Kapaszkodjon meg: óriási válságba kerülhet a kávépiac, lecsapott Brüsszel és a drámai időjárás

A kávé tőzsdén jegyzett ára a héten 47 éve nem látott csúcsra emelkedett. Ennek oka rendkívül összetett, hiszen a globális ellátási hiánnyal kapcsolatos aggodalmak kiegészültek számos olyan tényezővel, ami a piacon bizonytalanságot idézett elő. A végeredmény az lett, hogy

• a magas minőségű arabica kávébab határidős jegyzése 4,7 százalékkal, 323 dollárra emelkedett New Yorkban, utoljára ezen az árszinten 1977-ben járt a jegyzés, így idén több mint 70 százalékkal nőtt az ára.
• Az instant kávéhoz használt olcsóbb robusta bab londoni határidős jegyzése pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és elérte a tonnánkénti 507 dollárt, ami közel kétszerese az év eleji árnak.

A Financial Times szerint a tőzsdei mozgás hátterében a kávépörkölő kereskedők állnak – a kávébabot fogyasztásra feldolgozó kereskedelmi felvásárlók –, akik a várható hiány és a bizonytalanságok miatt az erdőirtott földek termesztését megtiltó új uniós jogszabály státuszával kapcsolatos bizonytalanság miatt igyekeztek biztosítani most a készleteket.

Már spekulálnak a kávé tőzsdei árára

Ráadásul a forró és száraz időjárás Brazíliában felerősítette azokat az aggodalmakat, hogy a világ legnagyobb arabicatermelőjének termelése a következő szezonban zsugorodni fog, így pedig csökken a kínálati oldal a globális kereskedelemben. Az országot augusztusban és szeptemberben az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta, amit októberben heves esőzések követtek. Ez pedig összességében aggodalomra ad okot a piacon, mert a termés tönkremehet.

A nyersanyag beszerzésnek a rohamát fokozta, hogy az európai importőrök idén a szokásosnál korábban vásárolták fel a kávébabot, mivel az új uniós jogszabályokkal kapcsolatos bizonytalanság uralkodott. 

Az uniós hatóságok 12 hónapos halasztást terveznek alkalmazni a jogszabályra, mert egyes tagállamok ezt az új előírást ellenzik. „A globális kávépiac az utóbbi években jelentős átalakulásokon ment keresztül” – kezdte értékelését az Indexnek Takács Péter, a Julius Meinl Magyarország igazgatója.

A szakember szerint az emelkedő alapanyagárak, az éghajlati változások és a növekvő kereslet együttesen olyan kihívásokat jelentenek, amelyek új stratégiák kialakítását teszik szükségessé.

A kávé nemzetközi szinten egyre inkább spekulatív eszközzé vált, ami az árak szélsőséges ingadozásához vezetett.

Takács Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az arabica kávé ára több mint fél évszázados csúcsokat dönget, míg a robusta szintén rekordmagasságba ugrott az ellátási lánc zavarai és a vietnámi termelés csökkenése miatt. „Ezek az események azt mutatják, hogy a kávéiparnak, bizony, alkalmazkodnia kell a globális változásokhoz, miközben biztosítania kell a fenntarthatóságot és a fogyasztói elvárások teljesítését.”

A Julius Meinl számára ez azt jelenti, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az ellátási lánc átláthatóságára, a felelős beszerzésre. „A fenntarthatósági programunk, a Responsibly Selected Coffee már most is hozzájárul ahhoz, hogy partnereink és fogyasztóink igényeit a legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki, miközben a kávéipar hosszú távú jövőjét is támogatjuk.”

A Julius Meinl igazgatója az Indexnek a három legégetőbb problémáról is beszélt:

• A kávéipar előtt álló egyik legnagyobb kihívás az ellátási lánc stabilitása, a robusta és az arabica piacán is. Az emelkedő alapanyagárak és a szélsőséges időjárási viszonyok, mint például Brazíliában a szárazság és a fagy, jelentősen csökkentették a hozamokat, ami áremelkedéshez és a készletek csökkenéséhez vezetett.
• Az iparág másik fontos kihívása a fenntarthatóság biztosítása. A fogyasztók egyre tudatosabbak, és elvárják, hogy a kávéjuk felelősségteljes forrásból származzon, ami nyomás alá helyezi a termelőket és a gyártókat egyaránt. „Ezért vezettük be a fenntarthatósági programunkat, amely garantálja, hogy minden általunk beszerzett kávé megfelel a társadalmi, gazdasági és környezeti normáknak.”
• Ezen túlmenően a logisztikai problémák és az energiaárak növekedése is komoly kihívásokat jelent. A robusta piacán például a vietnámi és indonéziai logisztikai nehézségek, valamint az emelkedő műtrágya- és munkaerőköltségek további terhet rónak a termelőkre, ami az árak további növekedéséhez vezethet.

