Hamarosan újabb banki sarcokat zúdítanak a nyakunkba, erre készüljön
További Gazdaság cikkek
- Nyitott a munkahelyváltásra a fehérgalléros dolgozók többsége
- Visszavonta a Mol minősítését a Moody's
- Felolvasták Nagy Mártonnak, mik most a legnagyobb problémák a vállalkozók szerint
- Megjelent a rendelet, hivatalosan is meghosszabbították a kamatstopot
- Jelentősen változik a SZÉP-kártya felhasználása 2025-ben
A kormány által 2024. december végéig elrendelt díjemelési stop lejártával a bankok, úgy tűnik, azonnal lépnek: az OTP Bank például november elején már közzé is tette új díjszabását.
A díjemelésekkel kapcsolatban személyesen is volt alkalmunk megkérdezni a hitelintézet vezérigazgató-helyettesét, Bencsik Lászlót, aki elárulta:
havi 300 forinttal nő majd a bankolási költségük a tipikus OTP-ügyfeleknek.
A hitelintézet jelentősen megemeli az átutalási költségeket: bankon belül 0,3 százalékról 0,45 százalékra, bankon kívül pedig 0,35 százalékról 0,5 százalékra nő a tranzakciós díj.
A legnagyobb változás a maximális díjaknál látható: egy bankon kívüli átutalásnál az eddigi 14 522 forint helyett akár 25 ezer forintot is elkérhetnek januártól. Ezt a maximumszintet persze jellemzően a nagyobb, 5 millió forint feletti utalásokkal érhetjük el.
Azonban az emelések tompítására kedvezmények is jönnek, ezeket korábban részletesen bemutattuk.
Emel az MBH is
Számlacsomagtól függetlenül maximum 14 ezer forinttal drágulnak az átutalások és a csoportos beszedések az MBH-nál, derül ki a nagybank pénteken közzétett „Lakossági számlavezetési hirdetményéből”. A dokumentumból kiderül, hogy:
- egy állandó átutalási megbízás teljesítése bankon belül és kívül tételenként 0,3-ról (maximum 6 ezer forint) 0,45 százalékra (maximum 20 ezer forint) módosul,
- ugyanez igaz a forintalapú, bankon belüli vagy kívüli csoportos beszedési megbízás teljesítése esetén is, ami így háromszoros díjnövekedést jelent a pénzügyi tranzakciós illetékek vonatkozásában.
Maximum 14 ezer forint mindkét kategóriában a drágulás mértéke. A jogszabályi keretek lehetőséget adnak a lakossági ügyfelek esetén a díjmentességre az 50 ezer forint alatti utalások esetében, 50 ezer forint felett pedig csak az összeghatár feletti rész után kell megfizetni az illetéket.
Az MBH Bank a fentiek szerint alkalmazza a tranzakciós illetéknek megfelelő díjat, ezzel is ösztönözve a bankszámlahasználatot a készpénzforgalommal szemben.
Így 100 ezer forint átutalásánál a teljes pénzügyi tranzakciós illeték az emeléssel együtt összesen 225 forint lesz.
Havi több átutalásnál ezek az emelkedések nyilvánvalóan összeadódnak, és jobban megérezhetjük majd őket hónap végén – világított rá az Economx gazdasági portál, illetve a Raiffeisen Banknál emelkedő díjakat is bemutatták. Korábban kitértünk a K&H Bank díjemeléseire is.
Eddig a következő bankoknál hirdettek pénzügyi tranzakciós díjemeléseket:
- Raiffeisen Bank: 2024. november 21. (az új ügyfelekre nézve)
- OTP Bank: 2025. január 1.
- K&H Bank: 2025. január 6.
- CIB Bank: 2025. január 17.
- UniCredit Bank: 2025. február 1.
- MBH Bank: 2025. január 31.
- MagNet Bank: 2025. február 1.
- Polgári Bank: 2025. február 1.
Nem tett még közzé díjemelést az Erste Bank, a Gránit Bank, a KDB Bank és az Oberbank, azonban valószínűleg ez a 4 bank is áthárítja majd a lakossági ügyfelekre a pénzügyi tranzakciós illeték megemelkedését.
Legújabban két bank, a MagNet Bank és a Polgári Bank díjemeléseit ismerhettük meg, illetve a Magyarországon is népszerű fintech, a Wise is csatlakozott a díjemelésekhez.
Újabb bankok és a Wise is drágul
A tegnapi napon a MagNet Bank, a Polgári Bank és a Wise által bejelentett változás alapján 0,15 százalékponttal, de legfeljebb 10 ezer forinttal drágulnak az átutalások és a csoportos beszedések.
Ez másfélszeres díjnövekedést jelent a banki díj pénzügyi tranzakciós illetékre eső részére
– írja lapunknak elküldött elemzésében a Biztosdöntés.hu.
Ez azt jelenti, hogy például 100 ezer forint átutalása esetén 150 forinttal többet kell fizetni majd februártól az eddigi 300 forint helyett, összesen tehát már 450 forintot, ami csak az illetéket jelenti. Ehhez még hozzájön a banki díj is
– magyarázza egy példával a pénzügyi blog. A készpénzfelvételnél még nagyobb arányú a banki díj illetékrészének emelkedése. 0,3 százalékponttal drágulnak ezek a tranzakciók, így a díjemelkedés hatása erőteljesebben érezhető lesz. Ezt is egy példával szemléltették:
100 ezer forint készpénzfelvétele a bankszámláról 300 forinttal drágul, így összesen már 900 forint lesz csak az állam által elvont díjrész a banki díjból. Ehhez hozzáadódik még a bank saját díjrésze is.
Ha egy átutalás konverzióval is együtt jár, azaz a számla devizanemétől eltérő devizanemben küld pénzt a számla tulajdonosa (például forintszámláról euró devizanemű SEPA-átutalást indít), akkor az új kiegészítő tranzakciós illetéket is áthárítja a MagNet Bank, a Polgári Bank és a Wise is, amely 0,45 százalék, legfeljebb 20 ezer forint.
Ezért ezek a tranzakciók 0,6 százalékponttal, összesen legfeljebb 30 ezer forinttal drágulnak a hazai bankoknál a jelenlegi 0,3 százalék, legfeljebb 10 ezer forintról.
Vagyis az állami elvonás megtriplázódik ezeknél az átutalásoknál, mértéke összesen 0,9 százalék, legfeljebb 40 ezer forint lesz.
Mint arról írtunk, idén augusztus 1-től megemelkedett a szinte minden pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. Emellett a kormány bevezette az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is a devizaváltásokra.
Mindkét állami elvonást a banknak kell fizetnie, de nincs megtiltva, hogy áthárítsák azt az ügyfelekre, és úgy tűnik, élnek is ezzel a lehetőséggel.
Azonban, mint az OTP példáján is látjuk, a kedvezményeket megtartják a bankok, sőt vannak, amelyek újakat is vezetnek be.
(Borítókép: Dejan Marjanovic / Getty Images)