitív képességek, például a problémamegoldó képességek gyengülését. 

Ezért a fenti problémákra sem feltétlenül a tiltás a megoldás, hanem a tudatos eszközhasználat elsajátítása, megfelelő határok kijelölése, és a felnőttek részéről a példamutatás. A WHO ajánlása szerint kétéves kor előtt nem szabad egy gyermeket képernyő elé ültetni, 2 és 5 éves kor között pedig legfeljebb egy óra engedélyezett szülői felügyelettel. Fontos kijelölni a „kütyümentes” időszakokat, és ösztönözni kell a testmozgást.

Balogh Eszter ezzel kapcsolatban a hazai egészségfejlesztési hálózat (EFI) szerepére hívta fel a figyelmet, amely széles körben nyújt egészségfejlesztési szolgáltatásokat, és az esélyegyenlőtlenségek enyhítésére törekszik. Az EFI közösségi programokat kínál, segíti egy füstmentes élet megteremtését, az egészséges testkép kialakítását, és tanácsadással támogatja a mentális és alvászavaroktól, szenvedélybetegségektől szenvedőket.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)