Fenyőtől a halig: karácsonyi körkép, forintban mérve

A karácsonyi időszak meghatározó szerepet tölt be a lakossági fogyasztásban, ugyanakkor az infláció és a gazdasági környezet jelentősen befolyásolja a vásárlási szokásokat.

A magyarok idén átlagosan 102 ezer forintot terveznek költeni az ünnepekre, ami 14 százalékkal kevesebb a tavalyi 118 ezer forintnál

– világított rá lapunknak küldött elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a Cofidis Hitel Monitor felmérése alapján.

Fenyőfa: a nordmann vezeti a hazai piacot

A magyar karácsonyi piac évente 2-2,2 millió fenyőfát igényel, és a vásárlók többsége, 62 százaléka nordmann fenyőt szeretne díszíteni az idei évben. Egy 2020-as felmérés szerint a fenyőfatermelés jelentős területet foglal el Magyarországon, összesen 4100 hektáron termesztenek karácsonyfát:

• A legnagyobb ültetvények Zala vármegyében (1621 hektár),
• Vas vármegyében (1197 hektár)
• és Somogy vármegyében (833 hektár) találhatók.

A tavalyi évben a lucfenyő méterenkénti ára 5000 forint körül mozgott, az ezüstfenyőé 6000 forint volt, míg a nordmann fenyő ára 8000 forintot ért el.

2024-re általános felfelé tartó korrekció következett be az árakban, hiszen az árak a lucfenyő esetében nagyjából 10 százalékkal, az ezüstfenyő a 6000-8000-es tartományban, akár 25-30 százalékkal, míg a nordmann ára akár 25 százalékkal is emelkedett

– világított rá lapunknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Az idei évben 5-10 százalékos áremelés várható az Agroinform idei kimutatása szerint, amit a magasabb energia- és vegyszerárak, valamint a növekvő szállítási és bérköltségek indokolnak. A méterenkénti árak tekintetében a nordmann fenyő 8000-10 000 forint között mozog, az ezüstfenyő 6000-8000 forint között kapható, míg a lucfenyő a legolcsóbb 5000-5500 forintos méterenkénti árával.

ezen belül 44 százaléknyian terveznek 10 ezer forintnál nagyobb kiadást. A vásárlók 62 százaléka a legdrágább fenyőfajta, a nordmann fenyő iránt érdeklődik.

Pásztor Szabolcs szerint a kiadási struktúra esetében érdemi változás nem látható, ugyanis, aki tavaly is viszonylag keveset szánt fára, az idén is kevesebbet költ erre.

Aki pedig 15-20 ezer forintnál is többet adott ki, az idén is ragaszkodik a nagyobb fához. Ezzel ellentétben egyre nagyobb az eltolódás a műfenyő irányába.

Az Agroinform felmérése alapján a lakosság több mint negyede fenyő helyett műfenyőt díszít karácsonykor. Érdekességként emelték ki, hogy a többség már nem a környezetvédelmet jelöli meg a legfőbb indokként, hanem a többszöri felhasználhatóság miatti árelőnyt. Figyelmeztetnek, hogy a műfenyő megvásárlásával „nem hazai termelőket, hanem távol-keleti gyártókat támogatunk”.

Karácsonyi hal: stabil árak mellett ünnepelhetünk

A hazai családok 80 százaléka fogyaszt halat karácsony előestéjén, ami jelentős részét teszi ki az éves halfogyasztásnak. Míg globálisan az egy főre jutó halfogyasztás 19 kilogramm volt 2021-ben, addig Magyarországon ez mindössze 6,52 kilogramm, ami azonban javulást mutat a 2013-as 5,4 kilogrammos fogyasztáshoz képest.

Az idei szezonban a haltermelők gyenge-közepes évet zárnak a kedvezőtlenebb időjárási körülmények miatt, ennek ellenére nem terveznek áremelést az előző évhez képest

– világított rá az Agroinform. Kimutatásuk szerint a különböző haláruk kilogrammonkénti várható árai között jelentős különbségek vannak:

• az élő ponty 1800-2200 forint között mozog,
• a szeletelt ponty 3500-4000 forint,
• az afrikai harcsa filéje 4000 forint magasságában,
• a filézett szürke harcsa ára pedig elérheti a 8000-9000 forintot is kilogrammonként.

A pontyszelet vagy filé átlagárának alakulását a KSH adatbázisából ismerhetjük meg. Tavaly a kilogrammonkénti ár október 1-jei adatfelvétel szerint 4230 forint volt, míg idén 4390 forint. Ez egy nagyjából 3,5 százalékos növekedést jelent, és az Agroinform felmérése alapján nem számíthatunk nagy ugrásra a halárakban.

Méz, dió és mák: az ünnepi sütemény-alapanyagok piaca

A mézeskalács szintén elengedhetetlen része a karácsonyi készülődésnek, amelynek fő alapanyaga, a méz, szinte minden otthonban megtalálható az ünnepek alatt.

A bejgli is népszerű karácsonyi édesség Magyarországon, a KSH felmérése szerint 2020-ban tíz háztartásból kilencben került az ünnepi asztalra.

A sütés elmaradhatatlan kelléke az ünnepek alatt a dió, melynek ára a tavalyi évhez képest nem változott, az akácméz esetében pedig lefelé való korrekciót is láthatunk.

Karácsonyi költések: meghúztuk a nadrágszíjat

Mint írtuk, az idei ünnepi kiadásokra átlagosan 102 ezer forintot terveznek költeni a magyarok, ami 14 százalékkal alacsonyabb a tavalyi 118 ezer forintos összegnél. A megkérdezettek többsége, 60 százaléka az aktuális havi jövedelméből finanszírozza a karácsonyi kiadásokat, míg egyharmaduk megtakarításból fedezi ezeket a költségeket.

Tavaly átlagosan 47 ezer forintot szántak ajándékra a megkérdezettek, így itt érdemi változást nem látunk. 

A legnépszerűbb ajándékkategóriák esetében azonban átrendeződés történt, ugyanis 2023-ban a kozmetikumok, ruhanemű, márkás italok és élelmiszerek, konyhai kisgépek volt a sorrend, míg 2024-re a kozmetikumok, játékok, ruhanemű, könyvek, márkás italok és élelmiszerek lista alakult ki

– mutatott rá Pásztor Szabolcs. A vásárlásoknak pedig már 57 százaléka webshopokon keresztül zajlik. Egyre inkább megjelennek továbbá a környezetvédelmi, fenntarthatósági és egészségtudatossági szempontok.

A webáruházas vásárlás során megjegyzendő, hogy folyamatosan és látványosan emelkedik azok aránya, akik online vásárolnak.

– húzta alá Pásztor. Ebből adódik, hogy szaküzletbe, kisboltba, plázába kevesebben mennek, az olyan akciók pedig mint Black Friday, Single’s Day felkeltik a vásárlók figyelmét, amely ugyancsak a nagyobb tudatosság irányába hat.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a karácsonyi ajándékvásárlás fő szezonja novemberre jött előre: a magyarok több mint fele ekkor kezdi el beszerezni a meglepetéseket. Ezt támasztotta alá lapunknak korábban Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója is.

„Az ajándékokért a többség pedig már bankkártyával fizet, amely jól illeszkedik abba a trendbe, hogy a vásárlók az utóbbi években egyre tudatosabbak lettek. Rendkívül gyakori a tudatos előre tervezés is, melynek során akár személyekre lebontva megjelenik a vásárlásra szánt összeg” – világított rá Pásztor Szabolcs. 

Az Oeconomus infografikán is ábrázolta a főbb megállapításokat:

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)