Köszönjük a figyelmüket!
Hamarosan jövünk az összefoglalóval és a reakciókkal.
A bizottság 11 igen és 5 nem szavazat mellett támogatta Varga Mihály személyét mint jegybankelnök. Varga Mihály megköszönte a bizalmat, amivel élni kíván az MNB élén.
Varga Mihály elmondta: stabil a magyar bankrendszer, a bankok között éles piaci verseny bontakozott ki, ami csökkenti a bankolás költségeit. Hangsúlyozta: az MNB-nek mint hatóságnak továbbra is vizsgálnia kell a bankok működését, szükség esetén fel kell lépnie.
Varga Mihály válaszában kifejtette, még nem jegybankelnök, ezért további „értékelést kíván” majd a jegybank ingatlanügyi helyzete.
Az euró bevezetéséről pedig három dolgot rögzített:
„Az euró bevezetése önmagában mérsékelhetné a kockázatokat, kormánytagként ezzel is részletesen foglalkoztam. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy az euróbevezetés feltételrendszerét teljesítse” – összegezte. Ugyanakkor csak közös döntéshozatal útján valósulhat meg az ERM-2-be való belépés.
Varga Mihály a jegybank eddigi működésével kapcsolatos kérdésre válaszul óvatosan fogalmazott. Leszögezte: át kell tekintenie, mi történt a jegybankon belül, felül kell vizsgálnia az eddigi működést annak érdekében, hogy nagyobb rálátása legyen a belső folyamatokra. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a jegybank saját eszközeivel erőfeszítéseket tegyen a pénzügyi tudatosság érdekében, ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ahogy a vállalkozások fejlesztésére irányuló jegybanki eszközöket is fenn kívánja tartani.
Ahogy a jegybanki – inflációs, makroprudenciális, makropiaci – jelentések is lesznek, ezek segítik a gazdasági fellendülést, az adott helyzetre adható legjobb válasz kialakítását.
A jegybank függetlenségével kapcsolatban Varga Mihály kiemelte: az MNB nem önálló szereplője a gazdaságpolitikának, a többi szereplővel is egyeztetni kell, így a kormánnyal is.
Nem a nyilvános egyeztetési lehetőségeket keresi. Akár egyetértés, akár nézetkülönbség van a kormány és az MNB között, az nem tartozik a nyilvánosságra
– utalt arra egyértelműen Varga Mihály, hogy az utóbbi években tapasztalt nyilvános adok-kapok korszaka az ő elnökségével lejár.
Kérdésre válaszul Varga Mihály bejelentette, hogy jegybankelnöki szerepvállalásával párhuzamosan távozik a Központosított Közbeszerzési Portál (KEF) kuratórium elnöki székéből.
Mi lenne a megfelelő forintárfolyam? A jelenlegi riasztó, a hírek arról szólnak, lesz ez még rosszabb is – kérdezte Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos tagja, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-infláció 40 százalékos kiugró szintje bázisként szolgált a további áremelkedéseknek.
Z. Kárpát Dániel szerint a Matolcsy György vezette MNB alternatív tevékenységei nagyobb hangsúlyt kaptak a kelleténél. Egyet dicsért ezek közül, a GDP-alternatívaként megemlített gazdasági mutatókra való figyelemfelhívást. Kérdése, hogy Varga Mihály folytatja-e ezt az irányelvet?
Európai szinten is drága a magyar bankrendszer, mit kezd a Varga Mihály vezette MNB a bankok „mikrosarcolásaival”? – kérdezte.
Csárdi Antal független országgyűlési képviselő azt kérdezte Varga Mihálytól, hogy
Tordai Bence, a bizottság párbeszédes tagja azt kérdezte Varga Mihálytól: a törvények mellett mi garantálja, hogy Orbán Viktor egyik leghűségesebb szövetsége a kormánytól függetlenül működik-e. Emellett az MNB-alapítványokkal kapcsolatban arra volt kíváncsi, lesznek-e újabb alapítványok általi „közpénz-kitalicskázások”, vagy Varga Mihály szakít ezzel a gyakorlattal, és akár a jelenlegi alapítványokban lévő összegeket is visszacsatornázza a költségvetésbe.
Az infláció csökkenésével kapcsolatban azt kérdezte a leendő jegybankelnöktől, milyen eszközökkel tervezi megfékezni a szerinte jövőre várhatóan ismét meglóduló és az uniós átlagos minden bizonnyal meghaladó fogyasztóiár-indexet.
Azt a kérdést is felvetette, milyen együttműködésre készül Nagy Márton gazdasági csúcsminiszterrel, jobb lesz-e a viszony a kormány és az MNB között, mint az elmúlt években?
A forintárfolyammal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 14 évben a forint elveszítette értékének harmadát az euróval szemben, majd arról beszélt, hogy olvasatában Orbán Viktor miniszterelnök egy nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a kormányfő 450 forintos euróval számol. Ez megfelel-e Varga Mihály várakozásainak?
Elsőként Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője kérdezett Varga Mihálytól.
A jegybank leendő elnöke csapatát is megnevezte.
Arra kértem Banai Péter Benőt, a pénzügyminiszter államtitkárát, Kurali Zoltánt, az Állami Adósságkezelő Központ vezérigazgatóját, valamint Sipos-Tompa Leventét, az MBF vezérigazgatóját, hogy tartson velem 6 éves mandátumom során.
Varga Mihály rámutatott: a lakosság, a vállalatok és a bankrendszer likviditása erős, a pénzügyi rendszer stabil. A magyar gazdaság jövő évi növekedési kilátásai biztatóak, amelyhez a monetáris politika a tartósan alacsony infláció és a pénzpiaci stabilitás megőrzésével tud leginkább hozzájárulni.
