Varga Mihály: Magyarország vállalta az euró bevezetését

Stabil a magyar bankrendszer, a bankok között éles piaci verseny bontakozott ki

2024.12.16. 11:10
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Köszönjük a figyelmüket!

    Hamarosan jövünk az összefoglalóval és a reakciókkal. 

  • A bizottság 11 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Varga Mihály személyét mint jegybankelnök. Varga Mihály megköszönte a bizalmat, amivel élni kíván az MNB élén.

  • Varga Mihály elmondta: stabil a magyar bankrendszer, a bankok között éles piaci verseny bontakozott ki, ami csökkenti a bankolás költségeit. Hangsúlyozta: az MNB-nek mint hatóságnak továbbra is vizsgálnia kell a bankok működését, szükség esetén fel kell lépnie.

  • Varga Mihály válaszában kifejtette, még nem jegybankelnök, ezért további „értékelést kíván” majd a jegybank ingatlanügyi helyzete.

    Az euró bevezetéséről pedig három dolgot rögzített:

    • első a jogi státusz, hiszen Magyarország vállalta az euró bevezetését, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott.
    • Szerinte a feltételrendszerek következő szintlépése stabilizálná a forintárfolyamot. Ezért a magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy a feltételeket a csatlakozáshoz teljesítse,
    • ugyanakkor szerinte a csatlakozásról csak a magyar gazdaságpolitika dönthet – a jegybank és a kormány közösen.

    „Az euró bevezetése önmagában mérsékelhetné a kockázatokat, kormánytagként ezzel is részletesen foglalkoztam. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy az euróbevezetés feltételrendszerét teljesítse” – összegezte. Ugyanakkor csak közös döntéshozatal útján valósulhat meg az ERM-2-be való belépés.

    Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökjelölti meghallgatásán a Parlamentben
    Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökjelölti meghallgatásán a Parlamentben
    Fotó: Pénzügyminisztérium / Facebook
  • Varga Mihály a jegybank eddigi működésével kapcsolatos kérdésre válaszul óvatosan fogalmazott. Leszögezte: át kell tekintenie, mi történt a jegybankon belül, felül kell vizsgálnia az eddigi működést annak érdekében, hogy nagyobb rálátása legyen a belső folyamatokra. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a jegybank saját eszközeivel erőfeszítéseket tegyen a pénzügyi tudatosság érdekében, ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ahogy a vállalkozások fejlesztésére irányuló jegybanki eszközöket is fenn kívánja tartani.

    Ahogy a jegybanki – inflációs, makroprudenciális, makropiaci – jelentések is lesznek, ezek segítik a gazdasági fellendülést, az adott helyzetre adható legjobb válasz kialakítását.

    A jegybank függetlenségével kapcsolatban Varga Mihály kiemelte: az MNB nem önálló szereplője a gazdaságpolitikának, a többi szereplővel is egyeztetni kell, így a kormánnyal is.

    Nem a nyilvános egyeztetési lehetőségeket keresi. Akár egyetértés, akár nézetkülönbség van a kormány és az MNB között, az nem tartozik a nyilvánosságra

    – utalt arra egyértelműen Varga Mihály, hogy az utóbbi években tapasztalt nyilvános adok-kapok korszaka az ő elnökségével lejár.

    Kérdésre válaszul Varga Mihály bejelentette, hogy jegybankelnöki szerepvállalásával párhuzamosan távozik a Központosított Közbeszerzési Portál (KEF) kuratórium elnöki székéből.

  • Mi lenne a megfelelő forintárfolyam? A jelenlegi riasztó, a hírek arról szólnak, lesz ez még rosszabb is – kérdezte Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos tagja, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-infláció 40 százalékos kiugró szintje bázisként szolgált a további áremelkedéseknek.

    Z. Kárpát Dániel szerint a Matolcsy György vezette MNB alternatív tevékenységei nagyobb hangsúlyt kaptak a kelleténél. Egyet dicsért ezek közül, a GDP-alternatívaként megemlített gazdasági mutatókra való figyelemfelhívást. Kérdése, hogy Varga Mihály folytatja-e ezt az irányelvet?

    Európai szinten is drága a magyar bankrendszer, mit kezd a Varga Mihály vezette MNB a bankok „mikrosarcolásaival”? – kérdezte.

