Hattyúdal vagy sem – melyik irányba csóválja majd a fejét Varga Mihály jegybankelnökként?
További Gazdaság cikkek
- Piaci szereplők óva intik a kormányt: könnyen elillanhat a támogatás haszna
- Kiemelkedő teljesítmény: az OTP-t négy országban a legjobb banknak választották
- Két nap alatt elkapkodták a Wizz Air újítását, most újra elérhető
- Megújul a magyar kukásautóflotta, több tízmilliárdot szánnak rá
- Csaknem 50 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a kkv-k
Varga Mihályt sokan „emberarcú” fideszesként, racionális, technokrata közgazdászként aposztrofálják, akinek szakmaiságát oldalaktól függetlenül elismerik, aki inkább szakpolitizál mint politizál, és akinek szavára Orbán Viktor is ad, sőt, egyenesen a kormányfő egyik bizalmi embere. Varga hűen végrehajtja a kormányfőtől érkező utasításokat, akkor is, ha közgazdász szemmel látja, hogy nehezen kivitelezhető a miniszterelnök irányából érkező kérés. Azt ugyanis Varga Mihály is tudja, hogy a gazdasági irányítás is inkább politikai síkon mozog – magyarul, inkább legyen üres vagy kevéssé feltöltött az államkassza, mint hogy választást és ezzel a hatalmat bukják.
Varga Mihály 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes.
Életrajzával kapcsolatos adatok egy-két kattintással fellelhetők a különböző internetes oldalakon – például a kormány oldalán –, így azok további kronológiai felsorolását átugorjuk, és inkább arra fókuszálunk, kicsoda is Varga Mihály, hogyan ítélhető meg személye, illetve politikai tevékenysége, és mi várható tőle jegybankelnökként.
Hatalmi harc lenne a háttérben?
Varga ezer szállal kötődik a karcagi választókerülethez, igen jelentős klientúrát épített ki maga köré a térségben. (Karcagról származik Fazekas Sándor egykori földművelésügyi miniszter is, aki a Fidesz helyi parlamenti képviselője, míg Varga Mihály Budán kapott körzetet.) Fazekas Sándor, mint a legnagyobb helyi földesúr mellett egy másik oligarcha, az L.A.C. Holding milliárdos vezére, Horváth László is Varga köreihez tartozik. Erre jó példa a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztersége idején Horváth rohamos tempóban nyerte el az állami közbeszerzéseket – ahogy arról néhány évvel ezelőtt a hvg.hu írt. Mindezt jól szemlélteti, hogy bár szakmai tudását nem vonják kétségbe, nem áll távol tőle, hogy politikusként gondolkodjon.
Talán kevesen emlékeznek arra a 2015-ös esetre, amikor Nagy Márton – akkor még az MNB egyik igazgatójaként – nekiment az akkor nemzetgazdasági miniszter Vargának, aki nem sokat késlekedett a válasszal. Nagy Márton akkor a bankadó miatt kritizálta a kormányt, mire válaszul Varga Mihály úgy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, hogy a jegybank egyik munkatársa azután kifogásolja a kormány döntését, hogy az már megszületett, és hogy „azonnal megválnék attól a kollégától, aki ezt a gazdasági minisztérium részéről tenné meg a jegybank döntésével kapcsolatban”.
Gyakran hallani arról kormányzati forrásokból (is), hogy Orbán Viktor szereti versenyeztetni a kormány tagjait, a hozzá legközelebbi embereket. Ebbe a térbe illeszkedik a Nagy Márton és Varga Mihály között kibontakozott hatalmi harc, hogy Orbán Viktor kettőjük közül kit tekintsen gazdaságpolitikai mindenesnek. Varga ezt a csatát is „úriemberként” viselte, ám eközben nem titkolta, hogy inkább lenne – ahogy már volt is – gazdasági csúcsminiszter.
Szeptemberben azonban arra a kérdésre, hogy elvállalná-e a Magyar Nemzeti Bank vezetését, ha a kormányfő felkérné, diplomatikusan úgy válaszolt: „Mindig mindenen el kell gondolkodni.”
Egyik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani folyamatoknak olyan olvasata is lehet, hogy Orbán Viktor arra törekszik, ne halljon három oldalról háromféle véleményt, mint ahogy az most történik a Matolcsy–Varga–Nagy-triumvirátus által, és ennek megszüntetése érdekében „osztotta újra a lapokat”, a pakliban pedig Varga Mihálynak jutott a jegybankelnöki kártya.
