Nagy Márton az Indexnek: Matolcsy György el akart lehetetleníteni, de Orbán Viktor hitt bennem

Hétfőn a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját: létrejött a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hároméves bérmegállapodása a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében. Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány részéről elsőként az Indexen hívta fel arra a figyelmet, hogy azt szeretnék, az átlagbérek 50 százalékára emelkedjen a minimálbér, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig, így éri el végül a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Ennek megfelelően hároméves bérmegállapodás született:

• így a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra,
• 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra,
• 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik.

Nagy Márton lapunknak úgy értékelte a megállapodást, hogy „nagyon nehéz volt létrehozni, hiszen kétévnyi gyenge gazdasági növekedési környezetben kellett olyan bérpályát felrajzolni, amely megmutatja, hogy a gazdaság helyreáll, és 3 százalék feletti növekedés lesz. Ebben a helyreállásban a kormánynak, a vállalkozóknak és a munkavállalóknak is van teendője, így született meg ez a megállapodás”.

A megállapodásnak két részletét érdemes kiemelni: egyelőre megmarad a garantált bérminimum, mértéke 2025-ben 7 százalékkal növekszik, 348 800 forintra. Másrészt a kormányzat készített egy előrejelzést, amely tartalmazza a következő évekre vonatkozó gazdasági növekedéssel és inflációval kapcsolatos prognózisukat.

Ha az egyes mutatók összesítve 1 százalékponttal eltérnek az előrejelzésben szereplő értéktől, akkor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Ha a tárgyalás eredménytelen, akkor a minimálbér összege a prognózishoz viszonyított összeltérés arányában módosul.

Itt a magasnyomású gazdaságpolitika

Többször foglalkoztunk már azzal, hogy mára egyértelmű látszik: a kormány ismét a magasnyomású gazdaságpolitika mellett döntött. Ennek egyik alkotóeleme, hogy ha növekednek a vállalatok költségei a dinamikus béremelések miatt, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal tudják elérni. Így a bérkonvergencia a kkv-szektorban effektivitást eredményez.

„Termelékenységben, versenyképességben, hatékonyságban sokkal jobbnak kell lennie mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, valamint a vállalkozóknak is. Nyomás alá kerülnek, mert ezeket a béreket ki kell tudni termelni” – összegezte most ezt az Indexnek a tárcavezető.

A kormány ezt a gazdaságpolitikát sokszor szokta magasnyomású gazdaságnak hívni, de Nagy Márton szerint ezért félre szokták érteni a kabinetet, hiszen teljes foglalkoztatási környezetnél már nem lehet máshol konvergálni, csak a bérekben.

A miniszter szerint meg kell érteni, a munkaerő-hatékonyság tekintetében mutatkozó kedvező bérdinamikáknak vége. „Már nem lehet azt mondani, hogy alacsony bérekkel mindent ki lehet termelni, struktúraváltáson kell dolgozni. A kormány ezt méretugrásnak hívja, amit lehet árbevételben, mérlegfőösszegben vagy foglalkoztatotti létszámban mérni, de valamilyen területen méretet kell ugrani. Ez megvalósulhat organikusan, azonban a legjobb, ha felvásárlásokon keresztül növekszik a mérethatékonyság, így végül konszolidáció alakul ki.”

Nagy Márton szerint ez azt jelenti, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) tud részt venni majd az exportban, hiszen megfelelő méretű vállalat kell ahhoz, hogy valaki az exportpiacon megállja a helyét. Ha egy vállalat exportképes kkv akar lenni, az csak úgy lehetséges, ha méretben felzárkózik.

Minden mindennel összefügg, a kormány úgy gondolja, hogy a mérethatékonyságot meg kell lépni, és erre vannak nemzetközi példák is: Svédország kkv-szektora ugyanezen az átalakulásokon ment keresztül

– mondta az Indexnek, majd kiemelte: a kabinet, ahogy eddig, továbbra is ott áll majd a vállalkozók mögött. A kormány új akciótervében a Demján Sándor Program 8 pontja a kkv-szektornak szól. Ez egészült ki a mikrovállalkozások áramárainak csökkentésével.