Ugyanakkor a spekulációs tevékenységek szintén jelentős hatással vannak a piacra. Az emelkedő árak sokszor nemcsak a termelési kihívásokat tükrözik, hanem a piaci spekulációk következményei is. „Ez további instabilitást okoz az árakban, ami minden szereplőt érint, a termelőktől a végső fogyasztókig” – összegezte Takács Péter.

Hogyan alakultak az árak?

Az elmúlt évtizedben a kávépiac árai jelentős ingadozásokat mutattak. Mint azt korábban már említettük, az arabica ára jelenleg 47 éves csúcson van, amit főként az éghajlati kihívások és a termelési költségek emelkedése okozott.

A kávéárak alakulását az elmúlt években egyre inkább a kereslet és kínálat közötti globális egyensúly határozta meg. A prémiumkategóriás kávék iránti kereslet stabilizálta a piacot, miközben a fogyasztók hajlandóak többet fizetni a minőségi, fenntartható forrásból származó termékekért.

Takács Péter azt is kiemelte, hogy a Julius Meinl folyamatosan dolgozik azon, hogy partnereinek és fogyasztóinak olyan termékeket kínáljon, amelyek nemcsak megfelelnek a prémiumelvárásoknak, hanem fenntartható módon is előállíthatók. Az árazás mögötti egyik legnagyobb kihívás az, hogy az emelkedő költségeket miként lehet úgy kezelni, hogy a végtermék továbbra is vonzó maradjon a vásárlók számára.

A magyar kávéfogyasztók számára az alapanyagárak emelkedése a végső fogyasztói árakban is megjelenik. A Julius Meinl igazgatója szerint ennek ellenére a prémiumkategóriás kávék iránti kereslet továbbra is stabil, sőt növekvő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy

A Julius Meinl számára a magyar piac kiemelten fontos. A HoReCa szektor szereplőinek visszajelzései alapján a kávé minősége, az ügyfélközpontúság és a versenyképes ár a legfontosabb tényezők. „Ennek megfelelően azon dolgozunk, hogy partnereink számára a legmagasabb színvonalú termékeket és szolgáltatásokat biztosítsuk.”

Ám a fenntarthatóság iránti kereslet is növekszik Magyarországon. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak, elvárják, hogy a kávéjuk felelősségteljes forrásból származzon. „Ezért helyezzük mi is a fókuszt az átláthatóságra és a fenntarthatóságra. A Responsibly Selected Coffee programunk révén 2023-ban 3500 tonna kávét értékeltünk fenntarthatósági kritériumok alapján, hét származási országból. Célunk, hogy 2025-re minden általunk beszerzett kávé felelősségteljes forrásból származzon.”

A magyarországi kiskereskedelmi kávépiac az elmúlt egy évben körülbelül 1 százalékos növekedést mutatott értékben – ahogy azt korábban már összegeztük – miközben a piaci szegmensek közötti átrendeződés tovább folytatódott. A beszámoló szerint az őrölt kávé eladott mennyisége 3,7 százalékkal csökkent, ezzel szemben a szemeskávé forgalma 1,9 százalékkal, míg a kapszulás kávék volumene 5,1 százalékkal nőtt. A rendelkezésre álló adatok alapján a 2024 augusztusában zárult 12 hónapban összesen 14,3 ezer tonna szemes, őrölt és kapszulás kávé került a magyar piacra.

Takács Péter szerint a kávéipar jövője a fenntarthatóságon, az innováción és a minőségen múlik. Ezért továbbra is fontos, hogy minden egyes csésze kávénk tükrözze ezeket az értékeket, és hozzájáruljon a kávékultúra gazdagításához Magyarországon és világszerte.

(Borítókép: Egy eszpresszó kávé 2014. szeptember 29-én. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)