A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, politikai pártoktól való távolságtartását a Jegybanktörvény és a hatályos európai uniós szabályrendszer is garantálja – mondta Varga Mihály, majd aláhúzta:
Kiszámítható stabil árfolyamra van szükség a gazdaság növekedéséhez.
Kiemelte: vezetése alatt az MNB a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának, ezzel összhangban mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket.
Mint fogalmazott: a jegybank gazdálkodási fegyelmére különös hangsúlyt fektetek, elkötelezett vagyok az intézmény működésének átláthatósága iránt. A gazdaság fenntartható növekedéséhez kiszámítható és stabil árfolyamra van szükség. A jegybanki eszköztár kialakításának középpontjában a forintárfolyam stabilitására van szükség – jelentette ki.
Varga Mihály kiemelte, a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása. Utóbbi mellett a tárcavezető régóta kardoskodik. Vezetése alatt a klasszikus jegybanki feladatokat szeretne koncentrálni
a transzparencia és a magas színvonalú szakmai munka mellett.
Minden inflációs célt veszélyeztető kockázatok ellen fel kíván lépni. A jegybank gazdálkodási fegyelmére különös hangsúlyt fektetek, elkötelezett vagyok az intézmény működésének átláthatósága iránt.
Vezetésem alatt a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának.
Ezzel összhangban mérsékelni fogja a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket: a monetáris politika tartósan alacsony inflációval és pénzügyi stabilitással tud hozzájárulni. Szerinte akkor lehet fenntartható a növekedés, ha a gazdaság szereplői stabil kiszámítható környezetre tudják alapozni. „Ezt tudja segíteni a jegybank.”
A magyar gazdaság stabil, az infláció a jegybank célsávjában alapul, és a folyó fizetési mérleg is rendben van – a folyó fizetési mérleg várhatóan a GDP 2 százalékának megfelelő többletet mutat az idei évben. Jelentős egyensúlyjavító lépések történtek az elmúlt időszakban – összegezte. A gazdaság jelentős, 70 százalék feletti foglalkoztatottság mellett növekszik.
Ugyanakkor nem tagadta az óvatossági motívum jelenlétét a gazdaságban.
A pénzpiacokon volatilitás tapasztalható Varga Mihály szerint. A gazdaság szerinte stabil alapokon áll a jövő évi növekedéshez. Kiemelte, hogy a gazdaság akkor lehet fenntartható pályán, ha lakosság és vállalkozások stabil környezetben működhetnek.
Varga Mihály kiemelt célnak nevezte meg a 3 százalékos inflációs cél fenntartását, amely világos és egyértelmű üzenetként erősíti a tőkepiaci szereplők, valamint fogyasztók bizalmát. Az alacsony infláció kedvez a gazdaság teljesítményének, „az infláció a szegények adója”. A kiszolgáltatottabb rétegek kevésbé tudnak védekezni a magas inflációval szemben.
Varga Mihály a meghallgatásán elsőként azt emelte ki, hogy megtisztelő a felkérés. „Ennél nemesebb és szebb feladat egy közgazdász életében nem adódik.” Szerinte a jegybank szerepe a magyar gazdaságban kiemelt és hangsúlyos, főleg most egy változó világban.
A jegybank munkatársai felkészült és tapasztalt emberek, „örömmel fogok velük dolgozni”.
A jegybankelnökjelölt szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, majd kiemelte, hogy az MNB támogatja a gazdaság fenntarthatóságát. Majd kiemelte, ez világos és egyértelmű üzenet, amely segít rögzíteni a fogyasztók, a vállalkozások, valamint a pénz- és tőkepiaci szereplők várakozásait.
Orbán Viktor korábbi bejelentését követően a piacok és hitelminősítők jól láthatóan üdvözölték személyét a jegybankelnöki szék várományosaként – a forint árfolyama erősödött, a Fitch Ratings javította a magyar gazdaság kilátásait.
„Varga Mihály széles körű tapasztalattal bír a gazdaságpolitika és a pénzügyek terén, az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy elhivatott Magyarország és a magyar gazdaság megerősítése iránt” – nyilatkozta korábban az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihályt jelöli a jegybank élére.
A tárcavezető hozzátette:
Meggyőződésem, hogy kiváló vezetője lesz a Magyar Nemzeti Banknak. Képes lesz arra, hogy a stabilitás megerősítése mellett új javaslatokkal támogassa a gazdaság növekedését, és arra is, hogy kimozdítsa mélypontjáról a kormány és a jegybank kapcsolatát.
Matolcsy György távozásával a kormány egy kritikus hangtól megszabadul, és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint sokat javul majd a kormány és az MNB viszonya, ami a gazdaság fellendítésében elengedhetetlen szerepet játszik majd.
Ahogy arra a képzeletbeli fogadóirodák szerint is a legkisebb odds volt, Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihályt jelölte a Magyar Nemzeti Bank élére a jövő márciusban mandátuma lejártával távozó Matolcsy György helyére. Ennek apropóján összeszedtük a jelenlegi pénzügyminiszter politikai pályájának egyes mérföldköveit, illetve azt, mi várható tőle jegybankelnökként.
Varga Mihály 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. 1998–2001 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter, 2018–2022 között miniszterelnök-helyettes.
Köszöntjük olvasóinkat!
Orbán Viktor miniszterelnök november végén a rádióinterjújában bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter veszi át a stafétát a márciusban leköszönő Matolcsy Györgytől a jegybank élén. Varga Mihály pénzügyminiszter jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn kerül sor a Parlamentben.