  • Csárdi Antal független országgyűlési képviselő azt kérdezte Varga Mihálytól, hogy

    • mi lesz a sora a jegybanki alapítványoknak?
    • Illetve, hogy mit kíván tenni az MNB ingatlanvagyonával?
  • Tordai Bence, a bizottság párbeszédes tagja azt kérdezte Varga Mihálytól: a törvények mellett mi garantálja, hogy Orbán Viktor egyik leghűségesebb szövetsége a kormánytól függetlenül működik-e. Emellett az MNB-alapítványokkal kapcsolatban arra volt kíváncsi, lesznek-e újabb alapítványok általi „közpénz-kitalicskázások”, vagy Varga Mihály szakít ezzel a gyakorlattal, és akár a jelenlegi alapítványokban lévő összegeket is visszacsatornázza a költségvetésbe.

    Az infláció csökkenésével kapcsolatban azt kérdezte a leendő jegybankelnöktől, milyen eszközökkel tervezi megfékezni a szerinte jövőre várhatóan ismét meglóduló és az uniós átlagos minden bizonnyal meghaladó fogyasztóiár-indexet.

    Azt a kérdést is felvetette, milyen együttműködésre készül Nagy Márton gazdasági csúcsminiszterrel, jobb lesz-e a viszony a kormány és az MNB között, mint az elmúlt években?

    A forintárfolyammal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 14 évben a forint elveszítette értékének harmadát az euróval szemben, majd arról beszélt, hogy olvasatában Orbán Viktor miniszterelnök egy nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a kormányfő 450 forintos euróval számol. Ez megfelel-e Varga Mihály várakozásainak?

  • Elsőként Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője kérdezett Varga Mihálytól.

    • Mit tervez tenni az MNB ingatlanhálózatával?
    • Mit gondol az euró bevezetéséről?
    • Tervez-e könyveket publikálni közpénzből?
    • Mit gondol az akkumulátoriparról?
    • Hajlandóan lesz-e konfliktust vállalni a kormánnyal?
  • A jegybank leendő elnöke csapatát is megnevezte.

    Arra kértem Banai Péter Benőt, a pénzügyminiszter államtitkárát, Kurali Zoltánt, az Állami Adósságkezelő Központ vezérigazgatóját, valamint Sipos-Tompa Leventét, az MBF vezérigazgatóját, hogy tartson velem 6 éves mandátumom során.

  • Varga Mihály rámutatott: a lakosság, a vállalatok és a bankrendszer likviditása erős, a pénzügyi rendszer stabil. A magyar gazdaság jövő évi növekedési kilátásai biztatóak, amelyhez a monetáris politika a tartósan alacsony infláció és a pénzpiaci stabilitás megőrzésével tud leginkább hozzájárulni.

  • A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, politikai pártoktól való távolságtartását a Jegybanktörvény és a hatályos európai uniós szabályrendszer is garantálja – mondta Varga Mihály, majd aláhúzta:

    Kiszámítható stabil árfolyamra van szükség a gazdaság növekedéséhez.

    Kiemelte: vezetése alatt az MNB a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának, ezzel összhangban mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket.

    Mint fogalmazott: a jegybank gazdálkodási fegyelmére különös hangsúlyt fektetek, elkötelezett vagyok az intézmény működésének átláthatósága iránt. A gazdaság fenntartható növekedéséhez kiszámítható és stabil árfolyamra van szükség. A jegybanki eszköztár kialakításának középpontjában a forintárfolyam stabilitására van szükség – jelentette ki.

  • Varga Mihály kiemelte, a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása. Utóbbi mellett a tárcavezető régóta kardoskodik. Vezetése alatt a klasszikus jegybanki feladatokat szeretne koncentrálni

    a transzparencia és a magas színvonalú szakmai munka mellett.

    Minden inflációs célt veszélyeztető kockázatok ellen fel kíván lépni. A jegybank gazdálkodási fegyelmére különös hangsúlyt fektetek, elkötelezett vagyok az intézmény működésének átláthatósága iránt.

    Vezetésem alatt a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának.

    Ezzel összhangban mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket: a monetáris politika tartósan alacsony inflációval és pénzügyi stabilitással tud hozzájárulni. Szerinte akkor lehet fenntartható a növekedés, ha a gazdaság szereplői stabil kiszámítható környezetre tudják alapozni. „Ezt tudja segíteni a jegybank.”