A Nagy Márton és Varga Mihály (és Matolcsy György) között hatalmi harcról korábban több cikk is született. Varga Mihály jegybankelnökké avanzsálása – amit Orbán Viktor „hattyúdalnak” nevezett – arra enged következtetni, hogy kettejük csatáját Nagy Márton nyerte, aki a Nemzetgazdasági és a Pénzügyminisztérium várható összevonásával elérte célját, és gazdasági csúcsminiszter lesz – ami korábban Varga is volt. Ő 2013 és 2018 között úgy volt nemzetgazdasági miniszter, hogy mellette nem működött önálló pénzügyminisztérium. Ugyanakkor, ahogy forrásaink is megjegyezték: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hattyúdal ide, vagy oda, az MNB elnöki szék az egyikértékesebb a gazdaságpolitikai irányítás asztalánál.
Varga Mihály jegybankelnökké választása nem érné váratlanul a nemzetközi pénzpiacokat. Egyes vélemények szerint regnálása alatt várhatóan újramelegszik a Matolcsy-éra utolsó körülbelül 2 évében a kormány és az MNB között kialakult fagyos viszony, ami többek között a forint árfolyamát is stabilabb pályára állíthatja.
Persze a kormány és az elvileg (és törvényileg) tőle függetlenül működő MNB közötti vitát a demokrácia ünnepének is lehetne tekinteni, a kormány kommunikációjában azonban rendre hangsúlyozza, hogy egy együttműködő, a gazdaságpolitikai célkitűzéseket saját rendelkezésre álló eszközeivel támogató jegybankot képzel el maga mellett. Erre pedig a miniszterelnök mellett évtizedek óta kitartó Varga Mihály személye garanciát jelenthet.
Forrásunk megjegyezte: nem új keletű, hogy valaki közvetlen miniszteri pozícióból ül át a jegybank elnöki székébe, hazai és nemzetközi példa is akad hasonlóra. Ezzel arra célzott, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az MNB elnöke a kormánynak megfelelően cselekszik. „Bár ez esetben meglepő lenne, ha nem ez a gyakorlat öltene testet” – mondta.
Hozzátette: Varga Mihály nem egy vitatkozó, konfrontatív típus, maximálisan végrehajtja, amit elvár tőle a miniszterelnök és a kormány. Ráadásul a pénzügyminiszterséghez képest a jegybankelnök egy „nyugdíjas állás”.
A folyamatokra rálátó másik forrásunk szerint azonban korántsem biztos, hogy ez így lesz. Varga Mihályt ugyanis úgy festette le, mint aki kompromisszumkésznek mutatkozik, ám emellett, ha kell, erélyesen képviseli álláspontját. Nagy Mártonnal pedig köztudottan nem fúj egy követ. Így szerinte,
amennyiben nem ért majd egyet a nemzetgazdasági miniszter gazdaságpolitikájának irányvonalaival, nem lesz azt rest akár nyilvánosan is kinyilvánítani.
Kérdés tehát, hogy az immár egy, a kormánytól függetlenül működő, ám a gazdaság szempontjából mégis fontos pozíció mit hoz ki az eddig hű kormánytagként ismert Varga Mihályból. „Az MNB-nél pártpolitika helyett szakmai munka zajlik, Varga Mihálynak új lesz ez a terep. Meglátjuk, hogyan kezeli” – mondta forrásunk.
A monetáris politikára más játékszabályok vonatkoznak, mint amiben Varga Mihály eddig pénzügyminiszterként mozgott. „Szakmán belül nem várnak a jelenlegitől lényegesen eltérő változást a monetáris politikában Varga Mihály érkezésével. Politikai szándék mellett sincs mozgástér arra, hogy a jelenlegi szintről érdemben lejjebb vigyék a kamatokat. Az azonban borítékolható, hogy kiegyensúlyozottabb lesz a kormány és a jegybank közötti információáramlás, ami mostanra lényegében befagyott” – mondta forrásunk.
A rekorder
Varga Mihály egyébként idén augusztusban rekordot döntött, hiszen ő lett a magyar történelem legrégebben hivatalban lévő pénzügyminisztere, megelőzve a korábbi rekordtartó Lukács Lászlót, aki a 19. század végétől a 20. század elejéig töltötte be a posztot. Lukács 4634 napig vezette a pénzügyi tárcát, Varga akkor járt 4700 nap körül.
A jegybank élén ennyi időt biztosan nem tölthet el. Mandátuma lejáratát követő három évben ugyanis nem nevezhető ki újra. A Jegybanktörvény legutóbbi módosításának értelmében az MNB valamennyi tagját a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre. Ez alapján Varga Mihály mandátuma 2025 márciusától hat éven át érvényes, vagyis 2031-ig.
(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / index)