Tényleg tömeges csődhullámok vannak?

Arra a kérdésünkre, hogy a jövőben, aki nem bírja a versenyt, kiesik-e, a tárcavezető kifejtette, a bérkonvergencián keresztül tagadhatatlanul nagyobb és keményebb verseny alakul ki. „Arra ösztönzünk mindenkit, hogy zárkózzon fel, és akik versenyezni szeretnének, tegyenek ajánlatot a felvásárlásra. Akik viszont nem, azok nyugodtan eladhatják a vállalkozásukat. Ugyanakkor ez közel sem arról szól, hogy tömegesen vállalkozások szűnnek majd meg.”

Érdemes ezzel kapcsolatban megállni egy pillanatra. „A mostani nehéz helyzetben nagyon vigyázni kell arra, hogy ne okozzon tömeges bezárást vagy csődöket egy ekkora emelés” – nyilatkozta korábban a Világgazdaságnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Mindemellett korábban sok ellenzéki közgazdász annak adott hangot, hogy két év alatt 24 ezer cég tűnt el Magyarországon. Nagy Márton utóbbi a felvetésekre így reagált:

Az Armageddon-közgazdászoknak semmi sem jó. Verseny kell, így edződnek meg a vállalkozások. Valóban egyre kevesebb a vállalkozások száma, de könyörgöm: a fogyasztás emelkedik. Nem a keresletcsökkenés miatt zárnak be. A fogyasztás 4–5 százalékkal emelkedik év/éves alapon. Amennyiben csökkenne a kereslet, és ezért a vállalkozások száma is, azt mondanám, hogy hát igen, baj van. De most úgy csökken a vállalkozás száma, hogy erősödik a kereslet. Ezt pedig a közgazdaságtan konszolidációnak hívja. Tehát ennek, kérem szépen, örüljünk.

Nagy Márton arra is felhívta a figyelmet, a hatékonyságjavítási kényszer miatt csökken a vállalkozások száma, mivel a gazdaság nincs lefulladóban, a belső konjunktúra erős és egyre erősebb lesz. „Ráadásul azt is érdemes megjegyezni, hogy ugyanakkora foglalkoztatás mellett megy végbe konszolidáció a vállalkozások számában. Tehát azt javaslom az Armageddon-közgazdászoknak, hogy óvatosabban bánjanak a tömeges csődhullám kifejezéssel, vizsgálják meg a kontextust.”

El akarta lehetetleníteni Matolcsy György

Matolcsy Györggyel „szerintem mi már soha nem leszünk jóban” – többek között erről beszélt a napokban Nagy Márton egy lakossági fórumon, ahol a Blikk beszámolója szerint az egyik hallgató kíváncsi volt arra, hogy mikor és miben különböztek össze a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A miniszter akkor válaszában azt is kiemelte, hogy 2020 áprilisában, a Covid-válság idején volt vitája Matolcsy Györggyel: „Nem voltunk azonos véleményen a válságkezelésben, és ebben én nyertem, ami nem tetszett neki.”

Most az Indexnek arra a kérdésére, hogy pontosan mi is volt az ellentét a két gazdasági vezető között, Nagy Márton hangsúlyozta:

Matolcsy György, amikor eljöttem a jegybankból, utánam nyúlt, el akart lehetetleníteni, hogy ne tudjak elhelyezkedni. Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök bízott bennem. Remélem, ezt a bizalmat részben megszolgáltam. Matolcsy György az összes bankárt felhívta, nem azért haragszom rá, mert kirúgott, hanem mert utánam akart nyúlni.

Nagy Márton szerint a Magyar Nemzeti Bank és a kormány kapcsolata „óriási mértékben javulni fog” azzal, hogy új jegybankelnök érkezik a szervezet élére. Ám van is hova fejlődni, hiszen ahogy a miniszter megfogalmazta, a kormány és a jegybank kapcsolata „ritkán van ilyen mélyponton, mint most.”

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)