Bár borúsak az üzleti kilátások, a vállalatok nagy része munkaerőt tartalékol

27 ezer fővel, 4 millió 699 ezer főre mérséklődött a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2024 októberében az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatközléséből. A KSH hozzáteszi: a változásban szerepe van annak, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottság szintje kiemelkedő volt. A munkanélküliek száma 219 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.

• A 2024. augusztus–októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 703 ezer főre mérséklődött. Míg a férfi foglalkoztatottak száma 23 ezer fővel, 2 millió 491 ezer főre csökkent, addig a nőké kismértékben, 2 millió 212 ezer főre emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
• A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 4 millió 537 ezer főre, a közfoglalkoztatottaké 58 ezer főre csökkent, miközben a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 107 ezer fő volt.
• A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,3 százalék volt. A ráta a férfiak esetében 0,5 százalékponttal kisebb (78,8 százalék), a nőknél 0,6 százalékponttal magasabb (71,6 százalék) lett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
• A 2024. augusztus–októberi időszakban az inaktívak számának mérséklődése mellett a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 16 ezer fővel, 226 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett.
• A férfiak esetében a munkanélküliek száma 119 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. A nőknél a munkanélküliek száma 106 ezer főt tett ki, rátájuk (szintén 4,6 százalék) kismértékben meghaladta az előző év azonos időszakában mért értéket.
• A munkakeresés átlagos időtartama 12,1 hónap volt. Az összes munkanélküli 48 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ez az érték 4,0 százalékponttal magasabb a tavalyi év azonos időszakinál, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 34 százalékát tették ki.
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma (226 ezer fő) 2024. október végén megegyezett az egy évvel korábbival.

Nincs érdemi változás

A KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikái szerint érdemi változás nem történt a munkaerőt érintő folyamatokban. 2024 októberében a modellbecslés adata 4,5 százalékon stagnáló munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája sem változott, így ez a mutató 4,6 százalékon áll. A beérkezett adatok alapvetően egybevágnak az ING Bank várakozásával. Ami a munkanélküliek számát illeti, a két statisztika alapján a csoport létszáma 220-225 ezer fő körül alakult – értékelte az adatokat Virovácz Péter.

Az ING vezető elemzője szerint a részletes adatok alapján azt látni, hogy októberben a gazdaságilag aktívak száma hibahatáron belüli minimális csökkenést mutatott, és ezzel párhuzamosan az inaktívak csoportjának létszáma csekély mértékben csökkent. „Ez utóbbi vélhetően a népességfogyásból és a nyugdíjba vonulásból eredhet. Ezt abból sejtjük, hogy a csökkenő inaktivitás mellett minden más mutató, tehát a munkanélküliek száma, a foglalkoztatotti létszám és az aktívak száma is mérséklődött az előző hónaphoz képest” – mondta.

A háromhavi mozgóátlagos adatok esetén csak egy kicsit mozgalmasabb a kép. A 4500 fővel csökkenő aktívak száma részben a népességfogyással (mínusz 2600), részben pedig az inaktivitásba vonulással (plusz 1900) magyarázható. A foglalkoztatottak száma eközben 5500 fővel mérséklődött, amely létszám nagyjából ötödével növelte csupán a munkanélküli létszámot.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a szezonális munkák kifutása okozhatta a foglalkoztatás enyhe mérséklődését. Komoly strukturális változás nem körvonalazódik a munkaerőpiacon. Mindezek alapján továbbra is tartjuk azon nézetünket, hogy a munkaerőpiac feszes, ami így érdemben befolyásolja a bérezési döntéseket is

– hangsúlyozta Virovácz.

Kapun belüli munkanélküliség

Ez utóbbi folyamatot erősíthetik a hamarosan belépő új termelői kapacitások, amelyek arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tartsák meg a munkaerőt.

„Azonban pont a feszes munkaerőpiac, az emelkedő munkabérek és a munkaerő keresésének emelkedő időbeli és anyagi ráfordításai miatt a vállalatok inkább átvészelik a nehezebb hónapokat, megtartva a munkaerőt. A kérdés az, vajon mennyi tartalék van még a vállalatoknál, ha esetleg elhúzódna a magyar gazdaság gyengélkedése, esetleg tovább romlana a gazdasági helyzet” – fejtette ki Virovácz.

A közgazdász hozzátette: az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a tél további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás emelkedhet, ami segítheti a ráták lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben beindulna az építőipar, párhuzamosan a javuló rendelésállományokkal, és folytatódna a szolgáltatások teljesítményének növekedése. Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő-racionalizálásról, a tervezett kapacitásbővítési tervek mérsékléséről, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak, vagy akár elbocsátásokról. Mindezek eredőjeként összességében csupán enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban is. Az év végére talán 4,3 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya.

Kormány: Stabil a foglalkoztatottság

A KSH legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt – mondta az adatokra reagálva Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük.

Czomba Sándor emlékeztet: a kormány a bérmegállapodáson túl számos további intézkedéssel támogatja a jövedelmek vásárlóerejének növelését: a Munkáshitel Program elindításával, a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázásával, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő Demján Sándor-programmal. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv ezen kiemelt intézkedései a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.

(Borítókép: Matiskó Gábor / Index)