  • A magyar gazdaság stabil, az infláció a jegybank célsávjában alapul, és a folyó fizetési mérleg is rendben van – a folyó fizetési mérleg várhatóan a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat az idei évben. Jelentős egyensúlyjavító lépések történtek az elmúlt időszakban – összegezte. A gazdaság jelentős, 70 százalék feletti foglalkoztatottság mellett növekszik.

    Ugyanakkor nem tagadta az óvatossági motívum jelenlétét a gazdaságban.

    A pénzpiacokon volatilitás tapasztalható Varga Mihály szerint. A gazdaság szerinte stabil alapokon áll a jövő évi növekedéshez. Kiemelte, hogy a gazdaság akkor lehet fenntartható pályán, ha lakosság és vállalkozások stabil környezetben működhetnek.

    Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökjelölti meghallgatásán a Parlamentben
    Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökjelölti meghallgatásán a Parlamentben
    Fotó: Pénzügyminisztérium / Facebook
  • Varga Mihály kiemelt célnak nevezte meg a 3 százalékos inflációs cél fenntartását, amely világos és egyértelmű üzenetként erősíti a tőkepiaci szereplők, valamint fogyasztók bizalmát. Az alacsony infláció kedvez a gazdaság teljesítményének, „az infláció a szegények adója”. A kiszolgáltatottabb rétegek kevésbé tudnak védekezni a magas inflációval szemben.

  • Varga Mihály a meghallgatásán elsőként azt emelte ki, hogy megtisztelő a felkérés. „Ennél nemesebb és szebb feladat egy közgazdász életében nem adódik.” Szerinte a jegybank szerepe a magyar gazdaságban kiemelt és hangsúlyos, főleg most egy változó világban.

    A jegybank munkatársai felkészült és tapasztalt emberek, „örömmel fogok velük dolgozni”.

    A jegybankelnökjelölt szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, majd kiemelte, hogy az MNB támogatja a gazdaság fenntarthatóságát. Majd kiemelte, ez világos és egyértelmű üzenet, amely segít rögzíteni a fogyasztók, a vállalkozások, valamint a pénz- és tőkepiaci szereplők várakozásait.

  • Orbán Viktor korábbi bejelentését követően a piacok és hitelminősítők jól láthatóan üdvözölték személyét a jegybankelnöki szék várományosaként – a forint árfolyama erősödött, a Fitch Ratings javította a magyar gazdaság kilátásait.

    Kapcsolódó
    Óriási meglepetés, módosította Magyarország kilátását az egyik hitelminősítő

    Óriási meglepetés, módosította Magyarország kilátását az egyik hitelminősítő

    Ez lehet az első olyan elemzés, amely figyelembe vehette Varga Mihály jegybankelnöki kinevezését.

  • „Varga Mihály széles körű tapasztalattal bír a gazdaságpolitika és a pénzügyek terén, az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy elhivatott Magyarország és a magyar gazdaság megerősítése iránt” – nyilatkozta korábban az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy

    Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihályt jelöli a jegybank élére.

    A tárcavezető hozzátette:

    Meggyőződésem, hogy kiváló vezetője lesz a Magyar Nemzeti Banknak. Képes lesz arra, hogy a stabilitás megerősítése mellett új javaslatokkal támogassa a gazdaság növekedését, és arra is, hogy kimozdítsa mélypontjáról a kormány és a jegybank kapcsolatát.

    Matolcsy György távozásával a kormány egy kritikus hangtól megszabadul, és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint sokat javul majd a kormány és az MNB viszonya, ami a gazdaság fellendítésében elengedhetetlen szerepet játszik majd.

  • Ahogy arra a képzeletbeli fogadóirodák szerint is a legkisebb odds volt, Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihályt jelölte a Magyar Nemzeti Bank élére a jövő márciusban mandátuma lejártával távozó Matolcsy György helyére. Ennek apropóján összeszedtük a jelenlegi pénzügyminiszter politikai pályájának egyes mérföldköveit, illetve azt, mi várható tőle jegybankelnökként.

    Varga Mihály 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Orbán Viktor miniszterelnök november végén a rádióinterjújában bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter veszi át a stafétát a márciusban leköszönő Matolcsy Györgytől a jegybank élén. Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn kerül sor a Parlamentben.

Bezárás