Térdig fogunk járni a szemétben, ha az új rendszert nem tanuljuk meg

Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy

• hogyan néz majd ki a jövőben a lomtalanítás,
• egyeztettek-e az új rendszerről az önkormányzatokkal,
• hogyan érinti a lomtalanítás az egyszerű állampolgárokat,
• illetve hogy mostantól hova vihetjük a régi bútorokat.

Az elmúlt hét attól volt hangos, hogy a MOHU felforgatja a jól megszokott budapesti lomtalanítást. Tehát akkor mi lesz a budapesti lomtalanítással?

Az a cél, hogy tisztább és jobb megoldást találjunk, éppúgy, mint a nyugat-európai városokban vagy akár a legtöbb hazai településen. Budapesten mintegy 150 helyszínen tervezzük gyűjtőpontok kialakítását, kerületenként akár 10-12 db-ot is, hogy mindenkinek elérhető helyszín legyen, és le lehessen adni minden feleslegessé vált kacatunkat. A helyszínekről előzetesen értesítjük a lakókat, és az információkat elérhetik majd a MOHU BP oldalán is.

Olyan, mintha a környék minden évben három napra teljesen ingyen kapna egy hulladékudvart. A gyűjtőpontról folyamatosan szállítják el a hulladékot, nem kell kerülgetni napokig az utcákon a szeméthalmokat. Természetesen azokra is gondoltunk, akik bármilyen akadályoztatás miatt nem tudják megoldani. Az önkormányzatok kérhetik, hogy a MOHU munkatársai kimenjenek a rászorultakhoz, és ingyenesen elszállítsák a lomjait. Ez lehet bármilyen élethelyzet – egészségügyi, anyagi vagy szociális.

Ki jár jól igazán az új rendszerrel?

Ez nagyon szépen hangzik, de nem látom magam előtt, hogy az emberek olyan lelkesen vinnék a régi cuccaikat a 800 méterre lévő gyűjtőpontra. Nem arról van szó egész egyszerűen, hogy ez költséghatékony a MOHU-nak?

Az eddigi rendszer nem volt hatékony. Még a kommunizmusban alakult így, de azóta rengeteg minden változott. Sokkal hamarabb megununk és kidobunk dolgokat, ami hatalmas mennyiség minden évben, és változott a hulladékgazdálkodás, a hulladékról alkotott vélemény is. A feleslegessé vált készülékek, bútorok, veszélyes hulladékok eddig a lerakókba kerültek, és szinte semmit nem hasznosítottunk belőle újra, most megvan a lehetőségünk, hogy a hulladékból újra használati cikk legyen, óvva ezzel is a környezetünket.

És ha már a költségeket kérdezte: csak a lomtalanítás utáni takarításra évente mintegy 500 millió forint ment, most ezt is arra lehet fordítani, hogy gyűjtőpontokat alakítsunk ki, szakembereket küldjünk, de ez csak egy része a költségeknek. Szükség van szemléletváltásra, edukációra is.

De erre tényleg az a megoldás, hogy a kiszáradt festéket és a régi, rossz tévét cipelhetjük majd utcákon keresztül?

A kiszáradt festékesdoboz egy fontos kérdés, ez veszélyes hulladéknak minősül, amit eddig ömlesztve vittek el, vagy épp folyt az utcára. Ezeket az új rendszerben az erre kialakított kukásautó szállítja majd el, és így a megfelelő helyre kerül. Egyébként már van néhány kerület, amely felismerte ezt a problémát, és saját költségből külön szervezett veszélyeshulladék-gyűjtést a lomtalanításokon túl.

És akkor az ő kezdeményezésükkel mi lesz?

Nem fog fájni az önkormányzatoknak, ha ezért nem ők lesznek a felelősek, ennek is komoly költsége van. Ezzel csak segítünk nekik.

Mégis sok helyen azt lehet olvasni, hogy az önkormányzatok jelentős része tiltakozik az új rendszer ellen.

Minden önkormányzattal beszéltünk az elmúlt időszakban, levélben is részletesen tájékoztattuk a kerületeket. Ezen egyeztetéseink alatt nem úgy tűnt, hogy az önkormányzatok ragaszkodnának a jelenlegi rendszerhez, sőt kifejezetten pozitívan álltak hozzá. Igazából egyetlen önkormányzatnál tapasztaltunk csak elutasítást a 23-ból. A jelenlegi helyzet is jól mutatja,

és az azzal kapcsolatos kérések, észrevételek kezelése, hiszen több mint 170 000 családi ház, mintegy 33 000 társasház lomtalanítási hulladékáról beszélünk, ami a becslések szerint mintegy 30-40 000 tonna hulladékot jelent, amelynek egy jelentős része illegálisan kerül oda, hiszen a cégek is ilyenkor dobálnak ki mindent, miközben szerződniük kellene azok elszállítására. És mielőtt megkérdezi, ez régen is így volt, csak akkor az FKF-fel kellett szerződniük. Erre megoldást kell találni, ez közös érdek.

Egyes kritikusok szerint ezzel elveszik Budapest egy romantikája.

Én is olvastam ilyen cikket, de ne haragudjon, nekem a romantika nem azt jelenti, hogy veszélyes hulladékot, szeméthalmokat és kidobott bútorokat kell kerülgetnem az utcán. Egyébként annak is van egyfajta romantikája, amikor romos, foghíjas telkek vannak egy városban, de ettől az még rossz a városnak, rossz a lakóknak.

Budapestre mindannyian büszkék vagyunk, nem akarhatjuk, hogy ez legyen a normális. Budapest a világ egyik legszebb városa, és nem a jelenlegi lomtalanítási rendszerrel kialakuló tarthatatlan állapotot érdemli.

Óriási kosz maradt a lomtalanítás után

Az elképzelhetetlen, hogy emiatt nőni fog az illegális hulladék, mert akkor majd az út mellé dobják ki a szemetet?

Ezt az érvelést nem értem. Miért lenne egyszerűbb valakinek az út mellé kidobni a szemetet, ha elviheti a legális gyűjtőpontra vagy a hulladékudvarokba? A szétdobálás szokását sokkal inkább a jelenlegi rendszer erősíti. Ne nézzük le a magyar társadalmat, szerintem sokkal környezettudatosabbak, mint azt páran gondolják. Erre a visszaváltási rendszer kiváló példa: pár hónap alatt értük el azt, amihez más országnak majdnem egy évre volt szüksége.

Azt azért ön sem vitatja, hogy a régi rendszer egyszerűbb volt. Megfogtam és levittem a matracot a ház elé, ahol a lomisok átvették tőlem.

Inkább azt mondanám, kényelmesebbnek tűnik. Ahogy az is, ha a PET-palackot bedobom az első kukába, és soha többé nem lesz újrahasznosítva. Attól, hogy valamit évtizedekig ugyanúgy csinálunk, még nem feltétlenül jó. Miért normális az, hogy adott kerület utcáit napokig elárasztja a szemét, nem lehet közlekedni, nem lehet parkolni? És mindezek után az egész válogatás nélkül kerül a lerakókba.

De, hiszen a lomisok újraválogatták a levitt szemetet.

Az értékes részt valóban kiválogatták, azonban ez minimális volt. Leginkább az volt a jellemző, hogy az értéktelen rész ott maradt, és vegyesen ment a kommunális hulladékba. Ez így minden, csak nem újrahasznosítás. Meg kell tanulnunk felelősnek lenni a környezetünkért, a tárgyainkért. Nagyon örülünk annak, amikor megveszünk egy lámpát, hazaszállíttatjuk, büszkén beállítjuk a nappaliba, mégis, amikor megunjuk, egyszerűen kidobjuk a ház elé.

Szerencsére a fiatalok sokkal nyitottabbak, elég csak megnézni, mennyire népszerűek a használtruha-kereskedő online site-ok vagy akár a MOHU által kihelyezett textilgyűjtő konténerek, de ha visszagondol, ezt csinálták a nagyszüleink is. Ők kínosan ügyeltek arra, hogy ne pazaroljanak.

Meg kell tanulnunk használni az új rendszert, mert különben térdig fogunk járni a szemétben. Tényleg arról beszélünk, hogy tovább akarjuk-e folytatni a pazarlást, és azt szeretnénk-e, hogy még több szemetet temessünk a földbe, vagy pedig hajlandóak vagyunk-e ez ellen tenni? A MOHU készen áll, hogy ebbe beruházzon, és elkezdje az átalakítást.

(Borítókép: Lomtalanítás 2016. február 28-án. Fotó: Jászai Csaba / MTI)